Az új Harry Potter könyv: az 50. oldalnál fel akartam gyújtani! ...

2016. október 28. 00:05 - GReni

Könyvajánló - J. K. Rowling: Harry Potter és az elátkozott gyermek

harry-potter-wallpapers-hd.jpg

...amivel az egyik szerkesztőnk lelkesen egyetértett, a másik szörnyülködött...
...ez van.

Mielőtt belevágnánk a legújabb Harry Potter könyv elemzésébe, essen pár szó az előző hét kötetről. Az első könyveket nagyon szerettem, faltam őket, letehetetlenek voltak, legalábbis az elején. Nálam a csúcspont Az azkabani fogoly és a Tűz serlege köteteknél volt, utána kicsit elindult lefelé a történet. A regénysorozat befejezése...na azzal pedig végképp nem voltam elégedett, így kicsit félve indultam neki ennek a közel 10 év után megjelent folytatásnak.

Őszintén szólva kétkedve fogadtam, főleg a színdarab műfaja okán. Nem gondoltam, hogy ebben a formában olvasva visszakapható lenne az eddigi regények hangulata. Íme egy kis betekintő a kulisszák mögé:

És hogy tévedtem-e?

Hmm...néhány perce tettem le a könyvet és azt kell mondanom, hogy bajban vagyok. Ahogy az angol mondaná little bit weird, azaz kicsit fura. Hogy ez pozitív vagy negatív értelemben, arra még nem jöttem rá.

A történet ott folytatódik, ahol a hetedik könyv véget ért: Ginny és Harry három gyermekével (James, Albus, Lily) várja a vonatot a King’s Cross pályaudvaron 19 évvel azután, hogy Roxfortban legyőzték Voldemortot. A jól ismert régi szereplők gyerekei felszállnak a vonatra, fel-fel bukkanak a már ismert karakterek, mint mágiaügyi miniszter, professzor, stb. és utána nem történik semmi 50 oldalon keresztül. Nem viccelek, évek telnek el a sztoriban és semmi! Félredobtam az ágyon a könyvet azzal a felkiáltással, hogy felgyújtom. És utólag visszagondolva, ha egy tábortűz mellett ültem volna valószínűleg tényleg bele is hajítottam volna a tűzbe. Azt nem igazán tudom eldönteni, hogy csak maga a könyv unalmassága dühített vagy közrejátszott, hogy több volt a színpadi instrukció, a direkció, mint maga a cselekmény, és a párbeszédek. Sőt, ahol volt párbeszéd, ott is legtöbbször csak az volt a fejemben, hogy igen, ez jól mutathat/hangozhat a színpadon.

Pár perc szünet és morgás után folytattam. Végre! Újabb néhány semmitmondó oldal, de aztán megérkezett a történet. A középpontban Draco fia, Scorpius Malfoy és a Harry utód, Albus Potter áll, a régi szereplők csak a háttérből asszisztálnak az időutazós történethez.

Közben végignézhetjük a családi drámát, a Harry és Albus között zajló apa-fia civódást. Érthető, hogy vannak köztük gondok, ugyanolyan mindkettő. Anno Harry mindig zűrbe került és a barátai kihúzták a bajból, most ez történik a tini Albussal is.

A sztori jó, érdekes, izgalmas, ugyanolyan pörgős, mint a korábbi könyvek, bár számomra nem tudta visszaadni ugyanazt a varázsvilági hangulatot, mint a regények. A szereplők elnagyoltak, a korábbi könyvekhez képest itt játszi könnyedséggel törnek be és lopnak el egy tárgyat a Mágiaügyi Minisztériumból. Sajnos, egy darabban nincs tér és idő, hogy ezek a részek jól le legyenek írva, ki legyenek dolgozva (lehet, a színházi szakembereknek ez aranybánya, de a mezei olvasóknak..?). A HP rajongók akkor jártak volna jól, ha az írónő azt mondta volna John Tiffany-nak és Jack Thorne-nak, hogy figyu srácok, itt az ötletem, írjátok meg a szövegkönyvet a színdarabhoz, én pedig köré írok egy regényt, amit kiadunk. Na az nagyon jó könyv lehetett volna. Így ez csak az egyszer el lehet olvasni/elmegy kategóriába került nálam.

Ha többet akarsz megtudni a könyvről, kattints a képre!

hpnew.jpg

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr811839889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tibitron79 2016.10.28. 08:22:35

Bevallom nekem a HP-ra elsőre mindig a nyomtató, másodikra a butuska nő obszcén jelzője, és csak harmadikra ugrik be a Harry Potter. Egyébként sejthető volt, hogy nem fog lezárulni a HP univerzum a 7. résszel. Túl nagy siker volt. A rajongók szomjazták a folytatást, de én is úgy érzem, hogy ez nem az lett. Persze nyilván sokkal inkább mint az állatmegfigyelős, de ez egy rosszul lenyúzott rókabőrnek tűnik. Én is el akartam olvasni, de amikor megtudtam, hogy egy színdarab szövegkönyve alapján íródott, letettem róla. A kritikád csak megerősített ebben.

GReni 2016.10.28. 08:30:05

@Tibitron79: Egy olvasást megér azért, csak az elején kell átvergődni

Tibitron79 2016.10.28. 08:57:13

Ha valahogy, valahonnan hozzám kerül, lehet teszek egy próbát vele:)

GReni 2016.10.28. 09:14:28

@Tibitron79: Érdemes, mert több ismerősöm olvasta és nagyon megoszlóak a vélemények. Van akinek nagyon tetszett, volt akinek nagyon nem. Lehet, hogy pont a szerencsések közé tartozol majd, akiket elvarázsol a könyv. :)

Tibitron79 2016.10.28. 09:20:02

Jaja, arról vagyok híres, hogy szerencsés vagyok:) De maga a világ tetszik, az új filmet is várom, és valószínűleg nem fogok kimenni Londonba megnézni az előadást, főleg hogy nem is érteném:) Tehát ha nem akarok erről lemaradni vagy várok amíg idehaza is játsszák, vagy elolvasom. Pénzt nem adnék érte, de a rukkolán hátha fent van:)

Arthur Arthurus 2016.10.28. 09:33:22

@Tibitron79: Persze, mert te annyit rukkolázol, mi?

Tibitron79 2016.10.28. 09:36:27

Mondtam én egy szóval is ,hogy én fogom rukkolni? Vannak erre beépített embereim, akik remélem értik a poént, és nem ingerülten reagálnak erre a megjegyzésemre...