Az ókori világ 7 csodája

2018. június 13. 00:05 - GReni

A világ csodái 1. rész

Az ókori világ hét csodájának listája a szidóni Antipatrosz nevéhez fűződik, aki az i. e. 2. században jegyzett fel hét különleges építményt. A lista célja az volt, hogy az utazók számára elmondja, mi az, amit feltétlen látniuk kell. Mára azonban csupán a gízai piramisok maradtak fenn, a többi az évezredek martalékává vált, kivéve talán Szemiramisz függőkertje, melynek létezése is megkérdőjelezhető, ma is rengeteg megosztottságot eredményez a tudósok között.

seven-wonders.jpg

A gízai piramisok

A világ csodáiként emlegetett különleges építmények közül csupán egy élte túl az elmúlt évezredek megpróbáltatásait, ez pedig nem más, mint a gízai piramisok gyűjtőnéven ismert három lenyűgöző egyiptomi kincs, Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisai. Kairótól nem messze, a Mokattam-fennsíkon található piramismezőn nem csupán ez a három látványosság vár minket. Ez a terület magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisait, a legendás Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. A három tökéletes szimmetriájú építmény már több, mint 4500 éve ékesíti Egyiptomot, és évente turisták millióit vonzza. Mai napig kérdés, hogyan készülhettek az ókorban ezek a monumentális kövekből felépített csodák. A legutóbb feltárt leletek, papirusztekercsek arra utalnak, hogy a mintegy 170 ezer tonna mészkövet, valamint a belső kamráknál használt gránitot a fennsíkra a gátak segítségével terelt Nílus vízén hajókkal szállították. Még ma is kemény munka lenne a megvalósítás, ettől oly páratlan ez a történelmi látnivaló.

all_gizah_pyramids-2.jpg

Szemiramisz függőkertje

A babiloni függőkertek létezését még mindig kételyek övezik. Amennyiben hihetünk a feltárt leírásoknak, II. Nabukodonozor építtette i. e. 605-562 között. A különleges kert ajándékba készült feleségének, Amüthisznek, hogy csillapítsa honvágyát. A 23 méteres magasságba szökő lépcsőzetesen felépülő kertben számos egzotikus növény és egy különleges öntözőrendszer kapott helyet, legalábbis Diodorus Siculus írásai szerint. Mások is említést tettek a létezéséről, többek között a görög geográfus, Sztrabón, aki az i. e. 1. században így írta le a palota különleges kertjét: „Boltozatos teraszokból áll egymás felé emelkedve, és a pillérek kocka-alakban pihennek. Ezeket a lyukakat feltöltötték földdel, így a fák képesek voltak a lehető legmagasabbra megnőni. A pillérek, boltozatok és a teraszok égetett téglából és aszfaltból készültek.” Létezése ellen szólhat azonban, hogy a kor meghatározó alakja, Hérodotosz egyetlen babiloni leírásban sem tesz említést róla. Mai napig számos kutató keresi a titokzatos, legendák övezte függőkertet, néhány évente újabb és újabb elmélet lát napvilágot az ügyben. Ki tudja, valaha sikerül-e tisztázni a rejtélyt, de egy biztos: amennyiben ez a kert létezett, mesebeli látványt nyújthatott! Képzeljetek el egy sivár alföldet, melynek közepén kiemelkedik egy zöld, pompázatos "hegy", melyet elvileg egy földrengés pusztított el.

dasnvnfxkaa508w.jpg

hanging-garden-of-babylon.jpg

Az epheszoszi Artemisz-templom

Artemisz temploma (másik nevén Diana temploma) egy hatalmas, 51 méter széles és 125 méter hosszú épület volt, melynek tetőszerkezetét 127 márványoszlop tartotta. A páratlan arannyal és mesés festékekkel díszített templomot i. e. 550 körül kezdték építeni, és 120 éven keresztül épült. Belsejében egy különleges szobor foglalt helyet, mely Artemisz képmása volt arannyal és ezüsttel ékesítve. A rengeteg fáradtságos munka egyetlen éjszaka alatt füstté vált. Sajnos nem csupán metaforikusan, ugyanis i. e. 356. július 21-én egy Hérosztratosz nevű ember felgyújtotta a templomot, hogy hírnevet szerezhessen magának. Van egy különös monda, melyet Plutarkhosz nevéhez kötnek. A monda szerint azért éghetett le a templom, mert aznap született a legendás Nagy Sándor, így Artemisz el az új hadvezér születésével volt elfoglalva. Az eredeti templomból semmi nem maradt fel, be kell hát érnünk a híres filozófus, Philón szavaival: „Láttam Babilon falait és Szemiramisz Függőkertjeit, Zeusz olimpiai szobrát, a Rodoszi Kolosszust, a hatalmas piramisokat és a Mauzóleumot. De amikor megláttam Epheszusz templomát, ahogyan kiemelkedik a felhőkből, a többi csoda árnyékba borult mellette.”

1400w.jpg

08385795db506c2c0112a3681294784c.jpg

Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra

A görög mitológia főistene Zeusz. Tiszteletére emeltek egy hatalmas templomot. Ennek a templomnak a szívében állt a 13 méter magas Zeusz szobor, mely elefántcsonytból és arannyal bevont bronzból készült i. e. 435-ben. Valószínű, hogy a templom és a csodás szobor egy tűzben semmisült meg. A remekművet Pheidiasz készítette, aki az athéni Akropolisz építésében is részt vett, számos munkálatot ő vezetett. A hatalmas ülő szobor jobb kezében egy pici Nike szobor volt, bal kezében pedig egy jogar, melyet egy sas ékesített. Emellett szfinxek és különleges szárnyas figurák tették még látványosabbá. Megsemmisüléséről több történet kering. Egyik szerint egy tűzvész felelős a pusztulásáért, míg a második történet ennél kicsit abszurdabb. Eszerint Caligula római császár parancsára próbálták elszállítani, de útközben a szobor összetört. További források szerint a 2. században egy földrengés okozta a vesztét, más beszámolók szerint a 4. században fosztogatók rombolták le.

1400w_1.jpg

s1200.jpg

A halikarnasszoszi mauzóleum

Ez a különleges síremlék a kis-ázsiai Halikarnasszoszban (ma Törökország, Bodrum) épült Mauszólosz, perzsa királyi helytartó és testvére (aki mellesleg a felesége is volt) földi maradványai részére. Egy monumentális épületet terveztetett, hogy haláluk után is gazdagságukat szimbolizálja végső nyughelyük. Kiválasztottak egy hatalmas dombot, mely a város minden pontjáról jól látható volt és ide épült az épület, melyről nehéz pontos leírást adni. A korabeli leírások alapján 45 m magas, görög templomszerű építmény lehetett, melynek piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vett körül. Emellett számos istenek és istennőket ábrázoló szobor tette még látványosabbá, a pár aranyból készült urnáit hatalmas kőoroszlánok őrizték, melyek közül egy ma is megtalálható a British Múzeumban további innen származó leletekkel együtt. 16 századon keresztül állt érintetlenül, míg végül a 12. században földrengések sorozata romba döntötte. 

d871b4_9f427678b2f348aaa45f4b30023f6881_jpg_srz_1419_968_85_22_0_50_1_20_0.jpg

46d7b3305eb78d0f5bd04486ce00cdd1.JPEG

A rodoszi kolosszus

Rodosz védőszentjének, Héliosz istennek a 33-36 méteres óriási szobra az ókori világ hatodik csodája. I. e. 305-ben Démetriosz irányításával a makedónok ostrom alá vették a várost, melynek hatalmas falai komoly védelmet jelentettek. A lerombolásukhoz egy 430 ember vontatta romboló gépezettel érkeztek, mely számos sziklatömbök hajítására alkalmas katapultot foglalt magában. Ez volt a Helepolisz. Bár az első támadás komoly károkat okozott, a város lakói nem adták fel, a várfal elé egy mély gödröt ástak, melyet álcáztak faágakkal és a következő támadás során a Helepolisz első kerekei belecsúsztak az árokba, a gépezet megbillent, ezáltal mozdulatlanná és harcképtelenné vált. Démétriosz látva a kudarcot, végül feladta az ostromot, a város lakói pedig a megmenekülésüket Héliosz isten segítségének tulajdonították, hitték, hogy a hozzá intézett imáiknak köszönhetik a győzelmet, ezért a rombolót elemeire bontották, és abból építették fel a kolosszust. A hatalmas bronz szobor egy dombtetőn állhatott (korábbi sejtések szerint a kikötőt őrizhette). A szobor egy 15 méteres talapzaton álló szobor i. e. 225-ben egy erős földrengés áldozatává vált. Először az egyik lába összetört, minek következtében maga a szobor is összedőlt.

nrdk9llahr0cdovl29jzg4uzxuvaw1hz2vzl3b1bhnjbxmvwkrjn01eqv8vmzjjnji4ndfhotkzmzu3zgexyjewntfmntiyowq4oduuanbnkzmczqswaighmae.jpg

cele_7_minuni_ale_lumii.jpg

A pharoszi/alexandriai világítótorony

A pharoszi világítótorony az i. e. 3. században épült Pharoszban. Ez a 115-135 méter (sajnos csak becslések vannak a méreteire) magas építmény a kikötőt jelző szimbólumként épült, később pedig világítótoronyként funkcionált. A hatalmas kőtömbökből épült torony három szintből állt, legfelső szintjén hatalmas tükrök tették lehetővé, hogy több mint 50 km-ről is észrevegyék a hajósok a zátonyokkal teli partszakaszt. A torony tetejét pedig egy szobor ékesítette. Hogy kit ábrázol a szobor, ma is vitás kérdés. Egyes történészek szerint Zeuszt, a főisten ábrázolta, mások szerint a tenger istenét, Poszeidónt. Különlegességét és fontosságát mi sem igazolja jobban, minthogy képe szerepelt a római pénzeken. Sajnos a természet ezzel az ókori csodával is elbánt: több nagyobb földrengés okozott benne súlyos károkat, 956-ban, 1303-ban,  és 1323-ban és végül 1480-ban. Maradványai jó részét a helyére épített erődnél felhasználták az egyiptomi mameluk szultán parancsára.

o-alexandria-birthday-facebook.jpg

screen-shot-2018-02-06-at-12_17_54-pm.jpg

Ha nem szeretnél lemaradni a sorozat következő részeiről, kövess minket a Facebookon is!

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr6013895900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GGy 2018.06.14. 10:14:41

"...három földrengés okozott benne súlyos károkat: 956-ban, 1303-ban, 1323-ban és 1480-ban..." :)))

GReni 2018.06.14. 10:15:09

@GGy: Upszi :D Köszönöm, javítottam :)

erol 2018.06.14. 14:44:00

Jó nagy tűznek kellett lennie ahhoz, hogy a márvány szobor és a kőépület teljesen elégjen.