Isten és a tökéletes bűntény

2017. november 29. 00:02 - Carbonari

Könyvajánló - Philip K. Dick: Valis

valis1.jpg
Isten eltűnt?
Vagy nagyon is megvan, és ő a tökéletes bűntény elkövetője?
„A valóság az, ami akkor sem tűnik el,
ha már nem hiszünk benne.”


Az Agave Könyveknél idén ismét kiadott regény a kor Amerikájának spirituális áttekintését nyújtja, próbát tesz arra, hogy felszabadítsa az embert, elősegítse kitörését a dogmákból. Dick szerint el kell fogadtatni az emberekkel a keresés szükségességét, amely keresés nemcsak spirituális, hanem intellektuális is. Az élet célja, vallja, maga a keresés. Senki sem tudhatja, hogy tükörbe nézve, vagy kút mélyére lesve lehet azt mondani: íme, az isten.

A regény élmények és látomások folyama, ősi vagy filogenetikus emlékek, amelyek felszínre törtek. Többnyire az I. századi Rómában, az evangéliumok korában járt, a gnoszticizmus aranykorában, amely az ő valóságában mi világunkkal párhuzamosan létezik. Dick visszaváltozott önmaga régi énjévé, egyszer maga Simon mágus lett, máskor a Thomas nevű őskeresztény, akit hitéért a római hatóságok kegyetlenül megkínoztak.

Ugyanakkor nem csak látomások és fikciók szerepelnek e kötetben, hanem jócskán tele van tűzdelve Philip K. Dick önéletrajzi elemeivel is:
- igen, őt is elhagyta a felesége, mint a főhőst,
- igen, ő is többször hallott hangot, amit egy felsőbbrendű értelemnek tulajdonított,
- a szovjet levélincidens is megtörtént eseményeken alapul,
- az író furcsán kezdett viselkedni, például, mintha elfelejtett volna autót vezetni,
- a macskái mintha kommunikálni akartak volna vele,
- a rádió kifejezetten Dickhez beszélt, obszcén dolgokat, ééééés akkor sem hallgatott el, ha kihúzta a dugót a konnektorból.

Érdekes egybeesések, nem?
valis.jpgPhilip K. Dick

Fat, a főhős, felébredve az ókori Rómát látta álmából felébredve, mégpedig az 1974-es Kaliforniára rávetülve, miközben koiné görög nyelven gondolkodott, és amit látott, a lingua francája volt a római világ közel-keleti részének. Horselover Fat kénytelen volt megállapítani: „Valaki él bennem, aki nem ebből a századból való.” Meg van döbbenve, mert ítélete szerint a teste vagy egyszerre két tér-idő kontinuitásban létezik, vagy egyáltalán nincs is. Thomas, a másik énje mondatja, mondja ki vele ezt? Ki keresi istent? Fat vagy Thomas? Egyik sem vagy mindkettő?

Keresni a jót, keresni az istent, lehet egy és ugyanaz? Végtelen tereken és végtelen időkön keresztül megérteni önmagunkat és megérteni a világot, keresni valamit, ami vagy létezik, vagy nem? Soha sem tudjuk meg, hogy az elménk csap-e be, vagy valóban létezik valami, amit mi istennek hívunk. Nem is ez az érdekes, nem is ez a cél. A cél a keresés maga. Az út maga.

Egyáltalán nem csodálom, hogy az 1978-ban megszületett írásból csak három év múlva lett kiadott a könyv. Képzeld csak az akkori Amerika valláshoz való hozzáállását! És akkor még az író edzett olvasóiról nem is beszéltünk, ez a regény még őket is meglepte! A történet azóta nagy nimbuszt vívott ki magának, noha nehezen olvasható, vagy inkább emészthető, ám kétségtelenül olyan mű, amely megérdemli a gondolatébresztő címkét.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel szerezheted be!

valis2.jpg 

Köszönjük, Agave Könyvek!

 

Tetszett, amit olvastál? 
Kövess minket Facebookon!

 

A tökéletes idegen - érdekel? Kattints!




 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr1313251355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.