A könyv, amit a végéről érdemes kezdeni

2017. június 22. 00:04 - Carbonari

Könyvajánló - Vámos Miklós: Hattyúk dala

 hattyuk.png

Isten nőnemű - ez teljesen egyértelmű,
a magyarok (ősei) pedig egyenesen a szíve csücskei voltak (ma is).
Pécsett is.
Ott pláne.
(Nem érted, mi? Nem baj.)

Olvasni kezdtem a művet, anélkül, hogy a fülszöveget egyáltalán megnéztem volna. A negyedik fejezetnél zavarni kezdett, hogy visszafelé megyünk az időben. Tehát: fülszöveget néztem - és haladéktalanul áttértem a harminckettedik (utolsó) fejezetre, ahol a világ teremtését kezdi ecsetelni az író. Mondjuk, kicsit pikáns, hogy pont a mai Pécs környékén kezdődött volna a teremtés munkája, de hát istenem (pardon, istennőm), az Úr(nő) útjai kifürkészhetetlenek, nem? Ne legyünk kicsiny hitűek, ez a mű Pécs regénye (meg egy titokzatos pergamené, meg a női egyenjogúságé), és akkor már miért ne kezdődhetett volna pont ott az egész cécó?

A harmincegyedik fejezetnél viszont már tuti, hogy ott járunk a dél-magyarországi városban, igaz, akkor még Sopianae-nak nevezték el a rómaiak, akik, mint kiderült, alapjában szírek voltak, és arabul (is) beszéltek. Szó esik még a műben Torol (turul) madárról, akit Visnu a magyarokhoz való kapcsolatukról faggatott ki, amint az is kiderül, vamos.jpghogy a védelmező torol nőnemű (ez fontos!). Járunk az abarokkal, csodákat hallgatunk leigázott népek fia szájából, hihetetlenkdve hallgatjuk a magyarok őseiről regélt retteneteket, Árpáddal áttörünk a rutének földjén, és megérkezünk.. ahová megérkezünk, hallgatjuk a fekete magyar Klára, Bőrmíves Klára dolgait a keresztségről, és a vele megtörténtekről.

Haladunk századról századra most már ismert történelmi eseményeken keresztül - tatárjárás, törökdúlás, Rákóczi, stb. - egészen napjaink migránsválságáig, valami mindig történt, történik Pécs környékén, amelyeket Vámos Miklós folyamatosan lejegyzette. Mesélő törikönyv, írta valaki róla egy véleményben, amit kiegészítek azzal: egyéni sorsokon keresztül. Egyéni gondolatok, magvas semmiségek, sorsok, amelyek előrébb vitték a várost, vagy éppen nem osztott, nem szorzott semmit az illetők léte, nem léte Pécs városának, de a világon semmit. Csak nekik volt fontos létük, a város köpött rájuk.
Rájuk is.

Kultúrtörténet, vallástörténet, és egyáltalán: történetek keretekbe helyezve, egy titokzatos pergamen útját követve.
Aki kedveli Vámos Miklós könyveit, és azért kedveli, amiért, az csalódni fog. Eleinte legalábbis. Később ráérezhet az ízére és örömmel kalandozik évszázadokon keresztül Pécs történelmében.
Vagy nem.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints!

hattyuk1.jpg

 

Tetszik, amit olvastál?

Akkor kövess minket a Facebookon is!

 

Farkasfalka és maffia: mind a kettő számára a család az első. Érdekel? Kattints! 

"Tudta, ő sosem adja föl. Azért Úrnő. Emezek odalent elébb-utóbb kiirtják egymást, írmagjuk sem marad. Ha mégsem, a sárgolyót okvetlenül tönkreteszik, s azért tűnnek el a színéről.

Talán keresni kéne egy másik bolygót. Esetleg ott, azon.

Másik naprendszert.

Másik világmindenséget.

Akad belőlük éppen elég.

Majdcsak lesz valahogy, –

mindegy, hiszed-e vagy sem, hívod-e vagy sem, Isten ott lesz – ott lesz, mikor –

és csak sikerül egyszer –

végre sikerülnie kell"

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7112564835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.