Sisi palotahölgye: a leggazdagabb árva

2017. november 10. 07:34 - Carbonari

Könyvajánló - Bauer Barbara: A leggazdagabb árva

krisztina.jpg

Árvának lenni nem főnyeremény, abban megegyezhetünk, nem?
Még akkor sem, ha illető 19. századi grófkisasszonynak született,
és idővel Sisi császárné palotahölgyévé emelkedett fel.
Wenckheim Krisztina – a leggazdagabb árva.

Kígyós, Békés megye, 1853, a "Tanya".
Igen, a Tanya, ahol a már árva Wenckheim Krisztina játszik babáival, de legfőképpen a francia babával, amit édesapjától kapott annak halála óta. Édesanyja is már régen halott. Apja Wenckheim József Antal gróf volt, akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob főhősét, Kárpáthy Jánost mintázta. Igen, ez az Antal gróf felépülve súlyos betegségéből, azzal botránkoztatta meg az örökségre ácsingózó rokonságot, hogy mélyen rangján alatt megnősült: kulcsárnője lányát vette el feleségül. Az esküvő napján hatlovas hintó érkezett az esküvői mulatságra, benne nászajándékkel: egy fekete koporsóval.

Krisztina tehát három éves korára elárvul, onnantól a kígyósi „Tanyán” nagymamájával éli tovább az életét. Ha nincs is nehéz dolga ebben a sokablakos kastélyban, azért könnyű sem: az étel, ital, fedél a fej fölött szerfelett kívánatos minden ember számára, de amikor számtalan családi viszály, gonosz pletyka tarkítja az illető útját, bármerre is lépjen, az rettenetesen meg tudja keseríteni a felnőtt, önazonos embereket is, nemhogy egy  kislányt, aki hiába a leggazdagabb árva, hiába grófkisasszony, ha egyszer helyének megtalálása érdekében csak tévelyeg a nagyvilágban. Hogy ki ő, és mi a dolga a világban, hogy megtalálja belső békéjét és saját útját, ahhoz le kell győznie az intrikákat, meg kell találnia élete párját, és felül kell emelkednie gonosz pletykákon. Hja, hogy közben Sisi császárné palotahölgye is lehetett? Nem minden grófkisasszonyból lett ilyen, csak mondom.

bauer.jpg

A szerző, Bauer Barbara

Képet kapunk a nemesi családoknál dívott szokásokról: amikor a házigazda utoljára merít a levesből, vesz az ételből, mert elvárja és reméli, az uradalom konyháján vannak olyan figyelmesek, hogy a vendégek után neki is jut még a feltálalt ételből. Hogy mi történik, amikor a császári pár tiszteli meg jelenlétével a kígyósi kastélyt, hogyan készül az uradalom, milyen a lovas bandérium, hogy a grófkisasszony ezüskosárral a kezében fogadja őket, saját versét szavalja el nekik. Előttünk az egész 19. század második felének magyar valósága, a kiegyezés, az első vasútvonal, a nyüzsgő Pest-Buda.

A kis kontesz növekszik, már senki sem gügyög neki, már nem kérdeznek, hanem kéréssel és kézcsókkal fordulnak hozzá. Ő még mindig bizonytalan mindenben, származásában, ítéleteiben, szerelmében – míg végül kezébe kerül egy Biblia, az a Biblia, és benne a kincset érő felfedezés, ami, ha helyre nem is teszi magától a dolgokat, de irányt mutat a jövő kibontakoztatása felé.

Egyszerű, könnyű, nagyon kedves leányregény: mai modern gubancok imádói kerüljék!

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel szerezheted be!

arva.jpg

 

Köszönjük, Jaffa Kiadó!

 

Kövess minket Facebookon!

 

Szabó Magda egy kevésbé ismert arca - érdekel? Kattints!

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr4413130694

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.