Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Korunk szexualitása

2017. január 21. 00:05 - Tibitron79

A szexualitás története 3. rész

Az előző két részben megpróbáltam kicsit összeszedni, összefoglalni az ember szexuális fejlődését és az ehhez való viszonyát. Láthattuk, hogy a nyugati és a keleti ember között azért jócskán voltak különbségek. Ez nyilván a kultúrában gyökerezik és az adott civilizációra, társadalomra jellemző arcot mutat. Ameddig a testiség valamilyen komplexebb egész része volt, addig zömében előnyére vált az embernek, kellemes kiegészítője volt a hétköznapoknak, és az utódnemzést valamilyen lelki összekapcsolódássá tette. Ez főképp keleten volt jellemző, de azért a nyugati világ is igyekezett megadni a módját. De azért itt, a fejlett világban a szex tabu maradt, amiről nem illik beszélni, amit nem illik kitárgyalni, elemezgetni. Kezdenek megmutatkozni a jelei annak, hogy ezen próbálnak változtatni.

 

Természetesen Franciaország jeleskedik ezekben a változásokban a leginkább, ugyanis a párizsi Moulin Rouge-ban történt meg az első modern sztriptíz 1894-ben. A története szerint egy csinos, fiatal nőt egy bolha kezdett el gyötörni, és ő kénytelen volt szépen apránként megválni a ruháitól.

De az első pornófilmre sem kellett sokat várni, egészen pontosan három évet. Ebben is benne voltak a franciák, Eugène Pirou és Albert Kirchne rendezte az első fennmaradt pornófilmet. Ezek még azért inkább voltak művészfilmek, de már ott volt benne a meztelenség, a pikáns erotika és az enyhe pajzánság.

Ezzel egy időben a tudósok elkezdtek foglalkozni az elmével, a pszichével, ugyanis isten, mint valós felsőbb hatalom addigra már kikerült a felvilágosult ember hitképéből. Miután Denis Diderot kimondta, hogy isten nem létezik, sose létezett, és csak az ember kitalációja, egy új kor kezdődött. A materialista felfogás gyorsan elharapódzott, de a pikszisből kiesett isten helyén egy elég nagy űr keletkezett. Az ember és az ő vágyai kerültek a középpontba, a hit, mint megváltó erő már nem volt annyira népszerű, a helyét felváltotta a szerelem, a romantika, és a szexualitás minél gyakoribb és élvezetesebb kiélése. Az ember vágyott valamiféle kielégülésre, csak ezt nem lelkileg kereste már, hanem szinte csak testileg. Ez persze rengeteg problémát is felvetett. Az emberek kissé zavartan érezték magukat, amikor azt látták, hogy hiába élik élvhajhászként az életüket, a vágyott kielégülés nem érkezik. Ez hozta elő többek között a pszichoanalízist és emelte a legnagyobbak közé Sigmund Freudot. Freud szinte minden, lelki eredetű betegséget valamilyen szexuális problémára, gyermekkori elfajzásra vezetett vissza. És ezzel kvázi elindította a szexuális forradalmat.

A szexuális forradalom

A háborúkban elhullott embereket pótolni kellett, és az államok leginkább Amerikában támogatták ezt. Főleg a 1960-as évektől beszélünk szexuális forradalomról, ahol a szex már nem volt tabu, nem kellett feszengeni, ha szóba került, sőt, a szélsőséges prűdségből szinte azonnal átzuhantak egy szélsőséges szabadosságba, túlzott testiségbe. A „Szeretkezz, ne háborúzz!” eszme futótűzként terjedt, és a szexualitás lassan kinőtt a homályból, és kezdett iparággá változni. Megjelentek az első komolyabb szexualitással foglalkozó újságok, mint például a Playboy, és egy kicsit később a Hustler. Az emberek falták ezeket az újságokat, a poszterek ott virítottak a legtöbb férfi falain, az öltözők szekrényein, a műhelyek ablakain. Nem is kellett sokáig várni az első, igazi modern pornófilmre, a Mély torokra, amit 1972-ben mutattak be az államokban.



A film azzal a sztorival indít, hogy a főszereplő nő nem képes a normális módon elélvezni, ugyanis a csiklója a torkában van. Így csakis akkor tud eljutni a csúcsra, ha teljesen „bekapja” a férfi péniszét, amit az ledug a torkán ameddig tud. Szexuális forradalom ide, szexuális forradalom oda, a film hihetetlen botrány lett. Betiltották 23 államban, Angliában majdnem 30 évig tiltólistán volt. A téma, azaz a felláció nem volt újdonság, de filmen, így az arcunkba tolva sokkoló hatású volt. Leginkább az arcra élvezés és a nő ezzel való „alázása” váltotta ki a fő felháborodást, főképp feminista szervezetekben. Ha más hatása nem is volt, rengeteg vitát, beszélgetéseket, és feltáró jellegű elemzéseket indított el. Véleményem szerint ez a film alapozta meg azt, hogy a moziba kerülő filmekből teljesen kikerült a szexualitás valós ábrázolása, és maga az aktus bemutatása csakis a pornón keresztül mutatkozott meg. Tehát egy igényes rendező nem mutatta be a film dramaturgiája szerint fontos aktust a maga valójában, ezt átadta igénytelen, sokszor perverz pornórendezőknek. Így a filmes szexualitás ledegradálódott mocskos, megalázó, undorító, és irreális aktusok bemutatására, ami sokat rontott az emberek szexuális önképén. Persze felmerülhet, hogy ki vállalt volna ilyen jelenteket komoly filmekben, vagy aki nem kíváncsi erre, az mit csináljon közben. Ez most már a pornó lealjasodása után jogos kérdés, de ha eleve komolyan és érzékletesen nyúltak volna a témához, és bevezették volna az igényes szexet a filmekbe, lehet az emberek erotikus kultúrája is igazodott volna ehhez. Így azonban az embereknek, ha ilyet akarnak látni, nem marad más, mint a megalázó körülmények között felvett, bűnözők által pénzelt pornót nézni. Bevallom én is nézek pornót, de igyekszem megkeresni az igényesebb, erotikusabb tartalmakat. Az önkielégítés még mindig bűnös dolog, amit főképp a férfiak végeznek, titokban, sutyiban a szobájuk magányában. A szexuális együttlét ellaposodik, monotonná válik, irreális elvárások születnek a párok fejében arról, milyen is egy jó szex. A szexiparhoz rengeteg mellékiparág csapódott. A szépségipar, a modellek irreálisan tökéletessé varázsolt teste, gyógyszerek, de még a kocsikat is pucér nőkkel árulják manapság. A recept egyszerű. Keltsünk irreális elvárásokat az emberek felé. A nő legyen szép, bőre puha, haja csillogó, ugyanakkor kiváló anya, remek feleség, sikeres karrierépítő. A férfi meg legyen férfias, ápolt, gazdag, határozott, erős, ugyanakkor gyengéd, megértő, és kiváló szerető, lehetőleg nagy pénisszel. Ezeknek így együtt nem lehet megfelelni, tehát növekszik a depresszió, a stressz, így pótcselekvésekbe menekülnek a párok, esznek, isznak, majd elhíznak, és szedik az antidepresszánsokat meg a fogyasztószereket. Tehát tökéletes fogyasztókat neveltünk az emberekből. A mértéktelenség lett a fő irányelv, mindent most azonnal akarunk. A szexben is, ha nem úgy megy minden, ahogy kéne, elkezdjük hibáztatni a másikat, ahelyett, hogy megbeszélnénk vele és türelmesek lennénk.

A szerelem és a szex lett volna a modern ember megváltó ideája. A remény, hogy az életünket a másik, a szerelmünk váltja majd meg helyettünk, vagy épp isten helyett. Ehelyett sok esetben teljes dekadenciába merült az egész, és nem megváltó lett, hanem épp az ellenkezője. Megjelent az AIDS, és egyéb szexuális úton terjedő betegségek. A stressz növekedése megnövelte az impotenciát, a korai magömlést, és egyéb szexualitást zavaró vagy épp tönkretevő jelenségeket. Nők állítása szerint nagyon ritkán, vagy lehet sose éltek még át orgazmust. A fő hibának zömében a férfit okolják, de azért páran a felgyorsult világot és a stresszt is. Bizonyos felmérések szerint a nők épp csak elégedettek a szexuális életükkel, a férfiak meg keveslik az együttlétet, de amikor van, azt jónak érzik. Ennek nyilván biológiai okai vannak, nem csak annyi, hogy a férfi egy szexgép, akinek ha feláll, akkor az ész is megáll vele együtt. Kis túlzással ha a férfi ráér és nincs dolga, akkor „ráránt”. Igen, magamból is kiindulva írom ezt. De ne feledjük, hogy percenként milliónyi ivarsejtet termelnek a herék, míg a nőknek havonta egyetlen petét kell őrizgetniük. A férfi tehát felfokozott állapotban van szinte mindig, ezért van tettre kész állapotban a nap bármelyik szakában. A nőnek ehhez el kel lazulnia, rá kell hangolódnia a szexre. Ehhez türelem kell a férfi részéről, a nő részéről meg megértés a férfi felé, és főképp kommunikáció. Ha egy nő ridegen elhúzódik, vagy annyit mond: „fáj a fejem”, egy férfi sem fogja jobban érezni magát. De ha gyengéden leszereli, egy csókkal vagy simogatással, akkor – magamból kiindulva - kevésbé érzi magát rosszul, mintha csak úgy leráznák. De ehhez kell némi intelligencia, türelem és megértés, ami sajnos egyre kevesebb van a mostani párokban. És ebben hibás a társadalom, a munkahelyek, de még a filmek hamis illúziói is a tökéletes kapcsolatról.

Ha valaki egy pornófilmen gyakorolta be a fogásokat, ne csodálkozzon, ha nem jön össze. A mindig hatalmas, merev péniszű színészek, akik 30 percig „nyomják” megállás nélkül, nem lehetnek mércék senki számára.

A szexet a helyén kell kezelni. Magánügy, de mégis közügy. Örömforrás, de egyben felelősség is. Ne féljünk szakemberhez fordulni a bajainkkal, de ügyeljünk, nehogy sarlatánokhoz kerüljünk. Egy rossz párkapcsolati tanácsadó többet árthat, minta otthon tányérokat vágunk egymáshoz.

Páran a monotonná, rutinszerűvé vált szexuális életüket párcserékkel, és egyéb játékokkal próbálják megmenteni. Ez még mindig jobb, mintha a férfi prostituáltakhoz járna, a nő meg csajos partik keretében meztelen férfiak péniszét kergetné. Egyre divatosabbak az unatkozó, elhanyagolt feleségek, barátnők körében az ilyen összejövetelek. Ez nem megoldása semminek, még csak tüneti kezelésre sem alkalmas. Egy stabil kapcsolathoz úgy is kell hozzáállni. Sokan azonban úgy kezdik, hogy lássuk mi lesz, ha nem tetszik már lépek is. És véleményem szerint ez a hozzáállás vezet ahhoz, hogy nem jön össze a dolog, és tényleg az a vége, hogy szétmennek. A „nekem jobb jár”, „úgyis jöhet egy igazibb”, meg „még fiatal vagyok, minek nekem komoly kapcsolat” mind-mind ott motoszkál a párok fejében, mert a társadalom, a média ezt sugallja nekik. A szex nem a párkapcsolat megerősítője, hanem pillanatnyi örömforrás, amiben nem baj, ha kihasználjuk a másikat, holnap úgyis lelép reggel.

A szexualitás nem végcél, hanem egy fontos eszköz. Eszköze a minél erősebb beteljesülésnek, amit két ember egymással elérhet. Ebben a rohanó, felgyorsult, és egyre érzéketlenebb világban jobban oda kell figyelni arra, mit kezdünk a testünkkel, a lelkünkkel, egymással. Ez lehet talán az egyetlen kiút az erkölcsi hanyatlásból, ahová tart az emberiség. És ennek a szex, a testiség az egyik fontos eszköze lehet. De csak ha bátran, nyíltan, és kulturáltan állunk hozzá.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr212137711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LucretiaBorgia 2018.10.13. 12:55:04

Ehhez a kiváló poszthoz egyetlen komment se érkezett ?????
Ha meg nem sértem a szerzőt ajánlanám nagyjából hasonló témában posztjainkat !

szociesasopeauxroller.blog.hu/2018/10/02/csak_meg_akart_dugni#comment-form

Illetőleg kitennénk ajánlóba a kulturpara blogot, mert nagyon tetszenek az írások.

Tibitron79 2018.10.13. 12:57:14

@LucretiaBorgia: köszi az elismerő szavakat, mintha hájjal kenegetnének:) Egyébként a cikk első feléhez érkezett nem kevés komment, na ott kibeszélték magukat a kedves kommentelők:) Olvasd el az előző két cikket is a témában.