Kétségtelenül a világ egyik legismertebb (és talán egyik legjobb) legendája Arthur király nevéhez és alakjához fűződik. Rengeteg a találgatás, ki volt ő, mikor élt, egyáltalán létezett-e, vagy csak az utókor talált ki egy korábban élt hőst? Nézzük meg a világszerte fellelt mindenféle leleteket, amelyekről egyesek azt mondják, hogy a legendás királyhoz kapcsolódik!
Az egyik legismertebb Arthur-feldogozás, ami Guinevere és Lancelot kapcsolatát mutatja be az Első lovag című filmben. Arthur szerepében Sean Connery
Arthur királynak rengeteg sírköve van világszerte, mindenfelé megtalálták már az "igazi" Arthur nyomait egy horvátországi templomtól kezdve Connecticutig, ahol a kardját, az Excaliburt találták meg. Ezzel "bizonyították", hogy európai ember már jóval korábban járt Amerika földjén. Ki lenne a legjobb jelölt az első európaira, aki betette oda a lábát, mint maga a nagy Arthur király? De e legendás koronás fő még a többi óceánt is bejárta, nemrégiben "bebizonyosodott", hogy Új-Zélandot a kelták népesítették be, és maga Arthur is járt ott. (Miközben egy csendes-óceáni rejtett tündérszigetre hajózott.) Mások azt "bizonyították', hogy Arthur egy orosz cár volt, akinek ismert történetét később az angolok találták ki. Arthur igazi világjáró uralkodó, aki meghódította Amerikát, gyarmatosította Új-Zélandot és minden bizonnyal Ausztráliát, és orosz cár is volt, miközben a tündérek földjére utazott. A legtöbb "lelet" természetesen a legenda őshazájában, Nagy-Britannia földjén került elő. Számtalan helyen bukkantak a várára, a sírjára, a kardjára, a nyomaira, mindenféle félig látható feliratok, homályos történetek és látomások alapján. Volt, aki jelentős pénzösszeget ajánlott fel annak, aki minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Arthur nem ír volt. És él egy modern druida, Arthur Pendragon (született John Timothy Rothwell), aki még képviselőként is indult Angliában. Az Arthurt körülvevő találgatásokat és vitákat pedig nemes egyszerűséggel lezárta azzal, hogy kijelentette, ő maga az újjászületett Arthur király.
Kép a legújabb feldolgozásból, az Arthur király: A kard legendája c. filmből, a címszerepben Charlie Hunnam
A történet felkutatása során számtalan akadályba ütközünk, legyen szó akár egyszerű tévedésekről, akár direkt félrevezetésekről. Ma a kutatók három valóban élt, legvalószínűbb jelöltként emlegetik a legendás királyt, mindhármójukat más-más ragadványnévvel illetve különböztetik meg. Ők Artur, a skót kelta, Arthur, a hadúr, és Artorius, a római.
Arthur, a hadúr
Kétségtelenül ő a legismertebb és legnépszerűbb Arthur. Története a következő: i. sz. 410 körül a rómaiak elveszítették Britannia provinciájukat, amit a brit történelem két legsötétebb évszázada követett, ekkortájt foglalták el az angolszászok Anglia déli és keleti részét. Arthur valamikor 450 és 550 között élt és harcolt a betolakodókkal szemben, mint a kelták vezére. Valójában erről a száz évről nagyon kevés biztos adatot tudunk, ami érv és ellenérv a hadúr-elmélet mellett és azzal szemben egyaránt. Érv, mivel a kevés ismert adat közé simán befér egy sikeres és nagy király vagy vezér, akiről aztán nyilván túlzó legendákat szőttek. Ugyanakkor ellenérv is, mert egyik fellelt emlékben sincs szó egyáltalán egy ilyen nagy uralkodóról vagy hadvezérről, minden írásos forrás és adat évszázadokkal későbbről származik. Hogy Anglián belül hol élt a hadúr, az vita tárgya, gyakorlatilag egész Angliában találtak már várromokat és nyomokat, amelyeket neki tulajdonítanak.
Kép egy általam nagyon kedvelt feldolgozásból, a Merlin c. sorozatból, amely a fiatal Merlin és a fiatal Arthur herceg majd király barátságát mutatja be. Merlin szerepében Colin Morgan, Arthuréban pedig Bradley James látható
Artorius, a római
A római jelölt háttere egyértelmű: nem másról van szó, mint Lucius Artorius Castusról, aki a 2. században élt a lancashire-i Ribchesterben állomásozó római parancsnokként, a szarmata lovasságot vezette. A szarmaták iráni zsoldos katonák voltak, vezetőjük, Artorius pedig igen elismert hadvezérnek számított, több alkalommal vezetett sikeres csatát. Idősebb korában visszavonult, és Dalmácia provinciában temették el (a korábban említett horvátországi sírhely az övé). Egyetlen érv szól amellett, hogy Artorius a legendás Arthur: a neve. Kétségkívül egyedi neve volt, a több száz éves brit feljegyzésekben nem találkozunk más Artorius nevűvel, és biztos, hogy az angol Arthur név is ebből származik. Viszont a későbbi évszázadokban nem volt ritka név, Britannián kívül minden más provinciából találunk pár Artoriusról szóló feljegyzést. A mi Artoriusunk szarmata lovassága azonban megfelel a legendabeli lovagjainak. Az más kérdés, hogy több száz nagysikerű Britanniában szolgáló római parancsnok helyett miért pont Artorius alakját övezte később a legenda, mint a britek nagy királyát? Mindenesetre a legtöbb valós történelmi alappal ez a verzió rendelkezik, még ha kissé érthetetlen is.
A római Lucius Artorius Castus története az Artúr király c. filmben, főszerepben Clive Owen
Artur, a skót kelta
A 6. században Skócia nyugati partvidékén számtalan kelta település állt, ezek első királya volt Aidan Mac Gabrain, akinek egyik fiát Arturnak hívták. Sokan állítják, hogy ez a herceg a kor egyetlen olyan bizonyíthatóan létező figurája, akinek a neve a legközelebb áll Arthuréhoz, és aki mint herceg, minden bizonnyal számtalan hadjáratot vezetett. Ez megmagyarázhatja, hogy miért tekintünk Arthurra úgy, mint uralkodóra, királyra, és nem mint sima parancsnokra.
Nagyon érdekes, hogy mindhárom jelölt eséllyel pályázhat az általunk ismert Arthur király címére, de mindhárom esetében vannak bizonyos tényezők, amelyek ellenük szólnak. A hadúr létezésére nincs korhű bizonyíték, a római esetén érthetetlen, miért lett király és miért lett ilyen nagy az emlékezete, a skót kelta esetében pedig a tetteiről nem maradt fenn semmi, és ismert történetünkben Arthurnak semmi köze a skótokhoz. Persze ahogy a népek mindig is, úgy a népek legendái és történetei is folyton keveredtek, változtak, alakultak, mindig az adott kor igényeinek megfelelően alakították a "történelmi tanmeséket".
A három nagyon különböző hátterű és más-más korban élt Arthur azt is mutatja, hogy igen keveset tudunk róla. Korábban úgy vélték, hogy Arthur legkorábbi említése a 600 körül íródott költeményekben, a Gododdinban volt, ám azóta kiderült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ezen költemények 600 körül keletkeztek, éppúgy lehetett a következő négy évszázad bármelyikében is. Így a legelső biztos forrás, amelyben szó esett Arthurról, a Historia Brittonum, amely 830-ban íródott. Az ebben szereplő Arthur azonban nem más, mint egy egyszerű népi hősalak, aki 12 csatában harcolt, és az utolsóban 126 ellenséges katonát ölt meg egymaga. A Historia Brittonum inkább mondák gyűjteménye, vagy a valós események mondaszerű elbeszélése, tele mesebeli dolgokkal, mint pl. Ambrosius Aurelianus története, akinek szülei "bíborban jártak", vagyis római előkelőségek voltak. A Historia Brittonum szerint egy démon fia, akit egy varázstóhoz visznek feláldozni. A haláltól úgy menekül meg, hogy kiás két sárkányt, akikkel megküzd.
A fenti három mellett felbukkant egy negyedik Arthur is, ő a mitikus Arthur, aki sosem létezett. Az elmélet szerint Arthur nem más, mint egy kelta vaskorból származó mitikus hős, a kelta mitológia egyik alakja. Hihető dolog lenne, ha nem az lenne a neve, ami. A brit szigeteken korábban nem ismerték az Arthur nevet, kétségtelenül a latin Artoriusból származik. De miért adtak volna a vaskori (vagy a későbbi) kelták egy mitológiai hősüknek latin származású nevet, amikor a rómaiak elfoglalták a földjüket később, korábban meg nem is ismerték őket? Ő lenne az egyetlen a kelta mitológiából, akinek neve latin eredetű, ami nem lehetséges. Viszont ha ekkora legendává növő alaknak latin eredetű neve van, akkor léteznie kellett valós történelmi alapnak, léteznie kellett egy valós személynek, aki köré aztán mítosz szövődött. Ennek az embernek olyannak kellett lennie, aki a római hódítás (i.sz. 43) és a hitelesebb történeti feljegyzések keletkezése (i.sz. 700) között élt, Britanniában, és minden bizonnyal tehetséges hadvezér, esetleg kisebb uralkodó lehetett. Ma úgy tűnik, hogy sosem ismerjük meg a valódi Arthur valódi életét, de ki tudja, mikor bukkan elő egy cáfolhatatlan lelet, forrás, bizonyíték?
A következő részben a kerekasztal történetének nézünk utána, tartsatok velünk! Kövessetek Facebookon, ha nem akartok lemaradni az érdekességekről!
Készült Jon B. Coe és Simon Young gyűjtése nyomán.