Hogyan lesz egy patkolókovács fiából főkancellár?

2017. május 11. 07:53 - Arthur Arthurus

Arcképcsarnok - Thomas Cromwell élete

Thomas Cromwell azon személyek közé tartozik, akik nagyban formálták országuk történelmét, és ezzel az egész világ sorsát is befolyásolták. A király jobbkeze, az uralkodó utáni leghatalmasabb személy, akinek fontos szerepe volt az anglikán egyház kialakításában, aki jelentősen növelte a brit korona bevételét, aki nem riadt vissza az aljas intrikáktól - majd ő maga is egy ilyen áldozata lett egy már paranoiás király oldalán.

Thomas Cromwell 1485 körül született a londoni Putney-ban, egy szegény patkolókovács nincstelen fiaként. Okos gyerek volt, autodidakta jogász lett belőle, majd Thomas Wolsey bíboros tanácsadója, VIII. Henrik király kedvenc jobbkezének embere. VIII. Henrik már fiatalon is elég beteges, paranoiás ember hírében állt, aki tucatnyi szeretőt tartott. Hamar megromlott a viszonya Aragóniai Katalinnal, a feleségével. Wolsey bíboros kapta a feladatot, hogy szerezzen engedélyt a pápától a válásra, ám VII. Kelemen pápa ezt megtagadta. Wolsey ennek köszönhette aztán bukását, a király elvette a rangját, és nagyon megbánta, hogy ennyire közel engedte magához őt. Igen szeretetteljes, közeli kapcsolat volt kettejük között, de Henriknek csalódnia kellett. 1529-ben a bíboros elveszítette a király bizalmát. Ez az ember sokban hasonlított Cromwellre: szegény sorból származott, de tudása, nagyravágyása és gátlástalansága a hatalom közelébe segítette őt. Egyértelmű lett volna, hogy pártfogoltja is vele bukik, ám mégsem ez történt. 

Thomas Wolsey bíboros

Cromwell egy alkalommal felszólalt a király jelenlétében, és Henrik meglátta benne azt, amire szüksége volt: egy okos, félelmet nem ismerő, határozott és gátlástalan, folyton dolgozó, fáradhatatlan embert. Azt, aki el tud intézni a királyának bármit. Helyet kapott a parlamentben, majd 1530-ban a királyi tanács tagja lett. Ekkor került elő ismét a pápai hatalomtól való elszakadás. Semmi kétség, a pápa évszázadokon át kvázi teljhatalmú uralkodója volt szinte egész Európának, a királyok semmit sem tehettek az ő beleegyezése nélkül, és a legnagyobb veszedelem volt az uralkodóra nézve a pápa kiátkozása. Ebből lett elege VIII. Henriknek, többek között azért is, mert el akart válni megunt feleségétől, hogy elvehesse Boleyn Annát. Thomas Cromwell volt, aki felélesztette az anglikán egyház létrehozásának tervét, egy olyan egyházét, amely elszakad Rómától, és amelynek az uralkodó a feje. Így példátlan hatalom került a brit uralkodók kezébe: az alattvalók teste és lelke fölött is ők uralkodtak. A nagyravágyó Henriknek tetszett a megoldás, és rábízta emberére, hogy szervezze át az egyházat. 

Cromwell sikerrel járt, Aragóniai Katalintól elvált a király, és elvette a nép által csak nagy szajhának nevezett Boleyn Annát 1533-ban. 1535-től kezdve Cromwell járta a vidéket, és felmérte az egyházi vagyont, a földeket, a kolostorokat. Eustace Chapuys, V. Károly német-római császár követe a következőket írta:

"Bárhová megy a király, Cromwell vele tart, és felkeresi a környező apátságokat, s leltárba veszi földjeiket és jövedelmüket."

Akkoriban a nép körében nagyon sokan úgy látták, és maga Cromwell is így gondolta, hogy az egyház maga nem más, mint a megtestesült romlottság, ami csak gyűjti a vagyont. A felmérés sikerrel zárult, Cromwell bezáratott több, mint 600 kolostort, rengeteg egyházi földet vett el és helyezett királyi kéz alá. Természetesen nem mindenki gondolta úgy, ahogy ő, és nem volt a váltás sem problémamentes az emberek körében. Sokan nem voltak hajlandóak elhagyni római katolikus vallásukat. Cromwell példát statuált az ellenállókkal, akik kitartottak Aragóniai Katalin és Róma mellett, és nem voltak hajlandóak esküt tenni a királynak, mint az egyház fejének. 1535 nyarán kivégeztette Thomas More-t és John Fishert is, a két legnagyobb hatalmú ellenállót. (Thomas More-t később szentté is avatták, mint vértanút.)

ifj. Hans Holbein, VII. HEnrik udvari festőjének festménye Thomas More-ról

1536-ra a szeszélyes Henrik figyelme a szűzies Jane Seymour felé fordult, Boleyn Anna hamar kiesett a kegyei közül. Cromwell kapta feladatául, hogy tüntesse el korábbi szövetségesét. Addigra megromlott köztük a baráti viszony, mivel Boleyn Anna szerint az egyháztól elkobzott vagyonnal nem a királyi kincstárat kellett volna növelni, hanem jótékonyságra felhasználni, végül emiatt elmérgesedett a viszony köztük. Anna kacér nő volt, aki szívesen flörtölt az udvarban megforduló férfiakkal, ez adta végül az ötletet, hogy hűtlenséggel vádolják meg hat férfival, köztük a saját bátyjával. Egy királyné hűtlensége pedig felségárulásnak minősül, aminek a jutalma halál. 1536 májusában hat feltételezett szeretőjével együtt a koholt vádak alapján lefejezték. Így már semmi nem állt Henrik útjában, hogy elvegye szíve hölgyét. 

"A nagy szajha", Boleyn Anna

A korona vagyonának nagymértékű gyarapítása és a kétszeresen is sikeresen elintézett "válás" miatt Cromwell kezébe mérhetetlen hatalom került. Reginald Pole püspök a következőket jegyezte fel naplójába:

"Cromwell uralkodik mindenki felett."

A korona főpecsétőre, Wimbledon bárója és lovag lett a tehetséges politikusból. Ám a nép forrongott: a katolikus urak, akik kitartottak hitük mellett, most először fenyegették Henrik hatalmát, a nép pedig egyértelműen egy embert gyűlölt és tett felelőssé mindenért: Cromwellt. Lord Darcy, az egyik legmagasabb rangú ellenálló, akit a "kegyes zarándoklat" nevet viselő lázongások után kaptak el, a következőket mondta:

"Te magad vagy ezen egész lázongás és bajkeverés szülője és fő oka. Bár elérheted, hogy a birodalomban minden nemesember fejét lenyisszantsák, mégis mindig marad egy fej, amelyik a tiédet nyisszantja le."

Lord Darcy talán nem is tudta, hogy jóslata bevált. De nem akkor. Henrik egyértelműen kiállt Cromwell mellett, pedig megtehette volna, hogy rá hárít minden felelősséget és kivégezteti, kielégítve ezzel a népét, aki eleve Cromwellt tette felelőssé minden rosszért. Kiállt legjobb embere mellett, mert szüksége volt még rá, ám bizalma megrendült. Sosem engedte magához olyan közel, mint Wolsey-t. 1538-ra Henrik paranoiája és erőszakos viselkedése sosem látott méreteket öltött: Eustace Chapuys bevallása szerint Cromwell maga mondta neki, hogy több alkalommal is félt ő maga átadni egy rossz hírt a királynak, inkább egy futárt szalajtott el hozzá. Akkoriban Henrik nagyon rosszul bánt vele, többször erőszakhoz is folyamodott, fejbe vágta, és úgy beszélt vele, mint egy kutyával. De ő nem adta fel. 

A híres-hírhedt uralkodó, VIII. Henrik


1539 tavaszán aztán súlyos láz döntötte le a lábáról hetekre, és ellenségei ki is használták távolmaradását: duruzsoltak a király fülébe, hogy Cromwell az, aki valójában uralkodik, azzal kérkedik, hogy bármi megtehet, hogy nagyobb a hatalma, mint neki, a királynak. Sikerült is bogarat ültetni a fülébe, és Henrik barátkozni kezdett a katolikusokkal, ő maga sosem tartotta szívügyének az egész egyházi kérdést, igazából csak elválni akart. Mi sem mutatja jobban, mint hogy V. Károly német-római császár feleségének halálakor kétnapos hivatalos gyászt rendelt el. Ám közben más vonta el a figyelmét: szeretett felesége, Jane Seymour belehalt a szülésbe, a későbbi VI. Edward születésébe, Cromwell feladata pedig az volt, hogy új feleséget találjon urának. 

ifj. Hans Holbein festménye cleves-i Annáról

Talált is, méghozzá az anglikán vallást követő és szolgáitól, családjától is ezt megkövetelő természetes szövetségesnek számító cleves-i herceg lányát, a 22 éves Annát. De az a hír járta szerte az országban, hogy a fiatal teremtés nem épp a szépségéről híres. A beteges király pedig csak egy szép feleséget tudott elképzelni maga mellett, még így, az ötvenes éveiben is. Elküldte hát hozzá az udvari festőjét, ifj. Hans Holbeint, hogy fesse meg a hölgy portréját. A festő egy igen hízelgő képet festett le Annáról, mondhatni, nem épp a valóságot adta vissza. A királynak megtetszett, és így hajlandó volt aláírni a házassági szerződést. 1539 decemberében aztán személyesen is találkoztak. A király őrjöngött:

"Nem tetszik! Nem tetszik!"

Üvöltötte Cromwellnek, ám nem volt visszaút, mindentudó embere tudta, hogy nem bonthatják fel a házassági szerződést. A viszony megromlott köztük, és Henrik ezt sosem bocsátotta meg Cromwellnek, de ő még mindig nem adta fel. Egyetlen lehetősége az volt, ha az új adótervezetet sikerül átvernie a parlamenten, ezzel jelentősen növelve a kincstár éves bevételét. Fáradhatatlanul dolgozott, és sikerült neki: hálája jeléül Henrik udvari főkamarássá nevezte ki, és neki adományozta az egyik legfontosabb angol nemesi rangot, Essex grófja lett belőle. De közelebb volt a bukása, mint hitte volna. Régi ellenségei, köztük norfolk hercege a winchesteri püspök, Stephan Gardiner az egyre veszélyesebbé váló Henriknek azt mondták, hogy a háta mögött Cromwell azt híreszteli róla, hogy képtelen volt elhálni a nászát. A férfiúságában megsértett Henrik pedig engedett: június 10-én az Államtanács ülésén Cromwellt felségárulással és eretnekséggel vádolták, és a Towerbe kísérték. A király pénzt küldött neki, hogy tegye kényelmesebbé a zárkáját, de többet nem tett az érdekében. Cromwell hosszú, szívhez szóló levelet írt a királynak, ám szavai süket fülekre találtak. 1540. július 28-án elérte a végzete: koholt vádak alapján lefejezték.

Thomas Cromwell kivégzése a sikeres Tudorok c. sorozatban.

A másik híres Cromwell, a vasbordájúak vezetője, Oliver Cromwell és Thomas Cromwell között van rokoni kapcsolat: Thomas Cromwell unokaöccsének, Richard Cromwellnek a dédunokája volt Oliver Cromwell.

Thomas Cromwell életéről az angol történész, Tracy Borman írt könyvet, ez sajnos nem jelent meg magyarul, ám elérhető az ő életéről szóló regény Hilary Mantel tollából, amely két kötetben jelent meg: Farkasbőrben és Holtaknak menete címmel. 

Ismerkedj meg Sztálin lányának életével is!

Kövess minket Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr8112487505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása