A mocskos prédikátor lesben áll

2018. június 07. 07:15 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - Lars Kepler: Lesben

Stockholmban a rendőrség egy rendhagyó e-mailt kap, amelyben egy videó van egy nőről, amint épp a hálószobában öltözik. Néhány órával később a nőt holtan találják, brutális, kegyetlen gyilkosság áldozata lett, egy késsel szétkaszabolták az arcát, nyakon és mellkason szúrták többször is, majd a holttestét bizonyos pózba rendezték. És nem ő az első és egyetlen áldozata az őrült gyilkosnak...

Margot, a terhes nyomozónő és társa, Adam kapják az ügyet, és a második gyilkosság után bevonják Erik Maria Barkot, a hipnotizőrt is, hogy a feldúlt férjet segítsen lenyugtatni. Hamar kiderül, hogy eddig Erik az összes áldozatot ismerte valami módon, és a halálból csodálatos módon visszatért legenda, Joona Linna korábbi nyomozó segítségével különutas nyomozásba kezd a mocskos prédikátor után. Eközben a rendőrség egészen más nyomon jár, ám a gyilkosságok folytatódnak, a brutalitás nem változott, és hiába jutnak egyre közelebb és közelebb a tetteshez, valahogy mindig kicsúszik a markukból... Nagyon érdekesnek tartottam azt az apró szálat, és igencsak elgondolkodtam rajta, hogy léteznek-e ún. adómentők, akik a nagy kockázatú (pl. prostituált, drogos, stb.) áldozatokat egyszerűen azért, hogy állami pénzt takarítsanak meg, az ő kárukra történő gyilkosságokat elsimítják annyival, hogy természetes ok, szívroham, agyvérzés, stb. a halál oka, majd névtelenül elföldelik, anélkül, hogy a családját megpróbálnák megkeresni. Érthető, hiszen sok esetben valóban "pazarlás" lenne az ilyen gyilkosságokra nyomozókat, szakembereket állítani, hogy aztán megállapítsák, hogy egy hasonló lecsúszott alak tette, egyszeri esetként, adósság behajtásaként, aki esetleg már maga sem él túladagolás vagy bármi miatt, és a személyazonosságuk sem biztos, hogy kiderül, vagy megtalálják a családjukat. Ugyanakkor két dolog miatt nem (lenne) jó ez: egyrészt ők is emberek, és noha már meghaltak, az igazság megilleti őket is, és a büntetésnek utol kell érnie az őket bántalmazókat is, nem csak a külvárosi rendezett környezetből eltűnő emberekre kell, kéne koncentrálni. Másrészt pedig lehet, hogy mint ebben az esetben a könyvben is, fontos dolgokat "földelnek" el így az "adómentők", egy későbbi sorozatgyilkos első szárnypróbálgatását, ártatlan emberek kerülhetnek rács mögé emiatt, stb... mindenképpen elgondolkodtató és átgondolandó dolog volt ez, és bármennyire is apró, jelentéktelen szál, ezt tartottam a legfontosabbnak a történetben.

Ez a könyv még a könyvfesztiválra jelent meg az Animus Kiadó gondozásában, akkor már írtam is róla egy beharangozót, és alig vártam, hogy végre a kezembe vegyem. Azért is tologattam végül mostanáig, mert már jelent meg poszt róla, én meg úgy vagyok vele, hogy először azokról, amelyekről még nem írtam... de már nem bírtam tovább :) Első könyvem volt a szerzőpárostól, a Lars Kepler név ugyanis egy svéd házaspárt, Alexander és Alexandra Ahndorilt rejti. Próbáltam olvasás közben figyelni az esetleges stílusbeli váltásokra, nem tudom, hogy a páros milyen módszerrel dolgozik és ír együtt. Néha sikerült is tetten érni valamit, de annyira halvány nyom, hogy talán eleve csak azért létezik a fejemben, mert tudom, hogy ketten írták. Elvégre hasonlókra bukkanok egyszerzős könyvekben is, sőt, én is hajlamos vagyok ilyenekre akár egy poszton belül. Olyanokra gondolok, hogy pl. ha szemszöget vált, és egy másik helyszínt kezd el kielemezni, elmesélni, egy másik szálat folytat tovább, akkor a következő fejezet eleje, ami bemutatja a helyszínt, sokkal részletesebb, leírósabb jellegű. De ehhez nem kell két szerző, egy is tökéletesen eléri, és valahol természetes is :)

2012-ben készült egy svéd film a sorozat első részéből, A hipnotizőrből. A sorozat valódi főszereplője nem is Joona Linna, sokkal inkább Erik Maria Bark, a pszichiáter, hipnotizőr. A képen ő látható, Mikael Persbrendt alakításában.

Egy kicsit utánaolvastam olvasás közben, hogy milyen fogadtatása volt ennek a történetnek, ami Joona Linna ötödik ügye egyébként. Molyon egyelőre csak tizenketten értékelték, az alapján 88%, Goodreadsen 7800 értékelés átlagából stabil 4 csillag az 5-ből. Viszont sokan megjegyezték, hogy a korábbi kötetek jobbak, hogy ez a könyv ismétel, hogy nem volt rossz, de már olvasták ezt korábban. Nem tudom, azt tudom, hogy nekem nagyon tetszett, és rendkívül elégedett voltam, hogy a 25. oldalig már két brutális gyilkosságon túl vagyunk, ráadásul az egyik során még életében "megismerjük" az áldozatot, vele vagyunk, amikor a férjét várja haza, izgulunk érte, hiszen tudjuk, hogy a gyilkos kintről figyeli, noha tudjuk, hogy úgysincs esélye... Perceken belül halott lesz. De ezeket a perceket vele együtt éljük meg, amikor ráébred, hogy egy idegen van a házban, amikor megpróbál menekülni előle, amikor azt hiszi, hogy már biztonságban van, amikor megérzi az első késszúrást a hátában, amikor rájön, hogy meg fog halni, méghozzá másodperceken belül... hihetetlenül érzékletes leírást kaptunk, csak szólok a svéd/norvég/izlandi/finn hatóságoknak, hogy nem ártana talán jobban a skandináv krimiírók körmére nézni, annyira igazi és élő tud lenni néhány brutális gyilkosság, hogy szinte el sem hiszem, hogy tapasztalat hiányában le lehet így írni... 

A 2012-es svéd A hipnotizőr c. filmben Tobia Zilliacus, mint Joona Linna. Na mondjuk őt a legkevésbé sem így képzeltem :)

Erik és Joona karakterét sikerült megkedvelnem a végére, bár Margot volt az, aki ez esetben a legjobb volt a főbb szereplők közül. Alig várom, hogy a folytatásokat (meg az előző négy kötetet) is a kezemben tarthassam!

Köszönöm a lehetőséget az Animus Kiadónak! Kattints a borítóra, hogy elérd a könyvet kedvezményes áron, a kiadó oldaláról!

Találkoztál már Harry Hole-val?

Kövess minket Facebookon!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7714012404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.