Ha Párizs megér egy misét, akkor Cegléd egy regényt feltétlenül

2016. december 02. 07:31 - Carbonari

Könyvajánló - Kapa Mátyás: Izzik a parázs

 cegled4_jpg.png

Egy szerelem,
egy város, Cegléd,
hatvan év történelem,
lelkes lokálpatrióták,
és egy író, aki csak szeretne ceglédi lenni.

Szeretem Kapa Mátyás könyveit.
Oké, minimálisan elfogult vagyok. Ha vacakot írna, csak ráhúznám a vizes lepedőt.
Szeretem, amikor alany, állítmány helyén van, amikor nincsenek elvarratlan szálak a cselekményben. Amikor, ha á-ból bé-be kell eljutni, akkor á-ból bé-be eljutunk. És ha mégsem, akkor annak világos oka van.

Szóval: a mű.
Az Izzik a parázs Cegléd regénye.
Szűcs Vilmos és Kocsis Sára szerelmének regénye.
Egy nagy tűzvész regénye.
Hild József tervezte templom felépítésének regénye.
Kossuth híres beszédének regénye.
Egy város helytállásának regénye.
Ezt a művet nemcsak Kapa Mátyás írta. Illetve: de, ő írta, ám a mű sehol nem lenne szorgos kezek és fejek segítsége nélkül, Cegléd ügyének elkötelezett emberek nélkül.

cegled.jpg

Az író, Kapa Mátyás

Tehát ez a mű egy rebellis város lelkes és elszánt lokálpatriótáinak regénye.
Közösségi regényírás. Ha ide kattintasz, meglátod, hogy ezt a könyvet tényleg egy város lakói írták Kapa Mátyás tollával.
Kérem, ez a könyv él.
Szokásomtól eltérően első betűtől az utolsóig végigolvastam az ajánlást és az előszót.
Nem szép dolog tőlem, de bevallom, ritkán veszem a fáradtságot a fenti cselekedetre, mert mit érdekel engem, kinek, mit köszön meg az író, hagyjál már. Megírta, elolvasom, és jól van. Ha tetszik a mű, írok róla, ha nem tetszik, akkor is írok róla. De itt valami megfogott.
Ez könyv hűségből íródott.
Dacból íródott.
Szeretetből íródott.
Hittel íródott.
Ez a város, suttogja a könyv, az én városom, itt élsz, itt halsz, és ha nem itt élsz, mert elkerültél innen, akkor is: ide jönnek vissza a gondolataid. Neked ez a szülőföld.
Mert Cegléd az Cegléd.

cegled2.jpg

A szerző és a könyvben szereplő templom

Igen, értem én, hogy most már szeretnéd tudni, miről is szól ez a könyv, amúgy istenigazából.
Ceglédről a XIX. században, ahogy a ma élő ceglédiek látják, gondolják a helytörténeti adatok és a közszájon forgó legendák alapján.
Két árva gyermek sorsán keresztül, akik összekötik az életüket, a helyet meghatározó eseményekről olvashatsz a könyvben: apró, csak a várost érintő történésekről, legendákról, valamint határain kitekintve, országos politikába is belekóstolhatsz.
Cegléd falai Kossuthról mesélnek. Ez a rebellis város a világosi fegyverletétel után sem nyugodott, képes volt Kossuth-hoz elutazni, hogy értesítse: országos képviselőnek választották. Megvan? Országos képviselőnek Ferenc Jóska idejében, a szabadságharc leverése után! Erre mondják, hogy nem semmi, édes öcsém.
Ja. Amúgy itt ennek a Ferenc Józsefnek az elrablását is megtervezték, jó gondosan. Nem sikerült, kivégzés és börtön járt érte.

Kuporodj hát le Kapa Mátyás könyvével egy kényelmes fotelbe, és izguld végig a mű cselekményét! Lesznek csatajelenetek, békés pillanatok, meghitt párbeszédek, erkölcsnemesítő gondolatok, romantika, de intrika és ármány is színesíti a képet. Tények, adatok, amelyek nagy többsége nem kerül be az országos tantervbe: helyi történelem, helyi legenda, helyi emberek, akiknek ez a "helyi" és a városuk a mindenük.
Ahol, és amiért tényleg "élned, halnod kell".
Ha nem ezért, akkor miért?

Ceglédieknek kötelező.
Nem ceglédieknek erősen ajánlott.
Na, hallod, ez egy remek regény!

A képek a fent hivatkozott Cegléd regénye Facebook oldalról, és az infoCegléd honlapjáról származnak.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre!

cegled5.jpg

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2012003978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.