Egy éhező ember tudásszomja

2018. szeptember 28. 07:21 - Carbonari

Könyvajánló - Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története

kerdese.jpgAmikor a címen töprengtem, a fenti pár szó versenyben volt
a "kasztrált vadkan epéje és a mozgás egyetemes törvényei"-vel,
valamint "amit a csecsemők megkérdeznek, de a csimpánzok nem-mel felelnek. 
Nem is tudom, talán a vaddisznós a legjobb. 

A Akkord Kiadó a Talentum Tudományos Könyvtár sorozatban idén megjelentette Leonard Mlodinow munkáját, Az emberi gondolkodás rövid története címmel. Ez a rövid történet egy izmos kötetben nyert formát, nem szeretném, ha valaki például hozzám vágná, 8 napon túli sérülés is lehetne belőle.

A szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint közvetíteni az olvasóközönség felé az ember útját az első kőszerszámoktól a kozmosz megismeréséig. Bár, a kozmosszal kicsit túlzott, megítélése szerint az érzékeinkkel, szuper eszközeinkkel is korlátozott a megismerés spektruma, becslése alapján legfeljebb az univerzum 5 (öt) százaléka adta meg magát az emberek tudományának.szil.jpgA felegyenesedő gondolat, a megismerés vágya ősi, akár azt is kijelenthetem, hogy az emberiséggel közel egyidős tulajdonság. Az ismeretlen vonz, bűvkörében tart, és akár egy koncentrációs táborban is erősebb lehet a foglyokat folyton kísérő éhségnél is. Legalábbis erről számol be Leonard Mlodinow az édesapjával kapcsolatban, amelyből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy az apa lágerben volt a második világháború során, hanem azt is, hogy a szerencsén túl kíváncsisága segített túlélni azt a kataklizmát, amelyben része volt.

A megismerés óriási hajtóerő. Már nem gondoljuk, hogy istennő irányítja az árapályt, ismerjük a nap működési elvét és a bennünk lakozó apró atomok mibenlétével is tisztában vagyunk. Izgalmas és érdekes a felfedezések útja, bár, nem szabad elfelejteni, hogy ez az izgalmas út baromi unalmassá válhat, ha rossz kezekbe kerül a tudomány. A kötetben a szerző egy történetet oszt meg velünk, amelyben a megismerés nyomán haladva megérthetjük, mit jelent emberi lénynek lenni.

A szerző, Leonard Mlodinow
mlodi.jpg

A változás általában előre visz, ugyanakkor nem is gondolnánk, hogy az egyénnek mennyire nehéz új eszméket elfogadni, a társadalom által elfogadott mértékektől eltérni. A változás általában nyomasztó, megköveteli gondolkodásmódunk megváltoztatását, kizökkent komfortzónánkból, fejre állít nézetrendszereket, és tudjuk jól, milyen az, amikor mindenki egyszerre lép, csak mi vétjük el a ritmust, méghozzá látványosan. Az mindig skandalum! Mint ahogy az a gondolat is, hogy a "szűkölködő, ínségben élő", gyűjtögető, vadászó életmódot folytató emberek maradványainak vizsgálatakor kiderült, hogy egyáltalán nem szűkölködtek, sőt, ugyanakkor a korszerűnek tekinthető földművelést folytató emberek maradványairól meg azt állapították meg, hogy gyakran éheztek. Lehet, hogy az emberiség nagy csapdája a letelepedés és a földművelés?

Az ember létének hajnalától igyekszik megérteni önmagát, választ keresni a mulandóság problematikájára és elejétől fogva izgatja a kozmosz. Ehhez az szükséges, hogy az ember szeresse a kérdéseket, "éljen benne" a költő Rainer Maria Rilke megfogalmazásában. A valós eredmények eléréséhez szakítani kellett a hagyományos magyarázatokkal. Így tett Thalész, aki elsőnek vetette fel, hogy a Holdnak nincs saját fénye, hanem a Nap által ráeső sugarakat veri vissza, de pár törvénye is arról tanúskodik, hogy kilépett a társadalom által elfogadott formákból és új utakat keresett.

Mi lett volna, ha Newton nem szakít az arisztotelészi hagyományokkal - sosem jön létre vagy később jön létre a mai értelemben vett fizika? Ha Mengyelejev nem szeretett volna pasziánszozni, létrejött volna a ma ismert, nevével fémjelzett periódusos rendszer? Sőt, mi lett volna, ha nem ragaszkodott volna makacsul ahhoz a gondolatához, hogy a rendszer keletkezése idején üresen hagyott mezők akkor még nem felfedezett elemek helye lehet?

És Max Planck? Hová jutott volna a világ, ha nem fizikai szakra iratkozik be, méghozzá a tanszékvezető tanácsa ellenére, ha nem követte volna középiskolai tanárának javaslatát, miszerint "keresse a matematika szigorú világa és a természeti törvények sokfélesége közötti harmóniát"?uni_1.jpgAz univerzum a következő nagy rejtély, amelyhez az a kvantumfizika nyújt óriási mankót, amit az első törvényei keletkezése idején "csalással határos rettenetes képtelenség"-nek bélyegzett meg a tudós társadalom. Innen szép nyerni, nem?

Létezik változás és létezik változás. A kettő között ég és föld a különbség. Hogy miért?  Nos, erről szól a könyv. Hogy hozzájuss a "kasztrált vadkan epéje és a mozgás egyetemes törvényei"-hez, valamint "amit a csecsemők megkérdeznek, de a csimpánzok nem-hez... hát, ahhoz el kell olvasnod a könyvet - amely humoros, hiteles és érdekfeszítő a laikusok számára is. Hajrá!

Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel szerezheted be!

mlod.jpg

 

Köszönjük, Akkord kiadó!

 

Akkord, Budapest, 2018
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632521039 · Fordította: Both Előd
Ha érdekelnek a könyvújdonságok, hogy mit olvass és mit ne, kövess minket Facebookon!
Ne feledjétek, még mindig tart a KultúrPara Születésnapi Nyereményjáték, ahol kilenc napon keresztül izgalmas könyveket nyerhettek a Facebook oldalunkon! Kövess minket, hogy ne maradj le! :)
fb_boritokep_1.jpg
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr6714192835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.