Hogyan halunk meg?

2017. április 27. 00:04 - Arthur Arthurus

Milyen az, amikor meghalunk? Erre a kérdésre nem tudjuk a választ, hiszen az ember csak egyszer hal meg, és utána nem tudja elmondani, milyen volt. Fájdalmas? Félelmetes? Milyen érzés, amikor rádöbben, hogy innen bizony nincs visszaút? Néhány kérdésre természetesen ma már tudjuk a választ. Nézzünk meg öt nem túl békés halálnemet!

1. Vízbefúlás

Ok: a gázcsere ellehetetlenülése a tüdőben
Időtartam: 3-6 perc

Emlékszünk az Üzenet a palackban c. film drámai jelenetére, amikor Kevin Costner eltűnik a habok között? Vagy a legendás Titanicra, és Jack halálára? Valamiért sokan úgy gondolják, hogy a fulladás, különösen ha víz alatt történik, nyugodt, békés halálnem, csaknem fájdalommentes. Ennek a képnek a kialakulásához jelentősen hozzátettek a fenti filmek is, de a valóság igen messze áll ettől. A víz alatti halál nem fájdalommentes, sőt, nem is szép. Hogy mennyi idő alatt fulladunk meg a tengerben, az attól is függ, mennyire tudunk úszni, és milyen a víz hőmérséklete. A nyílt tengeren történő fulladásos esetek nagy része biztonságos fürdőhelyen, vagy attól pár méterre történt, és az esetek kétharmadában jó úszó volt az áldozat. Általában ugyanaz a forgatókönyv: amikor az emberben tudatosul, hogy nem képes a víz felszínén maradni valami okból, pánikba esik és koordinálatlanul csapkodni, kapálózni kezd. Amikor a felszínre ér, levegőért kapkod, de utána ismét elmerül, és visszatartja a lélegzetét, gyors süllyedésbe kezd. A fulladásos halál ezen, első szakasza a tapasztalatok és kísérletek alapján nagyjából 25-75 másodperc alatt lezajlik. Ezután már nem képes a felszínre jutni, és az áldozat a lehető leghosszabb ideig próbálja a lélegzetét visszatartani, ez általában egy, másfél perc. Utána önkéntelen reflexszel egy kis vizet lélegez be, ami köhögésre sarkallja, és innen nincs megállás, egyre több víz jut a tüdőbe. Ez megakadályozza a gázok cseréjét, és a garat elzáródik. Ekkor még van esély megmenteni a haldoklót, ha sikerül a légzést akadályozó tárgyat - ez esetben a vizet - eltüntetni az útból. Ha ez nem következik be, a tüdőben erős fájdalom és égető érzés lép fel, majd a test elkezd kihűlni, ekkor válik eszméletlenné az áldozat. Ezután a szív, végül az agy leállása következik.

2. Elvérzés

Ok: az agy elégtelen oxigénellátása a vérveszteség miatt
Időtartam: 1 perc és pár óra között

Bizonyos esetekben, pl. súlyos autóbalesetnél, ha a beteg több helyen szenvedett komoly sérüléseket, egy percnél kevesebb is elég az elvérzéshez. Ha csak egy kisebb ér sérült, a lehetséges halál sokkal később következik be, akár néhány óra is eltelhet. Eközben a sérült több haemorrhagiás (vérzéses) sokkot is átél. Egy átlagos ember ereiben nagyjából 5 liter vér áramlik, 1-1,2 l elvesztése előidézi a sokkot és a vérveszteség jeleit, a sérült szomjas lesz és rosszul érzi magát, a pulzusa és a légzése is gyorsul. Két literes vérveszteség esetén állandó rosszullét, tájékozódási zavar, és néha eszméletlenség lép fel, ennél több vér vesztése pedig visszafordíthatatlanná teszi a folyamatokat, ami végül a sérült halálával zárul. 
A fájdalomról szólva, nagyon sokat számít, hogy milyen sebesülés okozza a vérveszteséget. A combban futó verőér elvágása pl. minimális fájdalommal jár, ám nagyon gyorsan a sérült elvérzéséhez vezethet, míg pl. a szív körüli aorta sérülése pár percig tartó hihetetlen erős fájdalommal jár a halál beállta előtt. 

3. Lefejezés

Ok: oxigénáramlás megszűnése az agy felé
Időtartam: néhány másodperc

Kegyetlennek és brutálisnak tűnik a halál ezen formája, de ha tökéletesen végzik, éles eszközzel, a leggyorsabb és legfájdalommentesebb halálnemről beszélünk. Az egyik legjobb formája (a hatékonyságot és a gyorsaságot illetve) ennek a halálnak kétségtelenül a guillotine. A gerincvelő átvágása miatt az ember azonnal eszméletlen lesz, a halál néhány másodperccel később áll be valójában, de a megmenekülésre semmi esély nincs. A lefejezés után az agy még nagyjából 7 másodpercig él, azalatt felhasználja a meglévő oxigénkészletét, majd a szokásos módon visszafordíthatatlanul leáll. 

4. Zuhanás

Ok: különböző
Időtartam: néhány másodperc

Ennél a halálnemnél sokat számít a magasság, amelyből az ember zuhan, a becsapódás helye, és a testhelyzet is, ahogyan földet érünk. 140 méteres magasságból mire elérjük a talajt, nagyjából 200 km/h-s sebességgel csapódunk be. Ha fejjel érünk földet, azonnali agykárosodás következtében hunyunk el, így a halál azonnali, de a magukat mélybe vetők legtöbbször a mellkasukra érkeznek, ekkor a tüdő és a szív omlik össze azonnal, megakadályozva az agy oxigénnel való ellátását - a halál egy picit hosszabb ideig tart, de itt is csak pár másodpercről beszélünk. Ha az ember magánál van zuhanáskor, és az véletlen, akkor általában lábbal előre ér földet. Ekkor a lábak feltorlódnak a testbe, és átszakítják a belső szerveket, így súlyos belső sérülések és belső vérzés okozza a halált. 

5. Égés

Ok: leggyakrabban szén-dioxid-mérgezés és szívelégtelenség, bőrfelszíni sérülés és belső szervek sérülése
Időtartam: néhány perc, hőmérséklettől, mérgező anyagoktól függően

Az égés során elviselhetetlen fájdalommal jár, ahogy a bőr egyre nagyobb felülete hólyagosodik ki és ég meg teljesen, megakadályozva ezzel a normális bőrlégzést, de ugyanilyen kínzó fájdalom lép fel a tüdő és a légzőszervek esetén is, amikor a forró, sokszor mérgező levegőt lélegzi be az áldozat. Ezt még súlyosbítja a sérült és irritált nyálkafelület is, amely csak fokozza a már egyébként is kínzó fájdalmat. Érdekes, hogy a legnagyobb fájdalommal a másodfokú égési sérülések járnak, mert ott nem sérülnek a felületi idegvégződések, míg a harmadfokú esetében megsérülnek, így kevésbé továbbítják a fájdalomérzetet az agyba. Egy kigyulladt épület vagy jármű esetén a túlélők vagy segítők arról számolnak be, hogy a vészhelyzet fennállásakor alig éreztek fájdalmat, ám később kíméletlenül csapott le rájuk a gyötrelem. Ez valószínűleg a hirtelen felszabaduló, nagy mennyiségű adrenalinnak köszönhető. Mégis, a legtöbb esetben a halált magát nem az égési sérülések súlyossága, hanem a légzőszervek károsodása vagy a szén-dioxid-mérgezés okozza. A tűz, akárcsak az agyunk, friss oxigénnel táplálkozik, így még ha nincs is mérgező gáz a levegőben, az oxigén hiánya és a megperzselődött légcső és tüdő épp elég az eszméletvesztéshez és halálhoz, a test megégése ebben az esetben másodlagos. 

Egy biztos: nem jó dolog meghalni.

Kövess minket Facebookon!

Ha érdekel pár tudós esete, aki nem járt jól a munkájával, kattints ide!

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7312446073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mark Bolt 2017.04.29. 15:16:00

Mondjuk érdemes lett volna olyan dolgokat is berakni, amikben a nagy többség hal meg. Szívinfarktus, különböző rákbetegségek. Pl. mitől/hogyan hal meg egy Non-Hodgkin limfómás? Ezek az izgi kérdések, nem pedig az, hogy hogyan halunk meg, ha szétkenődünk a betonon. :D

toportyánféreg 2017.04.29. 15:16:09

legjobb az atombomba lehet, nincs idő felfogni sem hogy elpárologtál - lehet meg se tudod, hogy meghaltál

Ad Dio 2017.04.29. 15:16:14

"Egy biztos: nem jó dolog meghalni."

Az agóniára kétség kívül igaz a kijelentés. A meghalásra azonban nem biztos. Ha viszont végül meghalni nem jó dolog, akkor élni sem az.

LoveKills 2017.04.29. 15:16:18

"Erre a kérdésre nem tudjuk a választ, hiszen az ember csak egyszer hal meg, és utána nem tudja elmondani, milyen volt. "

Ez természetesen így, ebben a formában nem igaz. Rengeteg könyv született már arról, hogy azok, akik visszajöttek a de facto halál állapotából, milyen - gyakrabban döbbenetesen hasonló - élményekről számolnak be. Egy ajánlott könyv a témában:
www.libri.hu/konyv/thorwald_dethlefsen.elet-az-elet-utan-a-lelek-halhatatlan-1.html

Különböző kultúrájú, szocializációjú, intelligenciájú és kulturáltságú, egymást nem ismerő emberekről és beszámolóikról beszélünk, akik átélték a halált.

Szántó Gábor · http://choirs.oftheworld.club 2017.04.29. 15:17:27

Sok furcsaságot érzek a cikkben, de ez egészen konkrétan zöldség: 'Ha az ember magánál van zuhanáskor, és az véletlen, akkor általában lábbal előre ér földet. Ekkor a lábak feltorlódnak a testbe, és átszakítják a belső szerveket, így súlyos belső sérülések és belső vérzés okozza a halált.' Szvsz egy nem kontrollált emberi zuhanás a legritkábban végződik lábon. Az alapvető lábreflex zuhanáskor a 'biciklizés', ami sokkal inkább fejjel előre billenti a testet. Állva zuhanni pedig nem olyan egyszerű ám. Ráadásul ahhoz, hogy a lábak feltorlódjanak a testre, közel 90 fokban, feszített lábakkal kellene földet érni. Már egy 75-80 fokos becsapódáskor is először elborul a test a földön.

Arthur Arthurus 2017.04.30. 15:59:18

@Mark Bolt: Lesz olyan is, amikor "átlagos" halálnemekről lesz szó :) Ez most kifejezetten a... szóval nem feltétlen hétköznapiról szólt.

Arthur Arthurus 2017.04.30. 16:00:06

@LoveKills: Ajánlom figyelmedbe ennél a posztnál az egiyk bekezdést, illetve az azóta erről született könyveket :)
kulturpara.blog.hu/2017/03/11/karnyujtasnyira_a_tulvilag

Arthur Arthurus 2017.04.30. 16:02:42

@Szántó Gábor: Írtam is, hogy ez abban az esetben áll fenn, ha az áldozat véletlenül zuhan le, esetleg lelökik, persze akkor sem mindig. De alapvetően az ember megpróbál lábbal előre érkezni, hogy "felfogja" z ütést. Bizonyos magasságból ez már semmit nem ér. Ha sikerül is lábbal előre érkezni, az valószínűleg hajlítva lesz, aminek következtében darabokra törnek a csontjai.