Az emberiség őrei

2017. március 01. 07:46 - Carbonari

Könyvajánló - Brandon Hackett: Én, a halhatatlan

 hal.jpg

Hihetetlen, hogy vannak olyan Brandon Hackett regények,
amelyeket még nem olvastam.
Isten gépei? Alap. 
Az időutazás tegnapja? Briliáns.
És most itt egy halhatatlan.
Muszáj elolvasnom.

Pedig elméletileg túrós batyut abszolválok. A tészta már megkelt, a túrótöltelék is megtöltésre vár, a szobám (még mindig) romokban, én pedig Hackett-tet olvasok és szimultán írom a véleményemet róla.

Első körben: beszippantott.
Egy tízezer éves ember... Marcus Barbess, aki 2019-ben született... és találkozik a Vándorokkal (nem tudod, kik azok, mi? Én meg nem mondom el), akik hosszú életűvé teszik, hogy figyelje, alakítsa, felügyelje az emberek mindennapjait meghatározó lényeges történéseket; basáskodjon, bábáskodjon, mikor mire van szükség.
De!
Senkinek sem mondhatja el, hogy ő Hosszúéletű.
Na pláne: halhatatlan.
Ezzel azért már az indulásnál akadnak problémák.

(Most megyek "batyuzni". Kitartás, jövök, és hozom a sztori további fejleményeit.)

(Itt vagytok még? Az utolsó tepsi süteményt teszem be a sütőbe. Az elsőt kicsit megkapta a hő, mert éppen akkor zuhant le a repülőgép-féle a Hackett hőssel a Mars egyik szakadéka mellé: sejtheted, hogy nem lehetett abbahagyni az olvasást, amíg ki nem derült, aminek ki kellett derülnie.)hal2.pngAmikor az első Hackett novella véget ér, más ember alkotását lehet végig izgulni. Mert kérem szépen, éppen Másolatot gyártat az agyáról, önmagáról, a folyamat ugyan lassan rutinszerű és bejáratott, az alany mégis rettenetesen izgul: az ügynök szerint az agy letapogatásakor (amikor billió számítást hoz létre a számítógép a másolás létrehozásához) elkerülhetetlen, hogy valamiféle trauma fogja érni, ellenőrizhetetlen álmok képében. Az, hogy mellékesen kicsit le is hűtik a folyamathoz, már szót sem érdemel. Vajon mit álmodik, miért trauma, és ha nem emlékszik rá senki ébredéskor, miért hívja fel olyan aggályosan az ügynök a figyelmét erre a lehetőségre?

Bizony, bizony, nem mondtam még, hogy ez egy antológia, jónéhány kiváló szerző Sci-fi novellájából összeállítva. Ezek az írók szerepelnek a könyvben egy-egy darabbal: Greg Egan, Frank Mobile, Allen Newman, Chuck Palmer, Kyra Potter, Kim Lancehagen, Peter Sanawad, Kim Lancehagen és természetesen: Brandon Hackett. Tőle több novella is található ebben az antológiában. Folytatja Marcus Barbess útját a halhatatlanság témájában, bár őkelme a tízezer, plusz egynehány év után haldoklik.. és fél. Feldolgozza az öntudatra ébredés, a fontos döntések meghozatalának kínjait, a család fogalmát halandókkal, amely eleve kudarcra van ítélve, a küldetéseket, a beavatkozásokat az emberiség történelmébe. hal1.jpg
Találkozhatunk még a novellákban Drakulával az űrben (micsoda ötlet!),  az Amerikai Szocialista (WTF?!) Köztársaságok Szövetségével (több, mint bizarr), egy porszívó ügynökkel, és a halállal  - háromszor (khm).

Így, vagy úgy valamennyi novella lekötött. Volt, ami jobban, más kicsit kevésbé.
Nincs is más teendőd, mint leülni egy kellemes kávéval (vagy túrós batyuval, ami mellesleg kisült), és kellemesen szórakozni a sci-fik olvasásával.

Jaj, és mondtam már, hogy Nemes István válogatta a műveket az antológiába?
Pedig de.

Kattints a képre, ha téged is érdekel ez a sci-fi!

hal3.jpg

 

Tetszik, amit olvastál?

Akkor kövess minket a Facebookon is!

 

 

Érdekel egy másik sci-fi, ahol a mi holdunk rózsaszínűnek látszik? Akkor kattints!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr6412293343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása