Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A robbanó tó tragédiája

2018. június 01. 00:01 - Arthur Arthurus

1986. augusztus 21-én a nyugat-afrikai Kamerunban egy ritka katasztrófa történik. A Nyos-tó "kitör", rengeteg mérges gáz szabadul fel a vulkáni krátertóból, ami több ezer állat és több, mint 1700 ember halálát okozza perceken belül.

A Nyos-tó az Oku-hegy oldalában fekszik, egy vulkáni kráterben, alatta magmaüreg található, ahonnan folyamatosan szén-dioxid szivárog fel a vízbe. Afrikában még két másik ilyen tó van, amely egy magmaüreg miatt hajlamos a szén-dioxid általi túltelítettségre, az egyik a Nyostól nagyjából 200 km-re található Monuon-tó, a másik pedig a ruandai Kivu-tó, az Afrikai Nagy Tavak egyike. 1984-ben a Monuon-tó is kitört, és a felszabaduló gáz harminchét ember halálát okozta, ám ez az ügy rejtély maradt mindaddig, amíg két évvel később a Nyos-tónál is megtörtént ugyanez, nagyságrendekkel több halálesetet okozva.

Az esetre a nemzetközi sajtó és a tudósok is felfigyeltek, és így derült ki, hogy a rejtélyes halálesetek nem holmi haragvó isteneknek és rossz szellemeknek tulajdoníthatóak. A limnikus kitörés során felszabaduló rengeteg szén-dioxid és egyéb mérgező gázok percek alatt több ezer életet követeltek.

A Nyos-tó vize mélyen megtölti a vulkáni krátert, mélyén pedig évszázadok alatt rakódtak le a toxikus anyagok, amelyek a magma és a rothadó növényzet kettőséből jöttek létre. Ezek az anyagok a tó alatti magmaüregből felszivárgó szén-dioxiddal, kénnel együtt folyamatosan a vízbe jutottak, de általában ez nem okoz tragédiát, egész addig, amíg egy földrengés vagy akár egy készülődő vulkánkitörés meg nem mozgatja a környéket, a veszélyes gázok hirtelen és nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe. Egy olyan halálos felhő képződött néhány másodperc leforgása alatt, amelynek pontos összetétele a helyszíni műszerek hiányában ismeretlen, de nagy valószínűséggel nagy mennyiségű szén-dioxid, kén-hidrogént, szén-monoxidot, és talán cianidot is tartalmazott. Két közeli faluban, Nyosban és Su-Bumban a teljes lakosság életét veszítette.

Ezen kívül ez a pokoli tó más veszélyeket is tartogat: mivel egy hegy, egy vulkán oldalában fekszik, amelynek a külső fala kezd meggyengülni, ha átszakadna, nagyjából 0,15 köbkilométer (150 millió köbméter) víz zúdulna le az alatta fekvő falvakra.

Érdekel a valódi ördögűző esete? Kattints ide!

Kövess minket Facebookon!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr5414010614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.06.04. 18:01:22

Hülyeséget írtál le.

Nem a levegőbe került gáz vulkanius tevékenység miatt, hanem a nagy víznyomáson a vízben a mélyben oldódott a gáz (lásd a CO2 esetét a szódavízben), majd egy felkavarodás miatt oldott állapotból buborék állapotba került, majd ezután a kismennyiségű buborékképződés önmagát gerjesztette (az a "rohadt" Bornoulli), és így elég hatalmas CO2 mennyiség szabadult fel, ami kijutva a tó felszíne fölé és nehezebb elegyként, mint a levegő végigfutott lefele a földfelszínen, és amit ért, megfullasztott.