Az exobolygók csúcstartói

2017. március 05. 07:45 - Arthur Arthurus

A rejtélyes világűr 4.

Múlt héten nagy visszhangot keltett a hír, hogy a NASA hét földszerű exobolygót talált az egyszerűbben csak TRAPPIST-1-nek nevezett rendszerben. A Google még egy aranyos gifet is készített az alkalomra. Ennek örömére nézzünk kicsit az exobolygók körmére!

Mi is az exobolygó? Nos, gyakorlatilag minden bolygó, ami a Naprendszeren kívül van (nem vagyunk egy picit... nem is tudom, egoisták? Csak kérdezem.) Eddig 3447 exobolygót fedeztek már fel (2017. február eleji adat), nézzük a csúcstartókat ezek között!

A legnagyobb

A TrES-4 nevű exobolygó a legnagyobb eddig, a Herkules csillagképben található kb. 1400 fényévnyire tőlünk, a csillagát 3,5 nap alatt kerüli meg. A bolygó egy gázóriás, a Jupiternél jóval nagyobb, viszont a sűrűsége nagyjából a fele a Jupiterének, gyakorlatilag úszni tudna a vízen. Feltéve, hogy találnánk akkora tengert, ahol elfér, és hogy a víz sem párolog el az 1500 °C-os hőjétől.

 

A legkisebb

A 2007-ben felfedezett CoRoT-7b az eddigi legkisebb exobolygó, amely a CoRoT-7 csillag körül kering. A Földnél nagyobb, ám azzal nagyjából megegyező sűrűségű kőzetbolygóról van szó, főleg szilíciumos kőzetek alkotják, és a csillaga is hasonló a mi Napunkéhoz. Viszont a hőség itt is pokoli: nagyjából 2000 °C lehet.

 

A legmelegebb

A WASP-12b nevű exobolygó tudhatja magáénak az eddig ismert legforróbb bolygó címét, felszínén a hőmérséklet meghaladja a 2200 °C-t, amivel forróbbnak mondható, mint néhány "hideg" csillag. Rendkívül közel kering a csillagához, mai ismereteink szerint ez a bolygó ápolja a legszorosabb viszonyt központi napjával. A gravitációs erő hatására a bolygó inkább tojás, semmint geoid alakú (a fenti kép természetesen csak egy fantáziakép róla), és egy év egy kicsit tovább tart nála, mint nálunk egy nap.

 

A leghidegebb

Az bolygók között a legfagyosabb az igen szép névre hallgató OGLE-2005-BLG-390Lb. Hőmérséklete kevesebb nem is lehetne: az abszolút nulla, vagyis -273,15 °C fokot mutatnák a hőmérők a felszínén. A Földnél 5,5-ször nagyobb, és valószínűleg szilárd anyagból áll, leginkább fagyos ammónia, nitrogén, metán és jég alkothatja. Elég távol is van tőlünk: kb 22000 fényévnyire, ahogy csillagától is meglehetősen távol kering: egy picit közelebb, mint a Jupiter a Naptól. 

 

A leggyorsabb

A SWEEPS-10 a leggyorsabb bolygó, a Nyilas csillagképben található, csillagától mindössze 1,2 millió kilométerre van. Ezt a távot nagyjából 10 óra alatt teszi meg. A közelség ellenére nem olyan forró, mindössze kb. 1600 °C a hőmérséklete, lévén hogy csillaga egy vörös törpe, ami jóval kevesebb hőt bocsát ki.

 

A leglassabb

A HD 80606b tekinthető a leglassabb exobolygónak: 111 nap alatt kerüli meg központi csillagát. A Földhöz képest ez máris háromszor gyorsabb ám mégis, exobolygók közül eddig csak nála gyorsabbat találtunk. A bolygó üstökösként viselkedik, igen excentrikus pályán kering csillaga körül. Egyedülálló pályája miatt a hőmérséklet 500 és 1200 °C között ingadozik.

 

A legfiatalabb

A BD+20 1790b akkor keletkezett, amikor a mi bolygónkon már emlősök rohangáltak: nagyjából 35 millió évvel ezelőtt. Mindössze 83 fényévnyire van tőlünk, 2010-ben fedezték fel, és napjainkban is vizsgálják, a segítségével ugyanis fény derülhet a Föld fejlődési fázisaira is. Központi csillaga is igen fiatalnak tekinthető.

 

A legidősebb

PSR B1620-26b. Másképp a teremtés bolygója. 12,7 milliárd éves, mindössze egymilliárd évvel az ősrobbanás után keletkezett, amikor megszülettek az első csillagok is. 8 milliárd évvel idősebb, mint a Föld. Matuzsálemnek is nevezik, ezzel az övé egy másik elsőség is: az első bolygó, amely bibliai nevet kapott. Egy Naphoz hasonló csillag körül keringett, ám 2-3 milliárd évvel ezelőtt ez a csillag összeomlott és fehér törpévé, majd forgó neutroncsilaggá vált egy közeli neutroncsillag hatására. A bolygó alkalmazkodott az új viszonyokhoz: ma a kettős csillagrendszer körül kering. (A kép jobb oldalán, kicsi zöld karikával jelzett helyen található.)

Világunk sokféle, és elképzelhetetlen, hogy ne létezzen földön kívüli élet. Hogy megtaláljuk-e valaha, vagy ők találnak meg minket, az más kérdés. Több milliárd csillagrendszer és bolygó létezik, és ezeknek igen kicsi százalékát ismerjük. Elvégre még csak mostanában sikerült kiszabadulni a bolygónk világából, csak most fedezzük fel, hol is vagyunk.

Kövess minket Facebookon!

Kattints a lenti képre, ha érdekel a világűr szépsége!

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr3912306749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csaba121 2017.03.05. 22:48:46

Azért az a nulla kelvin kicsit erős, mivel a világegyetem átlaghőmérséklete 3 K, ennél hideg magától sehol sem lehet a világegyetemben, legfeljebb mesterséges hűtéssel...

Arthur Arthurus 2017.03.05. 22:51:51

@Csaba121: Azt hiszem, 2,3 K-ben határozták meg az űr átlaghőmérsékletét, a bolygó hőjét pedig (2015-ös adat alapján legalábbis) 0-2,3 K között. Hogy hogyan lehet, azt nem tudom :) Könnyen lehet, hogy téves az adat, néhol 10 K-t írnak erre a bolygóra.

Rox 2017.03.06. 09:21:27

Egészen biztos, hogy nem abszolút nulla fok a hőmérséklete, de az is erősen kétséges, hogy hidegebb lenne a Világegyetem átlaghőmérsékleténél.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.03.06. 09:21:30

Nerst tétel. A termodinamika 3. főtétele. Az abszolút nulla fok nem érhető el.

hu.wikipedia.org/wiki/A_termodinamika_harmadik_f%C5%91t%C3%A9tele

PFreddy 2017.03.06. 09:21:32

A 2,3 K nem átlaghőmérséklet, hanem a mikrohullámú háttérsugárzás energiaeloszlása felel meg egy ilyen hőmérsékletű fekete testnek. Az űrben kóborolva nem ilyen hőmérsékletet mérnénk, sőt, a vákuum miatt bajos is lenne a hétköznapi hőmérséklet-képünk használata.

Bármely bolygó azonban jelentős besugárzást kap a csillagától, akármilyen távol is legyen tőle, így az abszolút 0 fok közeli hőmérséklet kizárt dolog. A OGLE-2005-BLG-390Lb jelű exobolygó felszíni hőmérsékletét több helyen is 50 K-nek becsülték, ami -223 C-nek felel meg; ami reális is, főleg hogy a Pluto átlagos felszíni hőmérséklete -229 C.