A halálunkra várunk... és élvezzük!

2016. november 24. 00:05 - Carbonari

Könyvajánló - A 83 és 1/4 éves Hedrik Groen titkos naplója: Lesz ez még így se

groen.jpg

Amikor megöregszel...
Hahaha!
Te azt hiszed, hogy mindenki megöregszik?
Tessék csak úgy kezdeni a mondatot: ha megöregszel.
Ha.
Hahaha.
Azt hiszed, jó buli?
Francokat.
A jó buliért meg kell dolgozni.
Akkor is, ha megöregszel.

Ki mondja mindezeket?
Hát én, a blogíró.
Meg Hendrik Groen.
Ki az a Hendrik Groen?
Az, aki szeretnél lenni öregkorodban.
Írt egy könyvet. Illetve, nem, egy titkos naplót, amelyből könyv lett.
Hendrik Groen 83 és 1/4 éves, és egy holland idősek otthonában tengeti az életét. Ez jutott, és kész. Szeretne ebből az ez jutottból minél többet kihozni: humorral, egészséges önzéssel, bajkerüléssel, egészségre vigyázással és egy kis.. mozgalmassággal, frivolsággal.

Szerinte mi a folyik ebben az idősek otthonában? Milyen életszemlélettel bírnak a bennlakók? Íme:

- a félelem gyakran alkalmazott tanácsadó
- csigalassan vánszorgó hétköznapok
- az ember vagy korán meghal, vagy temetésekre jár, vagy te búcsúzol, vagy tőled búcsúznak
- öregkori torna: a hanyatlás vására
- az öregedéssel egyenesen arányos az önismeret csökkenése
- felfedeztek rajtam egy újabb betegséget? Hurrá, ilyen még nem volt
- automatából pénzt kivenni? Kész kaland
- étteremre pénzt kiadni? Pocséklás
- taxira? Detto
- tökmindegy, milyen nap van
- öregség és türelmetlenség kéz a kézben jár
- kicsinyes viták
- para a hidegtől, melegtől, hótól, esőtől, mindentől
- az étel mindig túl hideg, túl meleg, és egyáltalán
- és így tovább.

Hedrik Groen tudja, hogy nincs sok ideje hátra. Na, nem mintha betegebb lenne, mint a legtöbb lakótársa, hanem mert ennyi idősen már akármikor akármi történhet. Így aztán élni próbál, úgy, ahogy lehet, froclizva a túl óvatosakat, a túl érzékenyeket, a túl kicsinyeseket, a túl gorombákat, a túl... begyepesedetteket, legyenek azok idős lakók, vagy az intézet fenntartó személyzete, vezetője.

Ekkor érkezik az otthonba Eefje Lang, a pimasz, de a gondokon mégis nyugodt higgadtsággal átlendülő, mellesleg csinos idős hölgy, akire Hendrik azonnal szemet vet. Ne viccelj, végre valaki, aki kis életet visz ebbe a búsongó pocsolyába! Aki képes barátságot, önzetlenséget és méltóságot hinteni a szürke hétköznapokba.

Így kezdenek bele "guglizási" tanfolyamba, miután megalakították a maguk létszámstoppos, külön kis körét, Öreg, De Még Nem Halott névvel. Mint később kiderül, ez véd és dacszövetséget jelent. Segítő kezeket. Az egyesület tulajdonképpen egyetlen dologra szövetkezik: nem meghalni addig, amíg élnek, és ennek a nem meghalásnak minden percét kitölteni, valamint élvezni akarják. Úgy, ahogy lehet. Akár a világ begyepesedett része ellenére is.

Sok humor, önirónia, komoly önismeret, szarkazmus, görbe tükör a nyugger társadalomra, és... pokolba a halállal! Még élünk!

A könyvet a Libri Kiadó bocsátotta rendelkezésemre recenziós céllal. Köszönet érte!

Szeretnél többet megtudni a kötetről? Kattints a képre!

groen1.jpg

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr3711966621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.