Nádasdy Ádám búcsúja

2017. március 28. 07:49 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba

Milyen kertem lesz?

Én nem hiszem, hogy halálom után
majd nézem valahonnan mások életét –
de akkor mit csinálok?
Hol lesz időm elgondolkodni mélyen,
hogy hogyan éltem, s mért volt érdekes
épp ez a néhány év, pár évtized?
Mikor tudok majd szembenézni azzal,
hogy nem nézek már szembe semmivel?
Hogyan fogom élvezni azt a létet,
amikor nem kell naptár, és a hold
kedvéért éjjel lemegyek a kertbe –
egyáltalán, miféle kertem lesz,
és mit növesztek benne? Fügefát,
hogy eltakarjam magam, amikor
majd jön és azt kérdezi: hol vagyok?

Ezt majdnem minden verseskötetnél elmondom, de kezdek benne meginogni: nem kedvelem a verseket. Kezdek benne meginogni, mert kezdem megkedvelni. Nem véletlen, hogy időről időre próbát teszek egy-egy verseskötettel. Természetesen a versek többsége továbbra sem tetszik. De ami igen, az nagyon. Nagyon-nagyon. Az megérint, az nekem szól, még ha nem is feltétlen rólam, de nekem. Nekem is. Vagy úgy érzem, hogy egyetértek vele. És ez fontos ám. A fenti vers az egyik "legilyenebb" ebből a kötetből, amit a Magvető Kiadó Nádasdy Ádám 70. születésnapjára adott ki. Hét éve nem jelent meg verseskötete, és azt mondják róla, hogy a megszemélyesítés költője. Én nem így látom. Vagy inkább nem csak így. Nádasdy legtöbb verséből - legalábbis ezekből - érzem az érzelmeket. Az erős, átütő és átható érzelmeket, de úgy, hogy csak messziről látom. Messziről láttatja velem. Mintegy visszatekintve. Némi búcsút is érezni vélek a szavaiból. Búcsút, de mitől? A versektől? A szerelemtől? Az érzelmektől? Az értelemtől? Az országtól? Az élettől? Nem tudom. De búcsúzik. Vagy ha mástól nem is, én úgy érzem, tőlem most elbúcsúzott. És itt hagyott nekem egy verseskötetet, amin lehet gondolkodni. Tegnap este óta gondolkodom pl. azon a során, miszerint:

A szerelmesség íze nyelvemen:
leginkább marcipán.

Sokféle figura, de az íze mindnek ugyanaz, legyen bármilyen alakú. Nem hiszem. Meg különben is, én nem szeretem a marcipánt, szóval biztos, hogy én valami egészen más ízhez hasonlítanám. És szerintem mindig más. Hasonló és ismerős, de mégis más. 

Persze akadnak olyan versek, amelyek fontos dolgokról szólnak. Fontos és igaz dolgokról.

A hazafiúi hűségről

Hazánkban, fiúk, nem szabad csalódni,
mert olyan az, mint az édesanyánk.
Ugyanazt főzi folyton, s hajtogatja:
hogy ezt szeretjük. »Egyél még, fiam!«
Konyhájában ütött-kopott edények,
ami meg új, az tőlünk idegen.
Falán a régi esküvői képük,
»Ugye szép asszony voltam?« – kérdezi.
Sosem volt szép. De ne vegyétek észre.
Menjetek el szépen, ne szóljatok.
A cipőnket nézhetjük nagy zavarban,
hogy csúnya asszony az édesanyánk.
S ha fényévnyire van már a szobája,
a távolságon hüledezni kár:
a lába közül bújtatok elő,
s a szaga végig ott lesz rajtatok.

Ha úgy érzed, téged támad ez a vers, akkor itt az ideje elgondolkodni azon, mit is jelent valójában. Hogy sosem tudjuk levetkőzni önmagunkat. Hogy a problémák, melyek időről időre visszatérnek, nem feltétlen egy külső erő hatására teszik ezt: nem, ezek a problémák bennünk élnek, a rossz beidegződésekben. Tanuljunk a múltból és tekintsünk előre. Tegyünk a jövőért. Mert a jövő rajtunk áll. Ne odázzuk a megoldásokat mindig a következő generáció felé tolva, egyre csak halmozva a problémákat. Ne mondjuk a gyereknek, hogy "én is kibírtam, te is ki fogod!", amikor nem szereti, nem érti a kötelező olvasmányokat. Ne gyűlöltessük meg vele a világunkat. 

Inkább olvassuk e verseket, és gondolkozzunk el a jövőn, a jelenen, a múlton. Az érzéseken. Az életen. És a halálon. A borítóra kattintva elérheted!

Köszönöm a lehetőséget a Magvető Kiadónak!

Kövess minket Facebookon!

Ha érdekelnek a versek, tégy egy próbát ezzel is!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr3912371603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása