Fekete Tom balladája

2017. december 01. 07:46 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - Victor LaValle: Fekete Tom balladája

Victor LaValle lépett egy merészet: az egyébként igencsak rasszista H.P. Lovecraft (aki szerint minden bűn és baj a bevándorlók hibája mindenhol, mert a helyiek nyilván soha semmi rosszat nem tettek és tesznek) egyik közepesen gyenge novelláját átírta. Ez lett a Fekete Tom balladája.

Fekete Tom az apjával él, és egy gitártokkal a kezében járja a várost és különféle sötét, mágikus megbízatásokat vállal. Egész addig, amíg egy ilyen során egy veszélyes ügyletbe botlik. Ebben a világban létezik a mágia. Igaz, kevesen tudnak róla, de létezik. És a mágiának megvannak a maguk veszélyei. Fekete Tom nem akar mást, csak azt, hogy a világ biztonságban legyen, és neki és apjának meglegyen a napi betevője. De persze ez nem ilyen egyszerű...

Mi a helyzet Lovecrafttel? Ez a könyvecske az egyik legellentmondásosabb lovecrafti történetet, a Red Hookot idézi és meséli el ismét. De sokkal jobban, mint az eredeti. Lovecraftnek igencsak furcsa nézetei voltak, és sajnos sokkal több a gyenge műve, mint a jó. A Red Hook maga a szerző szerint is igen gyenge. Mindezek ellenére valódi kultusz épült köré, bár úgy gondolom, ez nem a műveinek köszönhető, sokkal inkább a nagyon jó társasoknak és jó regényes újraértelmezéseknek. Minden, ami Lovecraft világában játszódik, de mégsem ő írta/készítette, jó. Az Arkham Horror továbbra is az egyik kedvenc társasjátékom, az egyik legkiegyensúlyozottabb, legjobb, ahol semmilyen házi szabályt nem kellett bevezetni, hogy élvezhető legyen. A Mansions of Madness - bár vannak vele bajaim - szintén nagyon jó, nagyon szép, és igencsak élvezhető játék. Az Eldritch Horrorhoz még nem volt szerencsém, de kívánságlistás. És nagyon tetszett Peter Clines: 14 c. regénye is, ami szintén Lovecraftet idézi. De maga a "Nagy Öreg", vagy "Mérhetetlen Vén"? Most olvasom (másodjára) a Lovecraft összes gyűjteményt, hát elsőre sem győzött meg, másodjára sem tud. Csapong, a fele érthetetlen, és nagyjából minden negyedik története tetszik valamennyire is. Lovecraft egy jó fantáziával megáldott gyenge (és emellett rasszista) író volt. Az ő világából kiinduló egyéb alkotók sokkal jobbat alkottak.

Nem volt ez máshogy Fekete Tommal sem, Victor LaValle a Red Hook vázára felépítette az önállóan is értelmezhető művét, és létrehozott valami sokkal jobbat. Olvasmányos, karakteres, ütős kis sztori lett a maga kb. 120 oldalával, egy olyan mű, ami mérföldekkel jobb, mint az eredeti magja. Ha nem ismered Lovecraftet vagy épp ezt a történetét, akkor is ajánlom, mert érthető és szerethető nélküle is! Utána úgyis el fogod olvasni az eredetit is :)

Köszönöm a lehetőséget a Fumaxnak, a borítóra kattintva kedvezményesen elérhetitek a könyvet:
Peter Clines újraértelmezéséről itt olvashatsz.

Kövess minket Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr6313397743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.