A háború szele

2017. szeptember 05. 07:30 - Carbonari

Könyvajánló - Herman Wouk: A háború szele

forrongovilag.jpg

Ami Ken Follett a ma emberének, az volt Herman Wouk
A 20. század második felében az akkori generációnak.
Történet a háborúról, ma is érvényes mondanivalóval.

Nem ma írt darab Herman Wouk A háború szele című munkája, hanem bőven az ezredforduló előtt kiadott mű – ha jól emlékszem anélkül, hogy hirtelen utánanéznék -, Forrongó világ címmel. Van is a polcomon egy puha fedeles, viharvert példány, illetve, miután trilógiáról beszélünk, ezért három erősen széteső félben lévő papírhalmaz. Éppen ideje volt már, hogy idén, a Kossuth Kiadó gondozásában, igényes kivitelben, kemény fedéllel, varrott formában újra megjelenjen a mű a könyvesboltok polcain.

Tehát nem először olvastam el ezt a regényt, és nem is utoljára. Olyan alapigazságokat, társadalmi-politikai mondanivalókat tartalmaz könnyesen realista érzelmi alapokra rakva, amelyek kortalanok és mindenkihez képesek szólni. Herman Wouk az volt a huszadik század második felének, ami Ken Follett az ezred forduló után a ma emberének. Ezt is, azt is ötven év múlva is örömmel kézbe lehet venni, el lehet olvasni anélkül, hogy bántóan érezhetnénk: nem nekünk írták, elavult a mondanivalója.
Hát nem.

Miről szól a történet?

A második világháború előestéjén pörögnek, forognak a kor emberei, reménykedve a békében, és elutasítva maguktól a gondolatot is, hogy a Nagy Háború után újra háború, sőt, még nagyobb háború közeledik, fenyegetve országok és családok épségét, nem kímélve az emberi életben kifejezett valutát sem.
Victor Henry és családja a mű főszereplői, az ő életüket, és a közeledő vész rájuk gyakorolta hatását, a családtagok sorsszerű kihívásokra adott válaszait taglalja a könyv. A monumentális történet valósághű képet fest az akkori amerikai háborús fenyegetés elől kitérni igyekvő USA mindennapjairól, de beláthatunk Németország, Lengyelország és Szovjetunió életviszonyaiba, az ott zajló folyamatokba, és azok amerikai szempontból fontos vonatkozásaiba is. A cinizmus és heroizmus kéz a kézben lejtenek egymással.

Victor Henry magas rangú tengerésztiszt diplomata, hosszú házassággal a háta mögött. Régimódi, megbízható, de mégsem lapos figura, munkájában korrekt és becsületes, hozzáértése megkérdőjelezhetetlen, párkapcsolatában pedig kötelességtudó, empatikus és realista alapköve családjának a prüdériától fulladozó Egyesült Államokban. A szerelem, az érzelmek megkopva, főleg a feleség, Rhoda Henry részéről, aki belefáradt és belefásult házasságuk kezdetétől világos feltételekbe, a férje hivatása részéről megkövetelt állandó költözködésbe, Victor ranglétrán való lassú előrejutásába, a magasabb rangú katonafeleségek ostoba gőgjébe, és a tengerésztiszt feleségének rendszeres időközönként kijutó magányos, színtelen, életébe. Rhoda unatkozik, és hálás, ha mégsem kell unatkoznia, kerüljön, amibe kerül.

A történet kezdetén két fiúk és egy lányuk már felnőtt koruk elején járnak, de ez a felnőttkor a két kisebb gyerek esetében még magán visel némi babahájat határozatlanság, naivitás és idealizmus címkékkel teletűzdelve.
Warren, az idősebb fiú, már elvégezte az akadémiát, és hadihajón teljesít szolgálatot. Határozott, tudja, mit akar, és azt hogyan.forro.jpg
Byron, a kisebbik fiú a baljós időket élő Olaszországban próbál felnőtt élményekre szert tenni. Képzőművészeti képzését félreteszi, és megélhetése biztosítása érdekében még olaszhonban, egy lengyel származású tudóshoz szegődik el kutatómunkára. Aaron Jastrow nemzetközi hírnevű, és van egy átkozottul csinos unokahúga, akibe a fiú beleszeret. A történet eddig banális, de a lány és a nagybácsi zsidó származásúk, és mint tudjuk, békeidőben sem egyszerű zsidónak lenni, nemhogy a mi általunk ismert második világháború előestéjén és az azt követő időszakban, Európa viharvert, fasizmussal sújtott országaiban. Meglátjuk, mennyit ér és mire elég a tudós nemzetközi hírneve, valamint Byron amerikai állampolgársága ebben a vészterhes időszakban.
Madeline, a Henry házaspár legkisebb gyermeke 19 éves a történet kezdetén, unja az iskoláit, utál tanulni és mindenáron be szeretne kerülni a New York-i rádióba. Mindenáron és akármilyen státuszba. Természetesen szülei óvó, szeretetteljes figyelme és törődése semmitől sem képes megőrizni a fiatal lányt: saját fejével kell nekimennie falaknak, és tanulni hibáiból.
Valamennyi Henry csemetének roppant hamar fel kell nőnie feladataik elvégzéséhez.

A tánc pedig elkezdődik. Victor Henry elfogadja diplomata kiküldetését abba a Németországba, amit Rhoda nemes egyszerűséggel csak Európa legcukibb országának nevez. Odaérve döbbenettel kell tudomásul vennie, hogy ebből a legcukibb országból félelmetes diktatúra vált, amely az emberi jogokat lábbal tiporja, és háborúra készül.

A bekövetkezendő események a szűkebb családtagokat, és az ahhoz érzelmekkel csatlakozó valamennyi embert kemény kihívások elé állítja, és nekik életük legnagyobb erőfeszítéseit kell csatasorba állítani, hogy mind magánéleti, mind közéleti problémáikra felelős döntések képében válaszokat adjanak. Számtalan olyan helyzetbe kerülnek, ahol az emberi életnek van a legkevesebb értéke. Sok múlik rugalmasságon, szélsőséges élethelyzetekre adott villámgyors reagáláson, a becsület és a lehetetlen fogalmainak átértelmezésén, csapások alatti erős magatartáson – kerül, amibe kerül.

Márpedig sokba kerül. Békeidőben fontos, háborúban értelmezhetetlen tulajdonságokat kell egyik pillanatról a másikra elfelejteni, mert a könyv végén éppen lebombázzák Pearl Harbort, és a diplomácia nyelve átnyergel a fegyverek dörgésére.

Churchill, Roosevelt, Sztálin, Hitler mindennapjai be-beköszönnek a könyv lapjain, egy amerikai család hétköznapi eseményeinek keretébe foglalva.
Na ja.
Eszméletlen, mi, hogy egy háborúnak is vannak hétköznapjai.
Vagy csak hétköznapjai vannak? Mert az ünnepei cseppet morbidul hangzana, nem?

covers_402438.jpgA kötetet a Kossuth Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet ezúton is köszönünk!

Ha elolvasnád a könyvet, a borítóra kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Tudni szeretnéd milyen lehet számkivetettnek lenni saját hazádban? Kattints!

A cikkben a képek a Forrongó világ (1983) című filmből származnak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr5212747794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.