Kazetták a palackban

2017. október 12. 00:01 - Carbonari

Könyvajánló - Szabad György: Aradtól az Országgyűlésig

szabad.jpgA Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában nemrégiben a harmadik köztársaság első házelnökének, Szabad Györgynek (1924-2015) emlékeit adta közre. Olvassuk hát első kézből a történész, egyetemi tanár, politikus, az első demokratikusan megválasztott Országgyűlés elnökének visszaemlékezését a korról, amelyben élt.

„Szabad Györggyel – a 19. századi magyar polgári átalakulás történetírójával, az első demokratikusan megválasztott Országgyűlés elnökével – 1991-1992-ben készítette a kötetbe rendezett beszélgetéseket egykori tanítványa, Pavlovits Miklós újságíró. Az interjúkból kirajzolódik egy közép-európai módra összetett emberi sors: a háborús hányattatások, az ötvenes-hetvenes évek bölcsészkari, levéltári, akadémiai élete, a történészviták, 1956 eseményei. Később a lakitelki találkozó, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások felidézése markáns képet ad a rendszerváltás körüli évek politikai, társadalmi zsongásáról.”

Ki volt ő, és miért lehet fontos a ma emberének tudni az ő munkásságáról, emlékeiről, véleményéről és tényeiről? Mert mindaz, amiről ír, kortörténeti dokumentum.
Mire gondolok? Megtudjuk, hogy:

- magyar zsidó polgári családból származik. Ez tény, de az, hogy mindezt magyarként a román oldalon tette édesapja, már egészen más tészta. Hogy Trianon után – ha akarta - jogilag megőrizhette magyar állampolgárságát, mert nem az akkori Románia terültén született, hogy egyáltalán ilyen létezett. Igaz, választása miatt agyon is verték a vasgárdisták, sosem gyógyult fel belőle rendesen,
- hogy a két világháború idején létezett egy úgynevezett oktobrista politikai irányzat az akkori Magyarországon, amely az őszirózsás forradalomról került elnevezésre, és a polgári demokratikus szabadságjogok alapján bírálta a két világháború közötti magyar politikai viszonyokat,
- hogy a mai is népszerű Dörmögő Dömötör már több, mint 100 éve létezik, Sebők Zsigmond nevéhez fűződik, és eredetileg „Maczkó úr”-nak hívták,
- hogy 1949-ben eltörlésre került az úgynevezett szabad bölcsészet oktatása Magyarországon (filozófia, vallástudomány, esztétika),
- hogy 1950 előtt a mai, nagy múltú ELTE Pázmány Péter nevét viselte,
- hogy Kossuth és Deák vitáját hogyan lehetett alkalmazni a kádári konszolidációra,
- hogy milyen is volt az a híres találkozó Lakitelken, ahol Szabad György volt az egyetlen akadémikus,
- a négyigenes népszavazás előnyei, hátrányai.
- hogy a házelnökként sem volt egyszerű a történelmi igazságtétellel megbékélni,
- hogy a kárpótlásnak is voltak kulisszatitkai.

Pavlovits Miklós (1941) újságíró, író, szerkesztő 1991-1992-ben, a Parlamentben rögzítette kazettákra a műben szereplő tényeket, amelyeket maga Szabad György mondott el neki, miközben surrogott a felvevő. Pavlovits ezeket a kazettákat csak bő negyed évszázad múlva kezdte el keresni, az interjúalany 2015-ös halála után. Úgy hívta ezeket az idejét múlt technológiával készült felvételhordozókat: „kazetták a palackban”.

Hát.. a szellem ki lett engedve.
Te jössz, olvasó!
(Ha elkapod, teljesíti három kívánságod.)

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre!

gyorgy.jpg

A könyvet a Magvető Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

Ha elolvasnád a könyvet, a borítóra kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

 

Érdekel, milyen volt bevándorlónak lenni a huszadik század elején az USA-ban?

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr8012797034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.