Különleges könyvek

2017. október 26. 07:46 - Arthur Arthurus

Egy könyv nem csak a tartalmával tud kitűnni a tömegből, hanem a szerkesztési, írási módjával is. Cormac McCarthy előszeretettel mellőzi az írásjeleket például, míg sokan, köztük Krasznahorkai László is a jó hosszú, oldalakon át tartó mondatokat kedvelik. Megint mások tőmondatokat használnak. Nézzünk most néhányat a furcsa könyvek közül!

Walter Abish: Alphabetical Africa (1974)

Ennek a regénynek az a különlegessége, hogy egyfajta sajátos álalliterációt használ: az első fejezet minden szava "a" betűvel kezdődik, a második fejezet minden szava "a" vagy "b" betűvel, a harmadik fejezet szavai pedig "a", "b", vagy "c" betűvel, és így tovább. Az eleje elég nehéznek hangzik, utána egyre könnyebb megírni ezt a regényt. Legalábbis a feléig, mert a 27. fejezettől kezdve a betűk visszafelé haladva egyesével eltűnnek, míg az utolsó, 52. fejezet ismét csak "a" betűvel kezdődő szavakat tartalmaz. Érdekesség, hogy az olvasók eddig 43 hibát fedeztek fel, vagyis Abishnek nem mindig sikerült tartania magát a koncepcióhoz.

Ernest Vincent Wright: Gadsby (1939)

Wright könyve igazából egy lipogramma, vagyis egy olyan mű, ami teljesen nélkülöz egy betűt: az egész könyvben nem szerepel egyetlen egy "e" betű sem. A könyv 50 ezer szóból áll, bár azt tegyük hozzá, hogy Wrightnak valószínűleg sokkal nehezebb dolga lett volna, ha magyarul követi el e könyvet. A magyar nyelv eléggé "mekegős", sok "e" betűt használunk, nézzétek csak meg bármelyik mondatot. Talán könnyebb lenne egy tisztán eszperente, de mégis értelmes posztot összehozni, mint egy "e" nélkülit. Hm, ez nem is rossz ötlet! :D

Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak (1964)

Nos, aki még csak most ismerkedne Hrabal életművével, annak javaslom, hogy ne ezzel kezdje, mert bizony elveheti a kedvét tőle. Az enyémet tuti elvenné. Hasonló érzésem volt, amikor anno Krasznahorkai könyvét vettem a kezembe, késő este, hogy elolvasok pár mondatot. Hát örültem, hogy az első mondat végére értem, mert sosem akart véget érni! Hrabal ezen műve egyetlen, 75 oldalból álló mondat, amiben csak mesél, és mesél, és mesél. 

James Joyce: Finnegan ébredése (1939)

Álmunkban az agyunkban kikapcsol a ténycenzor, vagyis nem rökönyödünk meg rajta, bármilyen lehetetlen, furcsa, értelmetlen dolog történik is: elfogadjuk azt úgy, ahogy van. Nos, ha ezt az érzést ébren is szeretnénk átélni, nincs más dolgunk, mint kinyitni ezt a könyvet. A szavaknak, mondatoknak nincs értelme, összefüggéstelen utalások tömkelege az egész szöveg. Idéznék belőle:

"Egyhol térben éspedig egy tágasbogas térben élt vala egy Hóka. Az egyedülség magányontúlós volt, megnemülszerű, vaskos, tojásdad, s ő, mint Hóka, szívesen ment volna egy járást, ígyhát egy nannyári esete, egy jókora reggel és meséből, habbal álló finom vacsorája után – miután kilegyezőzte a szemét, kipirulázta az orrlukát, kiprofentálta a fülét, lelepelezte a torkát – felvette vízhatlanját, megragadta unkimondhatatlanját, hárfázott egyet a koronáján és kilépett ingathatatlanjából De Rure Albo (így nevezték, mivel mészültig tele volt mesterplaszterekkel, és bárzsujosan szétterülő kertjei voltak, vízesésekkel, akós pintékákkal, hortoductokkal és fércfüvekkel) és elindult Ludvárcból a spasso, hogy megnézze, hogyan rosszalkodik a rossz az elképesztető világok eme legrosszibbában."

Bíró Endre, a fordító igazán emberes munkát végzett, és biztos vagyok benne, hogy fordítás közben ő is fogyasztott valamiféle tudatmódosítót, akárcsak Joyce, amikor írta :)

Luigi Serafini: Codex Seraphinianus (1978)

Ennél furcsább könyv nem nagyon készült még, pedig az előző is esélyes a dobogó legfelső fokára. Egy ismeretlen, máig is megfejtetlen nyelven egy szürreális képekkel teli világ, kicsit olyan, mint Dalí agymenései. A könyv egy fiktív világ kultúrájáról, állatvilágáról, szokásairól szól, legalábbis a képek tanúsága alapján, a nyelvet ugyanis, amelyen íródott, mai napig nem tudták megfejteni a nyelvészek, a betűk is tisztázatlan eredetűek. Ha Serafini maga találta ki őket, és nem ihlette meg semmilyen létező vagy egykor létezett nyelv, nagy elme volt, az biztos! Sokan gondolják úgy, hogy, Serafini egy olyan könyvet adott ki, amelynek világát egy másik dimenzióban, valahol máshol ismerte meg, és hogy a könyv is eme idegen nyelven íródott. UFO-hívők is előszeretettel példálóznak vele, szerintük ugyanis ez a bizonyíték, hogy a földönkívüliek léteznek, és kapcsolatot teremtenek velünk. A szerző saját bevallása szerint azért vesződött vele két és fél évet, hogy megmutassa, milyen érzés egy olvasni nem tudó gyereknek rácsodálkozni a világra. Zárjuk is a posztot néhány képpel ebből a vitathatatlanul különleges könyvből!

Érdekel egy eszement sport? Kattints ide!

Kövess minket Facebookon, ha további érdekességeket, könyvajánlókat, és sok minden mást akarsz látni!

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7313070200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2017.10.29. 11:07:04

Érdekes ez a Gadsby – erről még nem hallottam.
Viszont van egy másik könyv, Georges Perec írta 1969-ben, franciául ”La Disparition”, angolul ”A Void” a címe, és ebben is pont ez a helyzet, hogy nincs benne egyetlen E betű sem.
Egyébként szerintem ez angolul még nagyobb kihívás, mint magyarul, ugyanis a the, he, she szavak is mind kiesnek, amik azért nagyon hasznosak lennének egy szöveg megfogalmazásakor...

A Táncórák... szerintem egyáltalán nem egy nehezen olvasható mű.
Inkább könnyed, élőbeszédet idéz ez a szerkesztésmód.
És persze valószínűleg híven adja vissza Pepin bácsi folyamatos sztorizgatását (aki egyébként egy létező ember volt – Josef Hrabal, az író nagybátyja).

spinat 2017.10.29. 11:07:07

A Finnegan's Wake-et teljes egészében lefordították? mert nekem csak ez a kis zsbköny van meg, amiben csak részletek vannak. De a fordítás tényleg nagyon jó.

Arthur Arthurus 2017.10.29. 11:08:46

@spinat: Úgy nézem, tényleg csak a kivonatos fordítás van, legalábbis abból kiindulva, hogy az eredeti 620-720 oldal, a magyar meg 106 :)

Arthur Arthurus 2017.10.29. 11:09:37

@α Ursae Minoris: Igaz, valószínűleg épp olyan nehéz lehet angolul is "e" nélkül :) Köszi az infot, érdekes volt! :)

cirrocumulus 2017.10.29. 14:03:48

Nagyon érdekes gyűjtés! Joyce után szabadon nem férhetne ebbe be kb. bármelyik Boris Vian könyv is? De mondjuk a Venyigeszú és Plankton sztem mindenképp.

Arthur Arthurus 2017.10.29. 14:06:27

Ez a könyv még kimaradt az életemből (talán szerencsére, nem mindig vagyok nyitott a furcsaságokra :)), de köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem! Nagyon érdekesnek tűnik.
süti beállítások módosítása