Van mostanában egy egyszernézős, tipikus kis gagyi vígjátéknak tűnő film a moziban. A trailer és a leírás, sőt, még a címkék alapján is azt mondanám, az. Nos, nem az.

Még az eszméletlen rosszul sikerült magyar cím is ezt sugallja. Könyörgöm, mit szednek mostanában azok, akik kitalálják a magyar címeket, akár könyvnek, akár filmnek, esetleg akik fordítják a szövegeket?? Kedvenc példám azon kevés sorozat közül az egyik, amit még nem kaszáltam: Arrow. Az első évadban milyen nevet tudtak neki adni a tehetséges magyar szakemberek? Kapucnis! Senki, de senki nem ismeri azt a szót, hogy csuklyás, komolyan? Na mindegy, lépjünk tovább. A film eredeti címe: Demain tout commence. Egy szót nem beszélek franciául, de egy online fordító szerint ez kb. azt jelenti: Minden holnap kezdődik.

Szóval volt ez a film, amiről nem hallottam semmit, nem láttam a bemutatóját, nem olvastam róla semmit. Két ünnep között (már ha a szilveszter vagy az újév ünnepnek tekinthető - nekem nem az) bementünk bevásárolni, meg körülnézni, hát ha már itt vagyunk, nézzünk egy filmet. Oké. Nővéremmel voltunk ketten, nézzük, mi a kínálat, ez egy óra múlva kezdik, valami vígjáték. Nézzük meg, addig még tudunk venni vizet, chipset, szőlőt, meg egyéb, a moziban hivatalosan nem elfogyasztható dolgot (mivel nem a mozi büféjénél vettük hatszoros áron), amit viszont tökéletesen be lehet vinni a táskában.

Na ez a film alaposan meglepett ám. Az elején féltem tőle, mert látom, leginkább francia film, a franciák meg el tudnak szállni a humorral meg egyebekkel. De nagyon kellemes csalódás volt. Ez nem egy vígjáték, bár vannak benne vicces alakok, meg nevetséges helyzetek, de akkor is: ez egy dráma, aminek a végére szem nem marad szárazon. Oké, lehet csak én vagyok túlérzékeny. Jó volt.

Adott egy aranyifjú, minden éjjel más lányokkal forgolódó pasi, akinél megjelenik egy tavalyi kaland egy 3 hónapos kislánnyal, Gloriával, a kezébe nyomja, majd elmegy. Samuel utánamegy Londonba, de nem találja meg a nőt, ellopják a tárcáját is, és még a főnöke is kirúgja. Talál állást, és ott marad Londonban, majd a kislány felnő: immár 8 éves. Egy gyönyörű, gyerekbarát lakásban élnek, igazi mintaapa lett Samuel, Gloria anyukája pedig egy szupertitkosügynök, aki leveleket küld a világ minden tájáról, meg fényképeket. Természetesen nem így van, ezt csak Samuel találta ki, aki azóta sem találta meg Kristint, a gyerek anyját. Gloria is ír leveleket az anyjának, amit Samuel továbbít is Kristinnek. De telik az idő, Gloria egyre nagyobb és okosabb, és egyre jobban szeretné valójában megismerni az édesanyját. Az apja már majdnem elmondja neki, hogy csak kitalálta az egészet, és nem is hallott az anyjáról évek óta, amikor Kristin belép a 8 éve elfeledett Facebook profiljába, és sorra elolvassa a leveleket. Csak annyit ír: holnap érkezem.

Már azt hinnénk, csak átverte őket, vagy meggondolta magát, amikor végül felbukkan a megbeszélt helyen, és Gloria végre találkozhat az édesanyjával. Persze elég hamar kiderül, hogy valójában nem titkosügynök, a kislány pedig az apjára lesz mérges, amiért az hazudott neki. Elindul a huzavona, Kristin nagyon mélyről jött fel, de már tiszta, és szeretne az anyja lenni a kislányának, Samuel pedig nem akarja, hogy a megszokott életük felboruljon miatta. Eljutnak a bíróságig is, ahol az apának ítélik a gyereket, egész addig, míg kiderül, hogy nem is ő a vér szerinti apja. De nem csak ez az egyetlen titok és fordulat lapul a történetben.

Amikor kiderül az a kis titok, amit most nem szeretnék konkretizálni, a mozi nézőközönsége egy emberként hördült fel, mindenki meglepődött, senki nem arra számított, ami volt. A történet vége keserédes lett.

Jó kis film, egy mozit megért szerintem, tetszett az apa-lánya kapcsolat is, ahol nem is lehet tudni feltétlenül, ki a felnőtt és ki a gyerek. Könnyedebb egy szokásos drámai történetnél, de sokkal komolyabb egy szokásos agyatlan vígjátéknál. Tudom ajánlani.

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon is!