Gyilkos elmék

2017. április 19. 00:05 - Arthur Arthurus

Egy 12 éve futó sorozat, ami mert egyedi lenni, ami bevállalta a sokszor brutális, beteg, gyomorforgató gyilkosságokat, kínzásokat is azzal együtt, hogy bemutatja a dolog pszichológiai hátterét, az okokat, és a bűntények helyett elsősorban az elkövetőkre koncentrál. Mi ez? Természetesen a Gyilkos elmék! Figyelem! A következő írás spoileres lehet azoknak, akik lemaradtak az elmúlt 12 évadról!

Sajnos tartok tőle, hogy a 12. évad lesz az utolsó, bár még semmi sem biztos, nem döntöttek a sorozat sorsáról. Sok ismerős arctól kellett elköszönnünk az évek során, de megismertünk és megszerettünk újabbakat is. Merem állítani, hogy az egyik legjobb krimisorozat a Gyilkos elmék, de az biztos, hogy nekem az egyik kedvencem a műfajból. Sosem szerettem, sosem néztem a CSI és NCIS családba tartozókat, de ez a sorozat megfogott. Pont azzal, hogy a tettesre koncentrál, hogy valós pszichikai és családi állapotokat mutat be. Az élet árnyoldalát, az ügynökök családját, a kétségeiket, a kudarcaikat, a folytonos harcaikat önmagukkal, a rossz döntéseikkel, az elveszített áldozatokkal, a "rájuk kattanó" elkövetőkkel.

A 12 év során sok ügynököt megismertünk és megszerettünk, számomra csak két ügynök volt antipatikus: a Mandy Patinkin által alakított "öreg", Jason Gideon, aki 47 epizódban szerepelt, a 3. évad elején hagyta ott a stábot. Vagyis hát tették ki a szűrét, mert a színész egy borzasztóan kiállhatatlan ember, aki folyton késett a próbákról, forgatásokról, nem tudott jó viszonyt kialakítani senkivel. A karakterét sem tudtam megszeretni, mert bár papíron ha jól emlékszem már akkor is Hotch volt a főnök, mégis ő dirigált, őt nem éreztem a csapat részének, inkább egy rajtuk kívül és felettük álló valakinek, az elfogadott főnöknek, aki fentről irányít, aki nem osztja meg a gondolatait a társaival. Akinek nincsenek társai.

Szintén nem tudtam megkedvelni a 28 epizódot megérő, 2. évad elején távozó Elle Greenaway-t, akit Lola Glaudini alakított. Persze aztán a távozása előtt kicsit jobban megismertük a helyzetét, körülményeit, ami némi magyarázattal szolgált.

Aztán ott a szőke technikus leányzó, Penelope Garcia, egy csupaszív rózsaszín emberke, egy hacker, aki a börtönbüntetést elkerülendő csatlakozott tudásával az FBI-hoz, és néhány kivételtől eltekintve eddig majdnem az összes, 274 epizódban szerepelt. Kirsten Vangsness eredetileg csak egy részben szerepelt volna, illetve néha-néha visszatérő szereplő lett volna, de a nézők annyira megszerették, hogy szerződtették és állandó tagjává vált a gárdának.

Ott van Aaron Hotchner, a csapat vezetője, a megfontolt, komoly ügynök, akinek a 12. évad első pár része után hirtelen távoznia kellett, ugyanis Thomas Gibson, az őt alakító színész összeszólalkozott és állítólag meg is ütötte az egyik producert.

Vagy a sorozat egyik szíve-lelke, a Matthew Gray Gubler által alakított okos, intelligens, szociális problémákkal küszködő Dr. Spencer Reid, aki elképesztő sebességgel képes olvasni, fotografikus memóriával rendelkezik, hihetetlen adatmennyiséget tart fejben és mond fel bármikor. És szegénnyel eléggé elbántak a 12. évadban... Matthew egyébként rendezőnek is tanult, és több részt is rendezett a sorozatból. Az első perc után tudom, mely részeket rendezte ő, annyira beteg és sokszor valóban félelmetes képekkel és szálakkal tud operálni, hogy elképesztő. Ő az, aki folyton fenn tudja tartani a feszültséget, már magától a ténytől feszengek, hogy rájövök, ő rendezte az adott részt amit elkezdtem épp nézni.

Derek Morgan, aki 250 epizódban szerepelt Shemar Moore alakításával, akinek a különlegessége, hogy beleképzeli magát a tettes helyzetébe, és úgy dönti el, merre megy, mit csinál legközelebb. A csupa szív ember, aki a 11. évad vége-felé búcsúzott el a csapattól, és nagyjából négy részen át tartott az ő nagy fináléja. Igen, nagyon emlékszem arra a négy részre. Este 11 volt, és már régóta úgy voltam ezzel a sorozattal, hogy nem heti szinten néztem az új részeket, hanem pihentettem 2-3 vagy akár több hónapig, aztán néhány nap alatt ledaráltam a maradékot. Akkor még csak 5 résszel voltam elmaradva. Gondoltam, megnézek egy részt. Megnéztem, aztán nem voltam még álmos, szóval nekiálltam a következőnek. Igen, a következő epizód volt Derek fináléjának első része, és úgy ért véget, hogy basszus, azonnal látnom kell a következőt! Aztán annak is úgy lett vége, meg az utána következőnek is. Végül valamikor hajnali 3 után hagytam abba, miután Derek elköszönt a csapattól. Az utolsó 42-43 perces részt nagyjából végigbőgtem.

Az állandó szereplők között ott van JJ, vagyis Jennifer Jareau, aki szintén már hosszú évek óta koptatja a BAU különgépét. Egy kedves, nyíltszívű nő, nagy kedvelem őt, ahogy a sajnos ritkán felbukkanó férjét is. Hotch távozását tökéletesen beillesztették a sorozat sztorijába, noha hirtelen volt és nem volt tervben az egész, és utána a régi ismerős Emily Prentiss lett a csapat főnöke, Hotch utolsó kérése nyomán. Itt egy picit nehezteltem Hotch-ra meg az írókra, mert bár nagyon kedvelem az időközben Interpolhoz szakadt egykori BAU-s leányzót, szerintem JJ megérdemelte volna, hogy ő legyen a főnök, simán bírta volna.

Gideon után kellett még egy "öreg", valaki az alapítók közül, ő lett a Joe Mantegna által alakított David Rossi. Sokkal szimpatikusabb és kedvesebb, mint az elődje volt, ő már tényleg a csapat része. Tanít és könyveket ír a sok nyomozás mellett - szívesen elolvasnám a viselkedéskutatásról írt könyveit!

És persze ott vannak azok, akik csak 1-2 évad erejéig csatlakoztak a gárdához. Nagyon szeretem a sorozatban, hogy az elmés, sokszor beteges bűnügyek és sokszor beteg elkövetők mellett rájuk koncentrál: az ügynökökre. Megismerjük a családjukat, megismerjük a saját tragédiáikat, sőt, sok esetben a családjuk, egy-egy szerettük a munkájuk áldozatává válik, úgy mint Hotch felesége, akit megölt egy sorozatgyilkos, aki rákattant Hotchra, vagy Derek, Penelope és Reid is áldozatává válik valakinek, valakiknek. Azoknak is megismerjük a hátterét, akik csak egy évadig szerepelnek, látjuk a nyomozások árnyoldalait. Sok "részidős" szereplőt megkedveltem, Alex, Tara és Luke is tökéletesen illett a csapatba az első résztől kezdve, sőt, Luke egy picit talán pótolja Morgant is. Kate-et is hamar el tudtam helyezni a csoportban, noha eleinte folyamatosan Melinda Gordont, a szellemekkel suttogót láttam benne :) A legújabb szereplő, a Damon Gupton által alakított Stephen Walker még egy kicsit kilóg a sorból számomra, de nincs vele sok bajom. 

A sorozat legtöbb része egy idézettel kezdődik, amit eleinte Gideon mond, később általában az, aki valami miatt jobban kötődik az ügyhöz, és egy idézettel is zárul, mintegy levonva a tanulságot. Írók, filozófusok vagy zenészek szavai Cicerótól Marilyn Mansonig. A részek elején a legtöbb esetben egy gyilkosságot vagy valami hasonlót látunk, ez szolgáltatja az ürügyet, amire aztán felfigyel az FBI Viselkedéskutató Egysége, vagyis hőseink. Egy a BAU-hoz tartozó magángéppel repülnek a helyszínre, és legtöbbször a helyi rendőrségen rendezkednek be. Az odaúton megismerik az áldozat hátterét, és felosztják, ki mit csinál, amikor odaérnek. Jól bemutatja a tipikus amerikai világot a sorozat, legyen szó akár a hétköznapi emberekről, akár a hatóságokról. Van, ahol a helyi rendőrség készségesen segít a szövetségieknek, máshol inkább ellenszenvvel fogadják őket, akik bele akarják ütni az orrukat az ő dolgukba. Valamikor a rész közben a tettes elrabol még egy embert, vagy valami történik - néha még egy holttestet találnak, ami hozzá köthető. Ezután kiadják a profilt, ami minden epizód legjobb része számomra: elmagyarázzák, mit miért tesz az elkövető, mi motiválja, mindenki elmond pár szót, és hogy hogy viselkedik kényszerhelyzetben, mire kell odafigyelni a rendőröknek. Ezt az áldozatot, akit időközben elrabol vagy bántalmaz, sok esetben sikerül megmenteni.

Sok rész az ember agyába ég, rám a 11. évad évadzárója volt nagy hatással, illetve a 12. évadon átvezető szál Mr. Scratch-csel, olyannyira, hogy most olyan könyveket - elsősorban inkább szakkönyveket, mint regényeket - vadászom, ami a disszociatív személyiségzavarral foglalkozik. Regényre már kaptam jópár kitűnő javaslatot, de ha ismertek kicsit tudományosabb szakkönyvet, ajánljatok nyugodtan kommentben! :)

Mit szeretek a Gyilkos elmékben? Az egészet, ahogyan felépül. A sötét és borús dolgokat, amelyek életünk részei, még ha erről sokan nem is akarnak tudomást venni. A próbálkozást, amivel nem felmentik, de megmagyarázzák, hogy mit miért tesz valaki. Sok esetben egy elnyomó, bántalmazó családból származik a későbbi elkövető. És ilyen családok vannak, köztünk élnek, csak mi sem szeretünk tudomást venni az egészről. Mert úgysem tehetnénk semmit.

Ti szeretitek a sorozatot, vagy inkább azok közé tartoztok, akik nem bírják az ilyesmit?

Kövess minket Facebookon!

Ha tetszett, nézd meg, mit írtunk a The Walking Dead 7. évada előtt!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2012397585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.