Apja rabbi, ő pedig leszbikus

2018. október 05. 06:41 - Carbonari

Könyvajánló - Naomi Alderman: Engedetlenség

jewish-3468067_1920.jpgApja a halott rabbi, ő leszbikus,
és nincs tudomása arról, hogy volt szerelme a jelenlegi rabbi-jelölt felesége.   
A "tékozló lány" sok-sok év után visszatér régi otthonába. 
A robbanás borítékolva. 

A 21. Század Kiadó a KULT Könyvek sorozatában egy újabb meghökkentő (megbotránkoztató?) könyvet dobott piacra, amely a másságot (leszbikusság) és egy ortodox hitvilágot (zsidóság) szembesíti egymással, középpontban az egyén lázadásával és a szerelem szabadságával, valamint a zsidó szokások, hagyományok, ünnepek részletes leírásával. A művet Naomi Alderman írta, Engedetlenség címmel.

A regény már 2010-ben is megjelent hazánkban A rabbi meg a lánya címmel, de őszintén szólva ez a cím nem elég kifejező a tartalomra - arról nem beszélve, hogy a mű eredeti címe Disobedience, amelyet akárhogy forgatunk, Engedetlenséget jelent nyelvünkön. Azért sem volt jó választás a régi cím, mert bár ebben a zárt környezetben két leszbikus ember okoz némi felfordulást, de a mű  nem csak erről szól, hanem úgy mindenről, ami a zsidóság alatt érthető, és arról, aki sok-sok évvel ezelőtt az előbbiek ellen lázadni mert - de milyen eredménnyel is?

Ronit Krushka, a regény főhősnője egészen Manhattanig menekül ortodox zsidó neveltetése és az ilyen elvek mentén élő, rettenetesen zárt közössége elől, valamint híresen  bölcs, sokak által nagyon tisztelt rabbi (sőt Ráv) apja elől. Miért is? Mert más, mint a többi lány, mert leszbikus, mert elege lett, mert muszáj volt, mert szűknek találta az aklot, szemellenzősnek a lakóit, mert szerinte Isten tévedett. Mert lázadni mert.

naomic.jpgA szerző, Naomi Alderman

Az Engedetlenség című mű Naomi Alderman első regénye, vérbeli bestseller, egyben irodalmi siker is. A fiatal író egy londoni ortodox zsidó közösségben nőtt fel. Novelláit több neves lap publikálta, de az igazi áttörést az Engedetlenség hozta meg számára, amelyből amerikai film is készült. Magyarországon A rabbi meg a lánya címmel vetítették, két főszereplője Rachel Weisz és Rachel McAdams. A hatalom című disztópiájával 2016-ban robbant be a világ könyvpiacaira: több tucat nyelvre lefordították, díjak sokaságát söpörte be, regénye egyszeriben a feminista mozgalmak megkerülhetetlen hivatkozási pontjává vált.

Most a Ráv halott, Esti Kuperman, Dovid, a jövendő rabbi felesége pedig ujjong, mert ha ez így van, akkor Ronitnak haza kell jönnie. Ronit hazajön!
Ki ez az Esti? Ronit régi, tiltott szerelme. 
Miért örvend? Csak.
Ki tudja pontosan, milyen körülmények között ment el Ronit, mit érzett akkor és mit érez most Esti, hogyan képzeli el az egész nagy találkozást? Igazán senki.

Ronit pedig hazajön, bár ez erősen kétesélyes volt, egészen sokáig úgy gondolta, minek. Aztán eszébe jutottak az anyja magas, virágokkal körbefont ezüst gyertyatartói, amelyekre mindig is vágyott, de pontosan tudta, hogy az apjától hiába is kérte volna, sosem kapta volna meg. Hogyisne, hogy az ő pogány otthonát díszítsék ezek a tárgyak! Ronit nyugtatgatja magát döntése miatt: mert mégis, mi lehet? Hiszen csak elmegy kis időre Londonba, lerója kegyeletét apja sírja előtt, magához vesz pár családi ereklyét, meglátogatja Dovid unokatestvérét és feleségét, majd hazatér. A JFK reptéren a londoni gépre felszállva még ugyanúgy nyitott a békével érkeztem-re, mint a "basszátok meg", itt vagyok-ra.
Ennyi. 

"Pedig kell az a véleménykülönbség, mindnyájunknak szükségünk van rá, hogy ráeszmélhessünk, a világ nem sima és lekerekített, nem mindenki ért egyet mindenkivel. Kell, hogy az embernek legyen egy ablaka egy másik világra, hogy saját maga bogozhassa ki, mit is gondol."

Ronit megérkezik, a közösség pedig lélegzetvisszafojtva figyel és retteg attól, hogy mi fog történni. 
Mert hogy történni fog valami, az biztos, és hogy ami történik, nem fog tetszeni se a közösségnek, se az embereknek külön-külön, az is biztos.
Hiszen Ronit nem tudja, hogy Esti Dovid felesége.
Ronit azt hiszi, Esti már réges-régen lelépett innen.

A két nő találkozik, még jobban összekuszálva az amúgy sem sima szálakat, mire a közösség vezetői, akik mellesleg a rabbiutódlási kérdéssel vannak igen erősen elfoglalva, döntő lépésre szánják el magukat.
Huh.
Úgy is mondhatnám, hogy elszabadul a pokol.

naomi_alderman_engedetlenseg.jpg

 

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, 21. Század Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok? Hogy mit olvass és mit ne? Kövess bennünket Facebookon!

Az eddig megjelent KULT Könyvekért kattints!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr414280047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Feaky D 2018.10.06. 01:09:49

apám urológus én mégis rengeteg nagy mellű nőt a magamévá tettem...már csak a világbékét várom...meg a három mellű nőt...