Mi a skizofrénia?

2017. január 18. 00:03 - Arthur Arthurus

A skizofrénia nem új keletű dolog, tüneteit már a Bibliában is körülírták, a "mesüge" névvel illették, ami egyébként többféle mentális betegséget is jelölt, ma általában egyszerűen úgy fordítják, hogy bolond. A skizofrénia viszont előkelő helyen szerepelt a mentális betegségek között, évszázadokon át veszélyes elmebajként kezelték és sok esetben kínozták a betegeket, gondoljunk csak a lobotómiára, a különféle elektromos árammal való kezelésekre, ördögűzésekre, amelyekbe sokszor belehalt a beteg. A betegség okai a mai napig sem egyértelműek, de a kutatások folyamatosak. 

 

A skizofrénia öröklődési aránya eléri a 80%-ot, de a betegséget okozó valamennyi gént még nem ismerik a kutatók. A kanadai Montreali Egyetem genetikusai 2011-ben elkezdték vizsgálni a betegek DNS-ét. Olyan embereket választottak, akiknek a szülei nem szenvednek a betegségben. Különféle biokémiai módszerekkel 14 beteg kb. 20 ezer génjét vizsgálták, új mutációkat kerestek - és 8 beteg esetében fel is fedeztek olyan mutációkat, melyek az ő génjeikben benne vannak, ám a szüleik nem hordozzák. Ezek a mutációk olyan génekben is előfordultak, amelyeknek semmi köze a skizofréniához. Simon A. Girard, a genetikusok vezetője szerint ez a szám túl magas ahhoz, hogy pusztán a véletlen okozza. Ő már korábban is kimutatta, hogy az egyedi mutációk szerepe nagy fontosságú az olyan betegségek kialakulásában és súlyosságában, mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a mentális retardáció. Az viszont még nem derült ki, hogy miért is jönnek létre ezek a zavarok. Az amerikai Massachussets államban lévő Amhersti Egyetem biológiaprofesszora, Paul W. Ewald szerint a skizofrénia egy terhesség alatti, vagy újszülött kori fertőzés eredménye. Szerinte ha a különféle mentális fogyatékosságok csak véletlen mutációk következményei lennének, akkor sokkal kevesebb lenne a megbetegedések száma.

Erik Baumann skizofrén beteg rajza

A skizofrénia szó immár 106 éves, Eugen Bleuler svájci pszichiáter adta a kórkép nevét, két szóból: a görög skhizein (hasadás) és phren (lélek) szavakból, magyarul nevezhetnénk lélekhasadásnak is, de a köznyelvben sokszor és pontatlanul használt kifejezés nem csak a skizofréniára, de egyéb személyiségzavarokra is a tudathasadás.

A betegség kezelésében a 60-as években történt áttörés, amikor elkezdték alkalmazni az antipszichotikus gyógyszereket. Ezek lettek mára a terápia alapjai. A 70-es években azonban tovább folyt a vita arról, hogy tulajdonképpen mi is a skizofrénia. Napjainkban is folynak a kutatások, amelyek segítenek az okok megfejtésében, és egyre hatékonyabban tudják kezelni is a tüneteket. 2002-ben fény derült arra, hogy a betegség hátterében az idegsejtek szabályozásának és összekapcsolódásainak a genetikai meghibásodása áll. Az idegsejtek száma már a születés előtt kialakul, de 12-18 éves kor között aktiválódik az összes idegi áramkör, ezért nem ritkán a betegség első tünetei csak fiatal felnőttként érik a beteget. A genetikai előfeltételek többnyire nagy kockázatú környezetben alakulnak ki, ha a családban előfordult súlyos mentális betegség, akkor fokozottan kerülni kell az alkoholt, drogokat, tudatmódosító szereket, mert ezek rendszeres használata is előidézheti a gyógyíthatatlan skizofréniát az erre hajlamosaknál. 

Névtelen beteg által készített rajz


A skizofrénia neuropszichiátriai betegség, amelynek okait egyelőre csak sejtik. A betegség a valóság torz felfogásában, a gondolkodás széthullásában, valamint társadalmi elszigetelődésben nyilvánul meg. Jellemző tünetei a hallucinációk, téveszmék, koncentrációs zavarok. Az első tünetek leggyakrabban a betegek 20. életéve előtt megjelennek. A WHO adatai szerint a világon nagyjából 21-22 millió ember szenved skizofréniában, és kevesebb mint a fele kap gyógykezelést. A leggyakoribb a paranoid skizofrénia, amely rohamokban tör elő, majd azok után a beteg életvitele a korábbi normális szintre áll vissza. Némelyeknél a rohamok után a betegség szinte tünet nélkül, hosszú időre eltűnik, másokat gyakran kínoz. A harmadik, szerencsére a legritkább csoportba olyanok tartoznak, akik egész életükben folyamatosan együtt élnek a betegség tüneteivel, a hallucinációkkal, téveszmékkel. 

Kezelni lehet, gyógyítani nem!

A skizofrénia kezelésére a feljebb is említett antipszichotikumokat használnak, amelyek befolyásolják a gondolkodási folyamatokat, megszabadítják a betegeket a hallucinációktól, tompítják a téveszméket vagy megváltoztatják a velük szembeni viszonyokat, csökkentik a mániás és depressziós tüneteket. Fontos azonban, hogy a tüneteket tudják kezelni, enyhíteni, ám a betegség egyelőre legalábbis gyógyíthatatlan, vagyis a skizofréniában szenvedő embereknek veszélyes saját magukra és a környezetükre nézve is, ha abbahagyják a gyógyszerek szedését. Persze nem csak gyógyszeres kezelés létezik, egyes tüneteket, pl. a hallucinációt illetően jó eredményekkel alkalmazzák a mágneses stimulációt. Ennek lényege, hogy a fej körül mágneses mezőt generálnak, amellyel az agykérget stimulálják pár cm-es távolságból. Egy adott frekvencia használata mellett olyan hatás érhető el a krónikus hallucinációk tüneteinél, amilyen gyógyszeres kezelés mellett lehetetlen volt. Ezek mellett próbálkoznak a skizofrénia művészi kezelésével is, számos skizofrén beteg alkotott festményeket, amelyek ijesztően ábrázolják a képzelgéseiket vagy énképüket.

Karen Blair festménye

A koncentráció javítására segítségükre lehet egy számítógépes szoftver, amelyet a San Franciscó-i Egyetem professzora, Sophia Vinograd fejlesztett ki. Ez egy játékhoz hasonló program, amely új kapcsolatok létrehozására ösztönzi az agysejteket, s így az egészséges agysejtek képesek lehetnek átvenni a már nem működő agysejtek szerepét.

A kanadai orvosok a skizofréniát összehasonlították az autizmussal, és nem csupán a kettő közötti kapcsolatot tudták kimutatni, hanem az autizmust a skizofrénia egyik formájaként írták le. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A Vancouveri Egyetem kutatói Bernard Crespi vezetésével megpróbálták felkutatni azt a gént, amely mindkét betegségnél szerepet játszik. A vizsgált betegek genomjában sikerült eltéréseket találniuk. Az autistáknál néhányszor ismétlődő rövid DNS-szakaszokat mutattak ki, a skizofréniában szenvedőknél ezek a szakaszok teljesen hiányoztak. Így kiderült, hogy az ismétlődő szakaszok az autizmusra, a szakaszok teljes hiánya pedig a skizofréniára hajlamosítanak. A kanadaiak ezért azt feltételezik, hogy az autizmus és a skizofrénia lényegében ugyanannak az érmének a két oldala: ugyanazon DNS-szakaszok mutációja, hibája okozza mindkettőt. Sokak szerint a két betegség pontosan egymás ellentéte, de ha ez így lenne, akkor az egyikben segítő kezelések erősítenék a másik tüneteit, és fordítva, de ez nem igaz: a skizofrénia és az autizmus tüneteit ugyanazon módszerekkel tudják hathatósan kezelni.

Névtelen alkotás

A különféle mentális betegségek, így a skizofrénia tanulmányozása során is a kutatók egyre többször dolgoznak mesterséges aggyal. Az agykutatás laboratóriumi körülmények között is folytatható, mégpedig az őssejtek segítségével, amelyeket Petri-csészékben tenyésztenek.
A San Diegó-i Salk Biológiai Intézet kutatói skizofréniában és autizmusban szenvedő betegek sejtjeit vizsgálták. Valódi bőrsejtekből indukálják a pluripotens őssejteket, vagyis olyan differenciálatlan sejteket, amelyekből bármilyen más sejt is létrejöhet. Ezekből neuronokat alkotnak, és látják a növekedésüket, valamint a különféle gyógyszerek hatásait. Ha nem lennének ezek az őssejtek, akkor nem tudnák megfigyelni az emberi neuronok viselkedését, növekedését és kapcsolataikat sem.

Egy elmegyógyintézetben készült rajz, az alkotó paranoid skizofréniában szenvedett

A vizsgálatok szerint a skizofrén betegek neuronjai megegyeznek az egészségesekével, de szinapszisuk eltérő. Ez azt jelentheti, hogy az antipszichotikumok megváltoztathatják a neuronok tulajdonságait. A kutatók laboratóriumi körülmények között hagyták, hogy a neuronok maguktól szinapszisokat, vagyis kapcsolatokat hozzanak létre, majd vizsgálták az így kialakult viszonyaikat és viselkedésüket. Így rájöttek arra, hogy a dopamin hiánya, illetve a feketeállomány, a középagy szürkeállománya és az agykéreg között lévő kapcsolat összefügg a Parkinson-kór kialakulásával. Hosszú út áll még a kutatók előtt, de ha sikerül megérteni a neuronok működését, nem csak a skizofréniát és autizmust lehetnek képesek gyógyítani, hanem sokféle mentális  és idegrendszeri betegséget is. 

Tetszik, amit olvastál?

Akkor kövess minket a Facebookon is!

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr6812125227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

László 88 2017.01.18. 23:13:10

Nekem van egy ilyen ismerősöm, érdekes, gyakran vicces.

kvadrillio 2017.01.19. 09:22:28

az antipszichotikumokkal megölik ezeket a betegeket. Skizofréniát okoz az is, ha terhesen pl. influenzát kap valaki és antibiotikummal kezelik. Egyébként ezeknek a betegeknek a nagyobb része kivételes és sokrétű intelligenciával rendelkezik.

kvadrillio 2017.01.19. 09:22:31

@László 88: jahhh...téged csak a hülyeségek érdekelnek ??? Bocsika ! :O)))))))))))))))))))))))))))))))

Arthur Arthurus 2017.01.19. 09:30:18

@kvadrillio: Az antipszichotikumok valóban erős, veszélyes gyógyszerek, de van, amikor szükség van rájuk. Több olyan fajta is van, amit nem véletlenül csak akkor írnak fel, ha a beteg semmilyen más gyógyszerre és kezelésre nem reagál. A skizofrén betegek általában átlagos emberek, és állapotuk, "rohamaik" veszélyesek lehetnek magukra és a környezetükre nézve is, ezért kezelni kell. Az autizmus ilyen szempontból egészen más, és valóban, ők nagyon sokszor kiemelkedő tehetségűek valamiben, általában a memóriájuk az, ami nagyon jó, legyen szó akár képi, akár egyéb fajtáról. Az a new yorki autista fiú is eszembe jut, akit egyszer felvittek helikopterrel városnézésre, és utána a legapróbb részletekig lerajzolta pontosan a várost madártávlatból. Vagy aki egész telefonkönyveket mond fel. Az autizmus ilyen szempontból nem veszélyes, míg a skizofrénia az lehet. A legnagyobb probléma, hogy ezek az emberek állandó felügyeletet igényelnek, és ha egy paranoid skizofrénnél épp előjön egy téveszmés, hallucinációs roham, akkor nem lehet rájuk észérvekkel hatni, erőszakosak lehetnek, menekülni akarnak, stb. Rájuk jellemzőek az akusztikus hallucinációk is.

steery 2017.01.19. 11:28:52

Az idegsejtek kórosnak tekintett elváltozásai csak tünetei a bajnak, nem az okai. Ezért a gyógyszeres kezelésük is csak tüneti kezelés, ami pont azért megy félre sokszor, mert ezt többféle ok kiválthatja. Ez azért veszélyes, mert tömegesen alkalmazva azt a látszatot kelti, hogy megoldottuk a problémát, pedig nem. Viszont lett egy csomó gyógyszerfüggő (drogos!), aki nagy hasznot hoz a gyógyszergyáraknak és kevesebb ápolást meg odafigyelést igényel, mert látszólag rendben van. Pedig nem. És a gyógyszermaradványok is jelentős környezetszennyezést okoznak, mint a fogamzásgátlók, csak ezzel még annyira se foglalkoznak a környezetvédők, mint azzal.

A skizofrénia körébe tartozik (jobb híján ide sorolják) a legtöbb információ kezeléssel kapcsolatos problémát is, amikor a személyiséghalmaz nem képes úrrá lenni az őt érő élmények adathalmazán és megfelelően kezelni, rendezni őket. Az autizmus szerintem ide tartozik, mivel ezek olyan emberek, akik nem képesek jól kijönni a környezetükkel és az elvárt rendszer szerint reagálni rá.De bezzeg más területeken jól teljesítenek, ami egyértelműen jelzi, hogy szelektív ellenállás van bennük a környezetükkel szemben. Ez inkább tűnik szoftverhibának (csökönyösségnek), mint hardverhibának (idegsejt kapcsolási hiba). De persze senki sem akarja szoftveresen (pszichológiával) kezelni őket, hanem inkább hardveresen küzd vele (pszichiátriával).

És ide tartoznak a jobb híján ezoterikusnak nevezett lelki problémák is. Például a megszállottság (ördögűzéssel próbálják kezelni), a szellemek és kísértetek látása és zaklatása, kukkolása (különféle mágia technikákkal próbálják kezelni), vallási pszichózis (látomások és paraélmények). Ezeket is hiba gyógyszerekkel kezelni, mivel olyan a dolog, mintha úgy védenénk a számítógépünket a vírusoktól, kémprogramoktól, hogy leválasztjuk a hálózatról vagy (szedálás esetén) sose kapcsoljuk be és nem használjuk semmire.

Arthur Arthurus 2017.01.19. 11:31:10

@steery: Pontosan erről van szó, hogy a gyógyszerek és kezelések egyelőre csak a tüneteket enyhítik, a betegséget nem gyógyítják, épp ezért zajlik a kutatása napjainkban is. A veszélyes tüneteket azonban kezelni kell valahogyan, amíg nem találnak megoldást magára a betegségre és a kialakító tényezőkre.

goodnite · https://papprobert.blog 2017.01.19. 14:02:28

Jah, az én legújabb tapasztalataim szerint mindenki skizofrén, aki tapasztalt már transzcendens élményeket, aki pedig nem, az értelemszerűen nem az. Csak félre van diagnosztizálva. Ez egy olyan fantasztikusan új elmélet, amit ezen a blogon publikálok először, és a fa -> erdő módszer támogatta. Nyilván mint minden elméletbe, bele lehet kötni, de van olyan jó, mint az eddigiek. Természetesen széles körű felháborodást keltene, ha valaki is próbálkozna az alkalmazásával. Ezért is szép dolog a tudományoskodás, meg a tekintélyelvűség. Egyébként jó cikk.

László 88 2017.01.19. 14:46:02

@kvadrillio: Csúnya dolog, de jót mulattunk rajta

László 88 2017.01.19. 14:46:04

@omgroboman: Ez eléggé hogyismondjam... áltudományosnak hangzik. Ha valaki talál egy új elméletet, ami széles körű felháborodást keltene.
Van valami orvosi végzettséged?

goodnite · https://papprobert.blog 2017.01.19. 15:51:59

@László 88: Már megbocsáss, de az a baj, hogy ebben a k... edves országban minimum egy pszichiáteri végzettség kell ahhoz, hogy megszólaljunk a témában. Oké, elfogadom. De ennek alapján: ameddig nem jön ide egy pszichiáter, és nem cáfolja az elméletemet, és nem minősíti tudomáyos, vagy akár csak emberi szempontból, addig én fogom tudománytalannak tekinteni a hivatalos álláspontot, és joggal. Az, hogy a festék-adalékanyagból kivont abilify féken tartja bennem a vadállatot, tekinthető éppen szerencsének, vagy már-már egy kisebb csodának is. Egyébként sajnos előfordult már, hogy ennek ellenére is behalluztam, amikor volt egy nagyobbb problémám. Jó, és tudod, miért nem jön ide egy rnd pszichiéter, és miért nem áll le velem itt vitatkozni? Azért, mert feleannyit sem tud a témáról, mint én. Az meg, hogy egy pszichiáter alul maradjon egy nyilvános netes vitában egy skizókával szemben, minimum skandalum lenne. Mert, ok, aláírom, hogy esetleg látott már tudományos tanulmányt a skizofréniáról, amik főleg gyógyszerezésről és statisztikákról szólnak véleményem szerint, de kevés pszichiáter élt át maga is pszichózist, mondjuk 4-et, 5-öt, és a tapasztalatai a betegséggel kapcsolatosan mégsem első kézből valók. Egyébként érdekes dolog ez a pszichotikus shub téma is: honnan nézve pszichózis? Jó, érzékelhetjük egy ilyen rohamnak, vagyis shubnak, de az is lehet, hogy csak a hirtelen elhagyott gysz okozza a betegség fellángolását az újabb gysz beálltáig. Amúgy meg tökösebb pszichiáterek már rég bevállalnák, és elmondanák neked, hogy a 106 éves skizofrénia diag már annyira elavult, hogy maga Blauer is forogna a sírjában, ha tudná, hogy még mindig használatban van. Csak sajnos ma Magyarországon nem divat az őszinteség (vajon miért? segítek: $): van a hivatalos álláspont, és van a magánvélemény, ami még egy-egy emberen (pszichiáteren) belül is különbözik. Na, ez a skizofrénia. A válaszomból nyilván lejött, hogy nem vagyok szakember, csak egy kósza beteg. Bár általában nem szoktam hülyeségeket mondani, írni meg pláne nem. Legalábbis mostanában. :-D

László 88 2017.01.24. 16:26:14

@omgroboman: Akkor találj ki valami gyógymódot, ha ilyen okos vagy.