Még a kakasok sem egy nyelven beszélnek?!

2017. január 28. 00:03 - Carbonari

Gasztromesék (1)

 kakas5.jpg

Kukurikú!
Kok-a-dudl-du!
Kikirikí!
Kareku!
Kokekokko!

Ó, igen, ez mind azt jelenti kakasnyelven, hogy kukurikú! Csak más-más népek nyelvén. Hogy a kakasok ezek után megértik-e egymást...? Hát nem is tudom. Kísérletképpen megnéztem itt-ott bizonyítottan nem magyar nyelvterületen felvett filmeket, ahol nekem minden kakas kukorékolása kukurikúnak hangzott.

A fülemmel lenne baj?
Lássunk egy kis kitekintést a kakastörténelemre :)
kakasi2.jpg
Jobb, ha tőlem tudjátok, hogy a szabadon élő kakas még a rókát(!) is megtámadja. Nem olyan nyámnyila legény, mint a baromfiudvarokban pátyolgatott jószágok, akiket minden féreg (értsd: nyest, róka, görény és társai) kinyújtóztat. Legendákban itt-ott hallani, hogy nagymamáknál létezik még ilyen harcias állat, de az is tudvalevő, hogy ezek a nagymamák lazán elharapják a neveletlen kakas nyakát, ha arról van szó, hogy a beste állatja megtámadta mama szeme fényét, az unokát.
Úgyhogy nem is csoda, ha a háztájiban kiveszőfélben vannak a fenti vérmesebb jószágok, a genetika az genetika, ha a szelídebb fajták nyernek teret a szaporítás során, akkor elvétve akad egy-egy verekedősebb példány. Persze, van, akinek pont ez tetszik, mint valamikor apámnak is. Őt sosem bántotta a kakas, de amúgy mindenkinek nekiment. Anyám csatított is miatta, hogy "Miska, le fogom vágni azt az átok kokast", de apám csak somolygott, és komoly megtorlást helyezett kilátásba a kakas élete fonalának elmetszése ügyében. Végül apám hamarabb halt meg, mint a kakas. No, azért bennünket sem kellett félteni: rituálisan kivégeztük a sarkantyús mini terroristát, és tort ültünk belőle. Na, ki a nagyobb  király, mondogattuk tunkolás közben :)
kakas4.jpg
Persze, sokan aztán fizetni is hajlandók azért, hogy kakasokat lássanak harcolni. Itt már miden jelentőséget kap: milyen fajta a kakas, mekkora a testtömege, mit eszik, mekkora a taraja (amit fél éves korukban meg is kurtítanak, mint a támadásnak legjobban kitett részt), mennyi ideig volt nedves vattában harc előtt a lába szára, milyen a fémkamásli, amit erre ráhúznak, pontosan 52 milliméter hosszú-e a fémtüske, ami ebből a fém kamásliból kiáll - ezek mind-mind végtelenül fontos a vérre és a tétre menő fogadások során. Napjainkban talán már csak a gallok kakasviadala nincs betiltva, máshol mindenütt tiltják. Persze, ez a fogadásra és vérre éhes embereket sehol sem tartja vissza a zugviadalok megszervezésétől.
kakas.jpg
Ó, és azt tudtad, hogy a koktél szó eredete a kakasfarokra - cocktailra - vezethető vissza? Képzeld el, magyar nyelvterületen beülsz egy nívós bárba, és lazán kérsz egy kakasfarkat, a'la Orgazmus...

Lehet jósoltatni is kakassal.
Nem hiszed?
Pedig, egyszerű, mint a pofon. Döntsd el, hogy mire szeretnél választ kapni. Ezután jegyzetfüzetbe rácsok, bele betűk, rájuk betűnként egy-egy szem takarmány, most már csak a kakast kell odacsábítani a táblázathoz, és ha ez is megvan, görcsösen figyelni, milyen sorrendben kapkodja fel a szemeket. Betűket feljegyezni, ha szerencséd van, ki tudsz hozni belőle egy értelmes szót, ami válaszként szolgálhat a kérdésedre. Hogy Delfoi is egyszerűbb volt? Hja, de drágább is.

kakai3.jpgNekem is van ám tyúkudvarom! Itt egy személyben bábája, gondozója és ítéletvégrehajtója vagyok sok-sok baromfinak. Nagyon szeretem a pelyhes, frissen kikelt jószágokat, amelyek - főleg, ha még csak egy-kettő kelt ki - éjjel velem is alszanak, mert csipognak, én meg sajnálom őket érte. Ha többen vannak, legalább hárman, az állandó csipogás megszűnik.
Nem, még sosem nyomtam össze egyetlen darabot sem álmomban, mielőtt megkérdezed.
Beigazítok egy puha konyharuhát a nyakam és párna közé (mert a csirke nem tudja az ürítését szabályozni, hogy ágyban pl. nem kakálunk, ez neki kínai), a markomba igazítom őket, és csend van, alszunk. Én is alszom, ők is alszanak, reggel ugyanabban a testhelyzetben ébredek fel, mint ahogy este elaludtam. Hja, kérem, csecsemőn szocializálódtam ilyenné, a kiscsirke már meg sem kottyan.

Legutálatosabb teendőm, amikor levágom az idősebb állományt, vagy a pörköltnek nevelt kakasokat. Nem, sosem fogom tudni megszokni, hogy életet veszek el.
Sosem.
Már előre sajnálom a kiszemelt áldozatot, az a kb. öt percnyi időszak a legnehezebb, amíg előkészülök, kiviszem az udvarra, elvágom a nyakát, és az utolsó 30-50 másodperc, amíg kivérzik. Tudom, hogy le fogom vágni, le akarom vágni, de akkor is. Boldog békeidők, amikor még nekem is a hűtőpultban termettek a csirkék! :)

Persze, a hűtőpulti és a háztáji kakasból készült ételek íze között kb. ég és föld a különbség. Az udvaron szabadon szaladgáló baromfival sütés-főzés során egészen másként kell bánni, mint a hat hetes korában, másfél kilósan levágott és általánosan árusított csirkékkel. Itt a növendék hat hetesen tán 30 deka sincs. Négy, öt hónaposan érdemes egyáltalán vágásra gondolni. És nem, nem fog a forrástól számítva fél órán, de még egy órán belül sem megfőni. És nem, a háztáji csirkének, tyúknak, kakasnak nem "fehér" a húsa, de még csak nem is halvány rózsaszín, hanem jajvörös. De szó szerint. Így van ez emberek.

És a kakas mindenütt kukorékol.
Pont.

Tetszik, amit olvastál?

Akkor kövess minket a Facebookon is!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr1212055721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.