Az önérzetes agy

2017. február 12. 07:40 - Arthur Arthurus

Agyunk titkai 1.

Honnan ered az egységes énképünk? Hol van az "én", és egyáltalán, mi az? Ezekre a kérdésekre is keresik a válaszokat, és nagyon úgy tűnik, hogy már meg is találták!


Agymodellek

Az emberekben élő kép az agyról időről időre változott. Az egyik első elképzelés a homunculus volt (jelentése: apró ember), aminek lényege, hogy az ember agyában egy picike emberke lakik, aki irányítja a testet. Az agyról ekkoriban azt gondolták, hogy az kizárólag a test "motorja", a tudat, a lélek az agytól teljesen független dolog - szokás ma is a szívnek tulajdonítani az érzelmeket, a lelket, de az igazság az, hogy a szív nem más, mint a testünket hajtó motor, az agy pedig az irányítóközpont, itt van a tudatunk, itt születnek az érzelmeink, a gondolataink. Az agyban élő apró ember persze megmagyarázta a mi működésünket, de hasonló kérdést vetett fel, mint Isten léte. És az apró emberke agyában is van egy másik homunculus? És annak az agyában még egy? Erre már nem tudták a választ.

 

Aztán ahogy megszülettek az első mechanikus eszközök, az agyról alkotott kép is változott: ezután úgy képzelték el, mint egy óra belsejét, tele fogaskerekekkel, csapokkal. Leonardo da Vinci tervezett is egy mechanikus embert.


A gőzgépek megszületésével az 1800-as évek elejére az agyat inkább egy gőzgépnek képzelték el, amely folyamatosan dolgozik. Ebből eredt aztán Sigmund Freud elképzelése, aki szerint az agyban szüntelenül három erő harcol egymással az irányításért: a racionális egó, az elfojtott vágyakat jelképező id és a lelkiismeret jelképe, a felettes én, másképp szuperegó. Aztán amikor elterjedt a telefon, az emberek egy hatalmas telefonközpontként képzelték el az agyat, a tudat volt a kezelők végtelen sora, maga a szerv pedig kusza, átláthatatlan telefonvezetékekből állt. Egy már modern felfogás szerint az agy egy számítógép, a legújabb agymodelleket pedig inkább az internethez hasonlítják.

1848-ban egy amerikai vasútépítkezésen dolgozó munkavezető, Phineas Gage szörnyű balesetet szenvedett: egy vascső hatolt be az agyának elülső felébe. Csodával határos módon túlélte az esetet, felépült, de teljesen megváltozott. Az addig szerény, kedves munkavezető számító, hideg emberré vált, aki folyton terveket szőtt a jövőre, majd egy pillanat alatt elfordult ezektől, kihasználta a nőket, és úgy általában: egy mogorva, kiállhatatlan, utálatos ember lett. Ekkor merült fel az orvosában először, hogy talán az agy több, mint egy egyszerű motor, hogy a személyiségzavarok és mentális betegségek nem a "lélek" bajai (ami az akkori nézet szerint független az agytól), hanem az agy határozza meg ezeket. Ez az eset vízválasztó volt a tudományban, a dualisztikus filozófiával ekkor szakítottak végképp, és kezdték el komolyabban vizsgálni az agyat.

A képet Deákné Ildikó készítette (http://slideplayer.hu/slide/2198789/)

De hogy is épül fel valójában az agy? Az emberi agy felépítésében is tetten érhető az evolúció: a legmélyebben, legbelül van az ún. hüllőagy, ez már több millió éves, ilyen agya volt a dinoszauruszoknak és ilyen van a mai hüllőknek is. A feladata gyakorlatilag az alapvető életfunkciók fenntartása (szívverés, légzés, stb.), érzékeli a térbeli elhelyezkedést, az érzékszervek által küldött adatokat (látás, szaglás, hallás, stb.), az alapvető ösztönöket. Legjobb tudomásunk szerint a hüllőknek nincs öntudata és nincsenek érzelmeik. E köré épül a limbikus rendszer, vagyis az emlősagy, nevéből fakadóan ez egy fejlettebb agy, az emlősállatoknak ilyen van. A legtöbb emlősnek már van némi éntudata, bár ha eléjük tartunk egy tükröt, néhány fajt kivéve nem ismerik fel saját magukat. A limbikus rendszer egyik legfontosabb feladata a szociális érzékelés, a csoportban, csordában, falkában, társadalomban elfoglalt hely tudata, és itt van az érzelmi központ is.
Az ember agyában van egy harmadik rész is, a legfontosabb: a prefrontális kéreg, ami az agy elején és tetején, kívül helyezkedik el. Ez tesz emberré, ez különbözteti meg az embert az állattól, és egy fontos képességgel ruház fel minket: a jövőképpel. Agyunk folyamatosan lehetséges jövőszimulációkat gyárt, így tudunk tudatos döntéseket hozni.

Agyunk két féltekéből áll: a baloldali, ami a racionális gondolkodásért felel, itt található az irányítóközpont, a beszédközpont; és a jobboldali, amely egy holisztikusabb világképpel rendelkezik.
1981-ben Roger Wolcott Sperry kapta az orvostudományi Nobel-díjat, megosztva Hunter Hubellel és Torsten Wiesellel, amiért bebizonyították, hogy a két agyfélteke eltérő funkciókért felel.

 

Az elnyomott én


A kutatások alapján nagyon úgy tűnik, az agyunkban két teljesen eltérő személyiség is van, de az egyik néma, elnyomott: ez a jobb agyfélteke. A beszédközpont és a döntéshozásért felelős rész a bal agyféltekéhez tartozik, de ma már van lehetőség, hogy a két agyféltekével külön-külön "kommunikáljunk". Roger Sperry kutatásai kapcsán jött ez a felismerés: a 60-as években súlyos epilepsziával küzdő betegekkel foglalkozott, rájöttek arra, hogy az epilepsziás rohamokat tulajdonképpen a két agyfélteke közötti összekapcsolódási pontok túlterhelése, túlpörgése okozza. Sperry elválasztotta a két agyféltekét, ezt hasított agynak nevezzük. Ezután a betegek rohamai megszűntek, látszólag visszatérhettek a normál életbe, ám volt egy mellékhatása: a bal kezünket az agyunk jobb fele irányítja, ami "kiszabadult" a bal diktatorikus rendszere alól, így saját kedve szerint cselekedett. Volt egy férfi, aki szerette volna átölelni a feleségét, ám a jobb agyfélteke másképp gondolta, és bal kézzel tudtán és akaratán kívül jókora pofont kevert le neki. Egy másik alkalommal egy hölgy már kiválasztotta, melyik ruhát veszi fel, aztán észrevette, hogy a bal kezében egy egészen másikat szorongat. Ő pl. nagyon rosszul aludt, miután kiderült, hogy gyakorlatilag nem képes tudatosan irányítani a bal kezét, mert attól félt, hogy álmában esetleg kárt tesz magában vagy másokban. (A bal agyfélteke feltétlen uralmának megdőléséből fakad az ún. idegenkéz-szindróma is.)

Ma már elektromágneses és rádióhullámok alapján a számítógépek nagy pontossággal képesek megjeleníteni a képernyőn az agyban "futó" képeket, és létre tudtak hozni úgy kommunikációs kapcsolatot az elnyomott jobb agyféltekével, hogy a bal arról nem tudott. Érdekes kísérleteket sikerült végezni, egy fiatal mérnöktanulótól pl. megkérdezték, mi szeretne lenni, hangosan azt felelte, hogy mérnök, de az agyának jobb féltekéje egy autóversenyző képével reagált.
Egy másik esetben a bal agyféltekének a VÖRÖS szót mutatták, miközben a jobbnak egy banán képét, a bal tudta nélkül. Megkérték az alanyt, hogy rajzoljon valamit bal kézzel: egy banánt rajzolt. Amikor megkérdezték, miért ezt rajzolta, azt kellett volna felelnie, hogy nem tudja, de nem ezt mondta: elkezdett magyarázkodni, hogy mert bal kézzel azt a lefelé ívelő vonalat sokkal könnyebb volt számára megrajzolni. Holott fogalma sem volt, miért ezt rajzolta. Ebből kiderült az is, hogy az egységesnek tűnő énkép egy az agyunk által generált illúzió, akárcsak az egységes látkép (Látóterünk közepén egy hatalmas "lyuk" tátong, ráadásul legélesebben egy igen apró ponton, a sárgafolton keresztül látunk. Mégis ha megnézzük a horizontot, egységesnek, és egységesen élesnek tűnik a táj. Ezt az illúziót az agyunk generálja: a sötét folt helyére beilleszti a környezet alapján legvalószínűbb képet, a homályos részeket pedig "mesterségesen" feljavítja. Hiába, az agy az első Photoshop :)) Az agy folyton magyarázatot keres mindenre, és rendkívül frusztrál minket, ha bebizonyosodik, hogy a bennünk élő egységes énkép mégsem annyira egységes. Ezért inkább próbáljuk máshogyan megmagyarázni a dolgot.

Sok a rejtély még az aggyal kapcsolatban, de a kutatások folyamatosak, az agyfeltérképező eszközök egyre nagyobb pontossággal és hatékonysággal működnek, így évtizedeken belül elképzelhető, hogy gépek segítségével lehetővé válik a telepátia és a gondolatolvasás - elvégre korlátozott szinten és nagyon kezdetlegesen, de ez már most lehetséges.

A fenti információk többsége jelenlegi olvasmányomból, Michio Kaku: Az elme jövője c. könyvéből származik. Ha érdekel mélyebben a téma, csak ajánlani tudom, itt érheted el:

Ha tetszett, amit olvastál, nézd meg ezt is!

Kövess minket Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7612205356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.