Annyira szeretném visszaadni a hétfői (2018. június 4-i) sajtótájékoztató hangulatát, résztvevőit, előadóit, hogy valamennyit át tudjak adni abból a kellemes érzetből, amelyben a 21. Század Kiadó részeltetett bennünket, meghívottakat, a Mozsár Kávézó és Étteremben. 

Mindenekelőtt muszáj leszögeznem, hogy a kiadó könyvei közül jó pár kötet (nem mind, de ez így természetes) tartozik a kedvenceim közé, úgy mint a KULT sorozatból Rose Tremain Gustav-szonátája, szeretem a thrillereiket, Tóth Gábor Ákos Balatonról szóló regényeit, legutóbb pedig Tasmina Perry legújabb könyve lepett meg műfajában magas színvonalával (Ház medencével). Ezek csak töredékei azoknak a köteteknek, amelyek hirtelen eszembe jutottak a kiadó vonatkozásában.

Bárdos András, a 21. Század Kiadó tulajdonosa tartotta a sajtótájékoztatót, akit eddig még csak híradót vezetni láttam, azt is valamikor régen. Üdítő volt felfedezni a valamikori híreket mondó és a kiadó vezetője mögött a játékos, csínytevő, szabad szájú, humoros, művelt embert, aki képes komolyan kérdezni, a szemüvegével pörölni és a korosodással összefüggő szemromlást ekézni; de nevetni, tudással felvértezve kérdéseket feltenni és összefüggéseket megláttatni a közönségnek és a közönséggel,  valamint érzékenyen megmutatni a könyvvel kapcsolatban jelenlévő fordítót vagy írót.

A tájékoztató apropója a ma megnyíló 89. Ünnepi Könyvhét, és az arra megjelenő kötetek, valamint az egész éves kiadással kapcsolatos tervek ismertetése. Lesz miből válogatni! Eleve odaviszik az eddig megjelent KULT Könyveket, amelyek - tudjuk, ugye? - felháborítanak, megbotránkoztatnak, gondolkodásra inspirálnak. Nagy siker volt Sarah Perry Az essexi kígyó c. műve, de nekem szívem csücske a Gustav-szonáta (Rose Tremain), szerettem olvasni Az utolsó aratás (Jim Crace) vagy a Hatalom (Naomi Alderman) c. KULT Könyveket is - persze, a többinek is megvan a maga rajongó tábora. Ősszel pedig újabb négy KULT Könyv várja megjelenését (meg én, hogy lássam, olvassam őket). Egy már elő is rendelhető.Új megjelenés a kiadónál Paul Auster életműve, amelyet Pék Zoltán fordított, aki jelen is volt a sajtótájékoztatón. Nagy örömmel láttam őt élőben, a hírét már korábban hallottam, mostani apropó pedig, hogy jelentős díjnak lett tulajdonosa, amelyet a kifejezetten a fordítóknak tartanak fenn (Wessely-díj vagy Wessely László műfordítói díj). Mit lehet tudni Paul Austerről, akinek több könyvét is Pék Zoltán fordította magyarra a kiadóknak? Amerikai író, költő, műfordító és forgatókönyvíró. A PEN American Center elnökhelyettese. "Az identitáskeresés és az élet értelmének kutatása jellemzi Auster későbbi műveit is. Jó néhányban a véletlen történések állnak a középpontban és intenzíven foglalkozik az emberek egymáshoz és környezetükhöz fűződő viszonyával. Visszatérő témái többek között az aszketizmus, egy közelgő katasztrófa érzése, a beszéd és megértés képességének elvesztése, az apa hiánya, a hétköznapi élet, a kudarc, sikertelenség, írás/elbeszélés, metafikció, intertextualitás, a történet főszereplője vagy elbeszélője egy megszállott író." (Wikipédia). A 21. Század Kiadó úgy gondolja, itt az ideje, hogy az Európa Kiadónál megjelent 4 3 2 1 után a szerző teljes életműve magyar közönséget kapjon (Jelenleg a Brooklyni balgaságok és a New York trilógia válik elérhetővé a könyvhéten).Szóba került, hogy régi krimi klasszikusok kerülnek új köntösbe az év folyamán, így P.D. James: Takard el az arcát c. műve (már meg is jelent). A szerzőt Agatha Christie mellett az angol krimi klasszikusának tartják, aki gondosan ügyel arra, hogy az olvasó számára végig izgalmas maradjon a fejtörő irodalmi kirakójáték –  majd minden szereplője gyanús, és egészen az utolsó oldalakig az is marad. Alapmű. A fordítóval, Nemes Annával való beszélgetés során Bárdos András kitért arra, hogy mennyire más ez az eredetileg 1962-ben megjelent krimi,  mint a maiak, de mégis érdekfeszítő - utalva arra, hogy a világ a lelassulás felé kezdett fordulni, és ebben a miliőben igenis, van létjogosultsága a nem csihi-puhi, folyton felrobban két autó, és a világ vége a nyakunban liheg, ha nem teljesítünknek is... És tényleg.
Kiadásra kerülnek klasszikusok is, például John Updike, akinek életművét a "nyulas" könyvekkel kezdik.

Nagy újdonság, amely eladási csúcsokat dönt világszerte, amely a volt amerikai elnök, Bill Clinton és James Patterson műve (Az elnök eltűnt), és amelyről itt látható egy ismertető videó. Amit a darabról érdemes megjegyezni: Bill Clinton első kézből tudja, hogy működik az amerikai elnökök világa, James Patterson meg képes azt olyan formába önteni, hogy nem tudtam letenni, ergo, tegnap éjjel ráesett a fejemre. A fejemnek arra a pontjára, amire ugyanott rázúgott két napja az eperdzsem is... kifejezetten fájdalmas élmény, de a Clinton-Patterson ügy megérte, hogy liluljon kicsit még az púp a homlokomon.

Az elnök eltűnt, Bill Clinton és James Patterson videója

Szó esett Jordan B. Petersonról is (12 szabály az élethez), aki.. hát... akit semmilyen formában sem szeretném, ha közel kerülne hozzám, ne legyen se az apám, se a szomszédom, de a férjem és a gyerekem se. Munkatársnak sem kell. Minden szavával egyet tudok érteni (ha kicsit megerőszakolom magam), sőt, egyes személyekkel szemben lelkiismeretfurdalás nélkül alkalmazni is tudom a lefektetett szabályait, de közel magamhoz egy ilyen alak.. abból emberhalál lenne. Ott vér folyna. Szóval: elviselhetetlen figura pocsék szabályokkal - a baj csak egy: igaza van. Imádom. Messziről. A könyve meg kell. Ne viccelj, egy ilyen krakéler pasi írása életbevágó (és megerősíti cinizmusomat, antiszociálisnak látszó megoldásaimhoz pedig alapot ad - vagy nem, de ehhez látnom kell a könyvet, amely egyes híresztelések szerint az év legzavarbaejtőbb műve).

Jordan B. Peterson 12 szabály az élethez - videó

Szó esett még Dévény Annáról és munkásságáról. Mindenki Panni nénije utolsó évét követte nyomon a szerző, Hermann Irén. Dévény Anna harcos volt, ösztönös gyógyító, akinek a szakma elismerése sokkal később érkezett, mint a hálás betegek áldása. Halála után kérdés, mi marad meg az alapítvány eredeti céljaiból, amelyhez Panni néni is nevét adná.

Hermann Irén és a Dévény Annáról szóló kötet

Utoljára, de nem utolsó sorban esett szó Tóth Gábor Ákos Édesvízi mediterrán sorozatáról, Végtelen nyár címmel. Az író beszélt róla egy videóban, amely- meg kell, hogy mondjam -, nem hozta volna meg a kedvemet a kötethez, ha nem ismerném magát a sorozatot. De ismerem, nagyon jókat szórakoztam rajta, és igen, kell a negyedik kötete is! Az író nem tehet arról, ha nem tud szóban úgy nyilatkozni, hogy kedvet kapjak hozzá. Elég, ha írni tud, nem? Azt meg nagyon tud. Marketingeljen más, aki meg ahhoz ért.

Biztosan esett még szó sok másról is a sajtótájékoztatón, ami most kimarad ebből a híradásból. Emlékszem, említésre került a klíma-ügy, hogy kimegy-e a papírkönyv a divatból, vagy sem, mi a jövője az e-booknak, hogyan legyen a kötelező olvasmányokkal, sőt, emlékszem Máté Krisztina feszültségoldó berobbanására is, amin jót mosolyogtunk: óriási hanghatással feldöntött valamit, amire mindenki összerezzent, de Bárdos András finoman csak annyit jegyzett meg: ja, és megérkezett a feleségem.

Szóval: olvassatok, nézelődjetek a 21. Század kiadó kiadványaiból, nézzetek szét a standján és csodáljátok a szebbnél szebb, értékesebbnél értékesebb irodalmi csemegéket! Hiszen ma már Könyvhét van!

Kövess minket Facebookon!