Mi lenne, ha egy tömegpusztító fegyver gonosz kezekbe kerülne?

2017. április 24. 00:02 - Carbonari

Könyvajánló - Tom Clancy: A rettegés arénája

aaa1.jpg

Nem azért mondom, de ha eltűnne a készletemből egy kis 
maréknyi plutónium,
trícium, meg ez, az, amaz, miegymás,
én azért aggódnék, és nem leírnám a készletből,
hogy ha nincs meg, hát nincs meg...

Az izraeliektől egy csetepatéban ellenséges terület felett eltűnik egy atombomba-féle a lezuhant Skyhawkkal együtt. A helyzet kényes: a repülő jelentős része és a pilóta, valamint a kiszolgálószemélyzet maradványait - ha kiskanállal is, cafatonként is - össze tudják szedni hazai földből, de "maga a bomba levált a széthulló géptörzsről, és jóval odébb, egy drúz farmer házának a közelében csapódott a földbe. Az izraeliek csak három nappal később vették észre, hogy egy plutóniumbomba hiányzik. Az eltűnést sikerült rekonstruálni, de a visszaszerzése megoldhatatlan feladatnak bizonyult. A bomba valahol a szír határon túl esett le - de hol? A négy repülőgép közül melyik hordozta? Hol zuhant le a gép? Mégse kérhették meg a szíreket, hogy kutassák fel nekik. És ugyanígy az amerikaiakkal se közölhették, hogy a tőlük szerzett „különleges hasadóanyag" eltűnt."

A baj tehát készen volt.
Már csak várni kellett arra, hogy ki találja meg ezt a plutónium bombát, megtartja, eladja-e, és végül kik, mire fogják felhasználni.
Mert hogy fel fogják használni, az teljesen egyértelmű volt.
Majd, egyszer csak.

Valaki, aki halálos beteg, és akinek az a jelmondata: inkább halj meg bátran, mint hogy oktalanul reménykedj.

Valahol Amerikában kivágnak egy hatalmas fát. Egy nagyon-nagyon nagy fát, horribilis összeget fizetve a japán megrendelő a speciális kivágásért, és szállításért. A megrendelés szerint a fa végcélja Japán, egy szent templom, ahol majd a törzset rítuális megmunkálással négy hatalmas gerendává faragják ki. De azt senki sem tudja, hogy ez a fa sohasem hagyja el az Államok területét. Vajon miért?

Izraelben negyven felfegyverzett férfi akcióra indul, mégpedig Salamon templomának visszaszerzéséért. A templom a judaizmus szellemi otthona volt. Helyét az Úr jelölte ki a Templomhegyen, és hogy ezt a tényt az emberek vitatják, az roppant kellemetlen, de nem szempont, tartja a művelet parancsnoka. Csakhogy az akció nem sikerül, sőt, ellenkezőjére fordul vissza.

Egy bosszúszomjas nemzetközi terrorista, Günther Bock lába alatt Bulgáriában forró lett a talaj... vajon mit fog csinálni, kihez fog csapódni?
Athénben kitörik egy rendőr nyakát.
Egy német börtönben öngyilkos lesz egy terrorista.
Egy mellőzött volt NDK-s atomerőmű igazgató és tudós tríciumot lop ellentételezésül sérelmeire.

aaa2.jpg

És akkor itt jön képbe Jack Ryan, a CIA főigazgató-helyettese, a Hírszerzői Csillag közömbös tulajdonosa. Pedig ez a csillag a lehető legmagasabb kitüntetés volt a maga nemében, amit terepen dolgozó ügynök valaha is kaphatott. Jacknek ebből mondjuk élből volt három... amiből egyről még maga az elnök sem tudott.

Egy józan tanács az Ryantól - de még inkább USA-tól a Vatikánnak, tárgya a Közel-Kelet. A Vatikán pedig megfontolja a megvalósítását, sőt készségesen a javaslat megvalósítására törekszik. Az óvatos puhatolózás alapján úgy néz ki, példanélküli módon szinte mindenkinek, akit érint, tetszik a tervben felvázolt megoldás. Elképzelhetetlenül nagy hírverés közepette - a legnagyobb sajtózárlat mellett folyik a tárgyalás. A riporterek kínjukban már egymást filmezték. Amit a szóvívők útján meg lehet tudni, csak annyi, hogy bíztatóak az eddigi eredmények. Aztán kiderül, hogy tárgyalóasztalon innen és túl mégsem mindenkinek klappol minden, sőt, van, aki kifejezetten árulásnak érzi. De miről lehet konkrétan szó? Miért félnek ezzel kapcsolatban sokan attól, hogy munka és becsület nélkül maradnak?

A bombát természetesen bevetni szándékoznak. Mit fog tenni Ryan? Akit persze mellőztek az ötletével kapcsolatban, és hogy pikánsabb legyen az egész, még az elnöki macával, a nemzetbiztonsági tanácsadóval is összeakasztotta a bajszát.

És mindezek, amelyeket eddig leírtam, a történet - talán - a mű egynegyedét alkotják. Az első egynegyedét.
A többi sokkal izgalmasabb. A könyv alapkérdése: miként reagálna az USA, a terroristáknak sikerülne nukleáris bombához jutnia és a bombát bevinni az államok területére.
Tényleg: hogyan?
A könyvből megtudod.

aaa3.jpgTetszik, amit olvastál?

Akkor kövess minket a Facebookon is!

Saját magunk vélelmeit a múlt megdönthetetlen valóságaként elfogadni az élet egyik legnagyobb büntetése lehet – a semmiért. Érdekel, mivel kapcsolatos a mondat? Kattints!

 

"Minden háborúnak megvan a maga iróniája, s ez alól az októberi háború sem volt kivétel. Az ijedség ugyanis elkerülhető lett volna, ha valahol valaki nem hagy figyelmen kívül néhány titkosszolgálati jelentést."

"A mi szakmánkban semmiben nem lehetünk biztosak. Ez egy olyan játék, amelynek nincsenek szabályai, és ahol soha nem hirdetnek eredményt."

"Kezdetnek talán az is jó lenne, ha a nukleáris anyagok kereskedelmét és a technológiák védelmét sokkal komolyabban szabályoznák, mert ami ma folyik, az vicc. Az atomfegyvereket nem lehet nem feltalálttá tenni, s az atomenergiát sem száműzhetjük az életünkből. Meggyőződésem, hogy a nukleáris energia biztonságos, és kevésbé ártalmas a környezetre, mint a fosszilis energiahordozók, de ez is csak egy eszköz, amivel ugyanúgy vissza lehet élni, mint bármi mással. Vigyázzunk rá!"

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7512449071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.