A Naprendszer furcsaságai

2017. január 29. 00:04 - Arthur Arthurus

A rejtélyes világűr 2. rész

Első ránézésre, amikor a laikus érdeklődő épp csak ismerkedni kezd az Univerzum törvényeivel, az ismeretekkel, amiket már tudunk, az elméletekkel, amelyek még igazolásra vagy cáfolatra várnak, úgy tűnhet, mintha a legprecízebben megalkotott gép apró alkatrészeit és kölcsönhatásait látnánk. Pedig vannak az űrben is furcsaságok, melyek egy részére még nem született válasz. Nézzünk meg néhány ilyen furcsaságot, amely a Naprendszerünkben található!

A Kuiper-öv rejtélye

A Neptunuszon túl kisebb és nagyobb bolygók és egyéb objektumok valóságos garmadájára bukkanunk. A Kuiper-öv nagyjából 50 csillagászati egységre található központi csillagunktól (a csillagászati egység a Nap-Föld átlagos távolsága), de az öv végén egy éles határ húzódik. Több ezer égitest található a határ előtt, utána pedig az üres, kozmikus tér. Lehet, hogy csak nem találjuk ezeket? Vagy létezik egy eddig rejtett bolygó a Naprendszer szélén, amely a gravitációs erejével megtisztította a területet? Egyelőre nincs megoldás a kérdésre. 
Nem tudjuk, hogy valóban létezik-e az X bolygó, de már számos elméletre és anomáliára adna megfelelő választ, ha igen. Ennek a bolygónak a tömege nagyjából a Föld és Mars között lenne, létét pedig azután vetették fel a kutatók, hogy felfedezték a Plútót és egyik holdját, a Charont. Sejtették, hogy lennie kell ott egy nagyobb bolygónak, mivel a Neptunusz pályája arra utal, hogy egy erősebb gravitációs erő hat rá arról az oldalról. Ám a Plútó apró méretével nem magyarázza ezt a kilengést, viszont a rejtélyes X bolygó léte magyarázná. Persze a módosult pályára magyarázat lehet a Kuiper-öv több kisebb-nagyobb objektuma. Mindenesetre ha létezne a X bolygó, a Voyager 1 és 2 már hírt adott volna róla, ha másképp nem, a gravitáció miatt a pályájuk módosulásával. Ez nem történt meg.

 

A felborult bolygó

A Nap körül keringő bolygók többségében olyan forgó mozgást végeznek, mint ahogy a búgócsiga forog: hosszanti tengelyük mentén forognak és közben keringenek. Az Uránusz ezzel szemben oldalra fordult, a forgási tengelye 98°-os szögben áll. Hogy miért, az még nyitott kérdés, egy elmélet szerint a Naprendszer keletkezésének idejében összeütközött egy objektummal, ami oldalra döntötte, de jó magyarázat erre az igen nagy méretű Jupiter és Szaturnusz gravitációs ereje is, amely hatással lehetett a kisebb Uránusz forgási tengelyére, és nem lehet kizárni a bolygó sűrű atmoszféráját sem. Egy biztos, egyelőre nem tudjuk, mi történhetett. 
Az Uránusz egyébként nagyjából 84 év alatt tesz meg egy kört a Nap körül, és a szokatlan dőlésszög miatt a bolygó pólusait sokkal több napsugárzás éri, mint az egyenlítője vidékét. Logikus lenne tehát, hogy a pólusokon melegebb van, mint az egyenlítőnél. A bolygó erre a szabályra is rácáfol: a tengely dőlésszöge miatt hatalmas viharok és szokatlan időjárási anomáliák jellemzőek az Uránuszra, és a kavargó légkör hatására a bolygó bizonyos részei még a színüket is szokták változtatni. A légkör hőmérséklete -220°C is lehet, és elképzelhetetlen, 800-1000 km/órás szélviharok tombolnak. Csak emlékeztetőül: a Földön a 118 km/órás szélsebesség már orkánnak számít, és épületeket sodor magával.

 

A fejre állt bolygó

Nem az Uránusz az egyetlen bolygó, amely renitens viselkedésével feltűnést kelt a Naprendszerben. A Vénusz is ilyen, csak míg az Uránusz szimplán felborult, a Vénusz egyenesen fejre állt! A bolygó tengelyének dőlésszöge több, mint 177°, vagyis majdnem egy fél fordulat. A forgása ugyanúgy nyugatról kelet felé történik, viszont mivel délen található az északi pólusa, és északon a déli, pont ellentétes irányban forog a tengelye körül. Emellett egy rendkívül lassú bolygó, a saját tengelye körül 243 földi nap alatt fordul körbe, viszont a Nap körüli útját 224 nap alatt teszi meg, tehát a Vénuszon rövidebb egy év, mint egy nap. 
A bolygó ráadásul olyan pozícióban van a Naphoz képest, hogy nincsenek rajta évszakok, folyamatosan több, mint 440°C van a Vénuszon. Az okokat azonban itt sem ismerjük, elképzelhető egy becsapódás, ütközés, akárcsak az Uránusz esetében, de a Nap közelsége és a szélsőségesen sűrű légkör is magyarázattal szolgálhat a Vénusz furcsa viselkedésére. 

 

A skizofrén bolygó

Úgy tűnik, hogy Naprendszerünk egyre inkább a szokatlan dolgok hazájává válik. Nem cáfol rá erre a vörös bolygó sem, amelynek két féltekéje némi képzavarral élve: ég és föld. Felszínét a 70-es években fedezte fel a Viking űrszonda, a felvételek alapján kiderül, hogy a bolygó északi féltekét lapos síkságok jellemzik, míg déli féltekére a hatalmas hegyláncok és kráterek sokasága a jellemző. Itt található egyébként a Naprendszer valószínűleg legmagasabb hegye is, az Olympus Mons, amely több, mint 21 ezer méteres magasságba nyúlik. Itt is születtek elméletek, amelyek egy lehetséges becsapódás nyomait keresték, vagy a bolygó egyedi belső folyamataira kenték a dolgot, ám ebben az esetben 2008-ban a kutatók úgy néz ki, megtalálták a választ. A NASA és a Massachusettsi Műszaki Intézet kutatói elemezték a Mars felszínét a topográfiája és a gravitációs adatok alapján, amelyeket a szondák gyűjtöttek össze. Az elemzésből kiderült, hogy a Mars északi féltekéjének több, mint 40%-át a Borealis Basin nevű fennsík alkotja, amelynek ellipszis alakja van. Minden bizonnyal egy hatalmas ütközés eredményeként jött létre, amely a Naprendszer egy korai szakaszában következett be. Itt található a Naprendszer leglaposabb területe is, a kutatók szerint egykor hatalmas óceán borította ezt a fennsíkot. Emellett a déli félteke egyenetlen, kráteres-hegyvidékes területe átlagosan 6-8 km-rel magasabb, mint az északi félteke, és teljesen mások a tulajdonságai is, amit szintén az ütközés okozott: ezt a területet elborította a törmelék. Az égitest, amivel ütközött a Mars, becslések szerint nagyjából akkora lehetett, mint a Plútó.

Úgy tűnik, a Mars rejtélye megoldódott már, de még sok kérdés áll megválaszolatlanul a világűrrel kapcsolatban.

Ha tetszett, kövess minket Facebookon is!

26 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr312128747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tantum verde 3 2017.01.30. 08:23:14

Kár, hogy ezek leginkább sejtések, amiket szépen fokozatosan cáfolgatnak meg.

"Minden bizonnyal egy hatalmas ütközés eredményeként jött létre"
Vagy nem.

A Massachussets-i Műszaki Intézet pedig Massachussetsi (kötőjel nélkül) Műszaki Egyetem.
(De legalább nem technológiai, már az is valami...)

Jakab.gipsz 2017.01.30. 08:23:25

Talán túlságosan sok itt a véletlen, nem de bár.

gigabursch 2017.01.30. 08:23:28

Ezek aranyosak.

Folytasd kérlek.

Arthur Arthurus 2017.01.30. 08:26:53

@tantum verde 3: Igen, ezek mind egyelőre elméletek, amelyeket idővel vagy igazolnak, vagy cáfolnak. Igazad van, az MIT magyarul egyetem, de valójában egyetem és kutatóintézet is.

Arthur Arthurus 2017.01.30. 08:31:52

@Jakab.gipsz: Szó sem volt itt véletlenről :) Ha arra gondolsz, hogy ezek magyarázzák egy felsőbb tudatosan teremtő hatalom létezését, akkor szerintem tévedsz, nem magyarázzák. Bár a tudatos teremtő hatalom léte magyarázná a még nyitott kérdéseket, az élet rejtélyeit, viszont feltesz egy sokkal lényegesebb kérdést: hogyan, honnan, miből, vagy ki által keletkezett ez a felsőbb hatalom, amely képes ilyesmit alkotni? Ez nem egyszerűsíti le a kérdéskört, csak eggyel feljebb emeli az egészet.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.01.30. 09:49:57

Érdekes volt! Remélem folytatod a blogot!

Putyinpárti Gyorsnaszád · http://ideogliaiszivcsakrahirjei.blog.hu/ 2017.01.30. 10:53:24

@Jakab.gipsz: de! Egyértelmű, hogy a soros és a tudjukkik enyves keze van az egész mögött!!!4444négy

BabelFish 2017.01.30. 10:53:37

A Vénusz nem kering a többi bolygóval ellentétes irányban a Nap körül. Csak a tengely körüli forgása ellentétes.

furious ewok 2017.01.30. 11:14:14

Jó cikk, köszi.

Az itt leírt jellemzők pedig nem feltételezések, hanem tények. Amit nem mindig tudnak, azok a megfigyelt jellemzőket kiváltó okok, de éppen ettől érdekes a csillagászat.

gaszton42 2017.01.30. 12:07:54

Érdekes de eléggé felületes és sok esetben hibás. A Vénusz nincs fejreállva, csak retrográd módon forog, ennek hogy fejreállás nincs sok értelme, az északi és déli pólus cseréjének mágnesesség szempontjából lenne értelme, az viszont kicserélődhet fizikai , mechanikai értelemben vett átfordulás nélkül is. A Vénuszon nem a Naphoz való pozíciója miatt van 440 C° (vagy akár több is) hanem az üvegházhatás miatt, a Merkúr közelebb kering a Naphoz még sincs olyan meleg a felszínén, a döntő ok a légkör összetétele és sűrűsége.
A Kuiper övezetnek a belső szélé az ami elég éles határ közé van szorítva a Neptunusz pályájával, a külső határt csak találgatjuk, egyre újabb égitesteket fedeznek fel, Főleg nagyobbakat, nem azért mert csak olyanok vannak ott, hanem azért mert a kissebbek felfedezéséhez nem elég érzékenyek a műszereink.
egyelőre mind a Vénusz , mind pedig az Uránusz esetében a legvalószínúbbnek tartott teória a tengelydőlésre illetve a retrográd forgásra egy becsapódás, az árapályerők ( egy nagyobb hold esetén) le tudják lassítani a forgást de nem fordítják meg.

Márton Szikes 2017.01.30. 12:07:58

Az Uránusz kép valójában a Neptunusz!

Arthur Arthurus 2017.01.30. 12:10:02

@Márton Szikes: Nekem is nagyon annak tűnt, de több oldalon is hasonló képek vannak jelölve az Uránusz nevével, pl. itt is: photojournal.jpl.nasa.gov/targetFamily/Uranus

Arthur Arthurus 2017.01.30. 12:13:14

@gaszton42: A fejre állás természetes ha úgy tetszik, csupán irodalmi jelző, képletesen értendő, így "az egyszerű földi halandó" is megérti első szóra, hogy miben más :)
A Naphoz viszonyított helyzete nem a távolság miatt, hanem a fény (és hő) beesési szöge miatt érdekes, a Vénusz szinte egy síkban mozog a Nappal, a fény beesési szöge nem sokat változik "évszkonként", mint nálunk vagy sok más bolygón. Ehhez persze hozzá jön még a légkör, ami súlyosbítja a helyzetet.

gaszton42 2017.01.30. 12:41:14

@Arthur Arthurus: A fény beesési szőgének változásának csak a helyi időjárás vonatkozásában van értelme a teljes beeső fény mennyisége ugyanaz marad a teljes bolygó esetébem, csak esetleg máshogy oszlik el, a Vénusz esetében a vastag réteg légkőr olyan nagymértékű hőkapacitással rendelkezik hogy sem a szélességi kőrök, sem a nappal és éjszaka közőtt nincs számottevő eltérés. tehát évszakok sincsenek, de még éghajlati zónák sem nagyon. éghajlatváltozást csak a felő ritkább légréteg mutat, az alsók már szinte semmit. A légkör elképesztő szigetelőképességéről csak annyit hogy ha egy bazinagy árnyékolóval eltakarnánk a Napot teljesen akkor is csak évi 4-5 fokkal csökkenne a felszíni hőmérséklet.

Márton Szikes 2017.01.30. 12:59:14

@Arthur Arthurus: Igen, de ezeket nem a Voyager csinálta, hanem a Föld körül keringő teleszkópok. Voyager nem tudod ilyen képeket csinálni.

gigabursch 2017.01.30. 15:05:11

@BabelFish:
Nézőpont kérdése.
Valójában lassabban tesz meg egy napot, mint egy évet.

TGer 2017.01.31. 10:26:31

"Egyszerű földi halandó"-ként úgy tudom, a tipográfia a nyomtatott betűkkel foglalkozó művészeti-, és tudományág, amiből a Mars felszínén nincs sok, legfeljebb az általunk odaküldött cuccok alkatrészein, valószínűleg topográfiai elemzésről lehetett szó.

_parmenion_ 2017.01.31. 11:25:39

"a Vénusz szinte egy síkban mozog a Nappal" ezzel mit akarsz mondani? A bolygók ellipszis alakú pályán (ami egy sík) keringenek a Nap körül, ami az ellipszis gyújtópontjában van. Valóban - egy síkban suhannak a Tejútrendszerben... A szinte szónak itt nincs helye.

"a fény beesési szöge nem sokat változik "évszakonként", mint nálunk" ez egy olyan bolygón igaz, amelyiknek a forgástengelye merőleges a keringési síkjára. A Vénusz jelenleg nem ilyen.

A "fejreállt" hasonlat viszont nagyon tetszik. Eszerint a retrográd forgás valójában direkt, csak megfordult a tengelye :)

Arthur Arthurus 2017.01.31. 11:28:40

@_parmenion_: Nem egészen úgy mozognak a bolygók, ahogy "tanultuk", hiszen a Nap is halad az űrben és viszi magával a kis családját :)
www.youtube.com/watch?v=0jHsq36_NTU

Graves 2017.02.03. 09:29:53

Az Uránusznál a képen a Neptunusz van, rossz helyről tetszett lopikálni a fotót.
Aki korábban jelezte, igaza volt. A V2 a Neptunuszról készítette ezt a fotót, az Uránuszon nem látott a szonda légköri alakzatokat.

Arthur Arthurus 2017.02.03. 09:30:52

@Graves: Be is linkeltem korábban, nekem is nagyon a Neptunusznak tűnik.

nitro1 2017.02.06. 11:51:06

@Arthur Arthurus: Ennyire moderálni való volt a válaszom? Vagy az volt a baj, hogy nem jelöltem meg, mire válaszolok? Most már megjelöltem, és a kérdés továbbra is fennáll:
"Nem egészen úgy mozognak a bolygók, ahogy "tanultuk", hiszen a Nap is halad az űrben és viszi magával a kis családját :) " Mihez képest?

Arthur Arthurus 2017.02.06. 11:55:40

@nitro1: Nem egészen értem a kérdést, hogy mire vonatkozik :) Mihez képest más a bolygók mozgása? Annyiban, hogy leginkább úgy képzeljük el, mint egy többé-kevésbé mozdulatlan központi csillag körül ellipszis pályán keringő objektumokat. De a Nap (ahogy egyik csillag sem) nem mozdulatlan, ő maga is kering a Tejútrendszer tömegközéppontja körül (ez a legtöbb esetben egy nagy tömegű fekete lyuk), és "húzza magával" a bolygókat is, amelyek így spirálszerű mozgást végeznek egy Naprendszeren kívüli megfigyelő számára.