Korcsolyázzunk a tavon!

2017. február 01. 07:39 - Lizzy1

Bár enyhülést jósolnak az időjósok, már harmadik hete lehet korcsolyázni a természetes vizeinken, hiszen azokat vastag jégréteg borítja. Remélhetőleg lesz még pár alkalom ezeket kihasználni.

A Balatonátcsúszás nagy sikere mellett a Velencei-tavon is több ezren fordultak meg ezen a hétvégén, a legkisebbektől egészen a legidősebbekig mindenki élvezte a jeget. Sok év óta először nyílt rá lehetőség, hogy heteken keresztül nyitva legyen az Agárdi PopStrand által üzemeltetett jégpálya. A környékbeliek már tudják: ha szól a zene, indulhat a korizás! Turbók János, a hely tulajdonosa ilyenkor melegedőt, mosdót, kori- és fakutyakölcsönzőt, és nem utolsósorban elsősegély-helyet biztosít a jég szerelmeseinek.
A tó többi részén nincs kijelölt jégpálya, ezeken a részeken csak saját felelősségre lehet tartózkodni, ott, ahol nem tiltott.
Egyre több óvoda viszi a gyerekeket korcsolyázni, aminek hála sok-sok apróság repeszt a jégen, sokszor ügyesebben, mint a felnőttek.

img_9188.JPG                                                                 Fotó: Strémen Judit

A hétvégén a Velencei-tavon több, szerencsére nem súlyos baleset is történt. Ez elgondolkodtatott, hogy vajon tudjuk-e, hogyan kell ezeket a "jégpályákat" használni, és hogy baj esetén mi a teendő.

A jégen való tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb szabálya, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri, vagy meghaladja a 12 cm-t. 

TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni:
- éjszaka, és korlátozott látási viszonyok között,
- járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével,
- kikötők és veszteglőhelyek területén,
- ahol tábla jelzi a tiltást,
- folyóvizeken! 

A katasztrófavédők rendszeresen tartanak mentési gyakorlatokat, de ezek sajnos nem kapnak elég nyilvánosságot, kevés információ jut el az emberekhez, hogy mit is kell tenni.

img_9122.JPG                                                                   Fotó: Strémen Judit


   Nézzük, mik a leghasznosabb tudnivalók, ha szabad vizek jegére megyünk!

Fontos, hogy többen együtt menjünk ki a jégre, így tudunk segíteni baj esetén.
A ruházat helyes megválasztása is lényeges pont, nem csak a hideg miatt. A testhez simuló, több rétegű, kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhák lassan engedik át a vizet, ezért ha vízbe esünk, nem húznak le azonnal a súlyukkal, és a testünk is lassabban hűl ki.
A természetes jég a műjéghez képest jóval keményebb, sokkal kevésbé rugalmas, így ha esünk, az bizony nagyon tud fájni, nem egy esetben lesz ájulás a végeredménye. Olyankor ha nem tér eszméletére a sérült, hívjunk segítséget, és ha van kéznél szállítóeszköz (szánkó, fakutya, stb.), vigyük vele partra. Kijelölt korcsolyázó helyeken elsősegély-állomás vagy mentő is van, ők innentől átveszik az ellátást. Ha nem tudjuk megoldani a partra jutást, kövessük a 112-n kapott utasításokat!

   Néhány adat a jég veszélyeiről:
   A korcsolya éle rendkívül kis felületre koncentrálja a viselője testsúlyát. A jeget akár 30x nagyobb felületi nyomással terheljük, mintha cipőben lennénk. Egy 40 kg-os gyerek cipőben 0,16 kg/cm², míg korcsolyával 5 kg/cm² nyomást gyakorol a jégre.
   Ha a vízbe esünk, 1-2 perc alatt elkezd kihűlni a testünk, 10 perc alatt jutunk el az eszméletvesztésig. 15 perc alatt pedig olyan mértékben hűl le a szervezet, hogy beáll a halál.

Ritkábban előforduló eset, de az idén is volt már pár példa rá, hogy beszakad a jég alattunk. Ilyenkor amennyire csak lehet, igyekezzünk megőrizni a nyugalmunkat, hogy a kialakult lékből ki tudjunk szabadulni, és ne csússzunk még beljebb!

A beszakadás pillanatában a karjainkat nyújtsuk oldalra, és dőljünk egy kicsit előre, hogy minél nagyobb felületen érintkezzünk a jég felszínével. Próbáljuk megakadályozni, hogy a fejünk és a kezeink a jég alá kerüljenek. Ha tudunk, feküdjünk fel a víz tetejére, és hason maradva, kúszó mozdulatokkal másszunk vissza a jégre.

Ha segítenünk kell a bajba jutott társunkon, soha ne menjünk a lék szélére, mert így könnyen mellette találhatjuk magunkat a jeges vízben! A legjobb, ha hason fekve egy bot, deszka, hokiütő vagy bármilyen hosszú tárgy segítségével megpróbáljuk kihúzni őt. Minél nagyobb a tárgy felülete, annál jobban csökkenthető a beszakadás veszélye. A partra érve azonnal vegyük le a bajba jutottról a vizes ruhákat, öltöztessük száraz holmikba, takarjuk be, és vigyük fűtött helyre. Adjunk neki langyos vagy meleg italt, és csak fokozatosan melegítsük vissza a szervezetét.
A hason fekvés a rianások megjelenésekor is hasznos, így a nagyobb felület miatt kisebb az esélye, hogy beszakadjunk a vízbe.

img_9227.JPG                                                                     Fotó: Strémen Judit

Célszerű már egészen kis korban otthon beszélgetni ezekről a gyerekekkel, felkészítve őket arra, hogy ne pánikba essenek, hanem segítséget tudjanak kérni, ha például a velük lévő felnőtt balesetet szenved. Egyébként sem árt, ha az elsősegély alapjait hamar elsajátítják, azok nem csak a jégen, hanem bármikor hasznukra lehetnek.

Kihasználva a hideget, élvezzük a téli sportokat, de tegyünk meg mindent, hogy biztonságban legyünk!

Tetszik, amit olvastál? Akkor kövess minket a Facebookon is!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr8312168614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.