Most egy hatalmas nagy titkot árulok el: én szerettem, szeretem a Twilightot. Filmeket is, könyveket is. Persze láttam a hibáit, de értetlenül álltam a kereszteshadjárat előtt, ami ellene folyt. Viszont nem szerettem A burok c. könyvet. Nem jött be. Ennek folyományaként érdeklődve és félve álltam neki Stephenie Meyer új könyvének, A Vegyésznek.

Akárcsak A burok c. regényét, ezt is az Agave Kiadó hozta el nekünk, és milyen jól tette! Adott egy nő. Egy meglehetősen, először indokolatlanul erősen paranoiás nő, aki legalább hatféle gyilkos és öngyilkos eszközt hord magánál, késeket, meg ilyesmi fizikai fegyvereket is, de a legerősebb a vegyi anyagokban: erős fejmozgásra reagáló mérgező vegyület, amelyet a fülbevalójában hord, egy különös, bonyolult bőröv, melyekben különféle kínt és/vagy halált hozó vegyületek vannak. Minden este úgy alszik, hogy elrendezi a párnákat, mintha aludna valaki az ágyban, és egy bonyolult mechanizmussal hozzáköti az egészet egy szerkezethez, ami a legkisebb mozgásra - tehát ha belelőnek az alvó testnek hitt halomba pl. - aktiválódik, és 2,5 mp alatt ható mérges gázt ereszt a levegőbe. Hogy ő hol alszik eközben? Tablettel a háta alatt, ami rezeg a legkisebb rezgésre a ház körül, lőfegyverrel a keze ügyében, gázálarccal a fején a többé-kevésbé szigetelt fürdőszobában, a kádban. Mindig. Mindig más házban, mindig más név alatt, évek óta. 

Indokolatlannak tűnik ez az elővigyázatosság? Talán. De szépen lassan megtudjuk, ki is ő: az állam volt alkalmazottja, aki olyan titkokat tudott, olyan anyagokat fejlesztett ki, amelyek kényesek a kormány számára. A társát eltették láb alól, őt nem sikerült, azóta is menekül, már három éve. Több bérgyilkos halt meg a kis csapdái hatására az évek során, de nem bírnak a nővel. Persze nem csak ez az egy kényelmetlen, mocskos kis titka van a szervezetnek. Ő, A Vegyész az egyik legveszélyesebb. A másik egy "halott" CIA ügynök, akiről tudják, hogy nem halt meg, és elő akarják csalogatni, hogy végre megtegye ezt a szívességet. Vele is hiába próbálkoznak. Aztán megszületik a zseniális ötlet: eresszék össze a két veszélyes skorpiót egy befőttesüvegben! Akármelyik intézi el a másikat, egy-egy részleg fellélegezhet, és ki tudja, talán kölcsönösen elintézik egymást. Nos, majdnem bejön a számítás. De az történik, amire senki sem számított: a két skorpió összefog, és ha egyesével halálosak voltak, ketten együtt már bármire képesek. Most vannak ám csak bajban azok, akik a halálukat akarták!

Zseniális, letehetetlen, meglepően jó volt ez a regény! Voltak ugyan számomra életszerűtlen és hihetetlen részei, de abban a veszélyes világban valahogy ez mégis működött. Nagyon jó olvasmány volt!

Ha érdekel, kattints a borítóra: