Én vagyok az az anya, aki te soha nem akarsz lenni

2018. november 26. 06:12 - Carbonari

Könyvajánló - Hidasi Judit: Elveszve

banat.jpg"Én vagyok az az anya, akinek a fiát elrabolták. 
Én vagyok az a nő, aki azóta is mindennap visszajár a helyszínre.
Én vagyok az a nő, aki soha nem adja fel. És igen, én vagyok az is, akinek nincs élete, semmije sincs.
Aki szánalomra, sajnálatra méltó. Én vagyok az az anya, aki te soha nem akarsz lenni." 

Az Álomgyár Kiadó ősszel adta ki Hidasi Judit Aranykör című sorozatának első darabját, Elveszve címmel. A moly.hu-n nézegetve a könyv profilját, feltűnik a sok pozitív értékelés, ami eleve kíváncsivá tett a könyv tartalma iránt. Egy különösen fejfájós nap után kézbe is vettem (jelzem, Rose Tremain Színarany című - amúgy kiváló - regényét ütötte ki a nyeregből, meg az egyik Tarjányi-Dosek művet), hogy na, akkor lássuk, mit tud ez a Hidasi Judit.

Kissé tartottam tőle: nem szeretem az egyértelműen nyomasztó témákat, és egy gyermek elrablása rohadtul ebbe a csoportba tartozik. Életem 53 évében éltem már át annyi nyomorúságot saját gyerekeimmel kapcsolatban, hogy jelenlegi életemre pont elég ennyi. De hiszen ez csak egy regény! - intettem magam, és ahogy mások értékeléseit szemelgettem, úgy vettem ki belőlük, hogy szórakoztatásra alkalmas lesz a mű.

A szerző, Hidasi Judit
hidasi.jpg

Nagy levegő, és belefogtam.

Két évvel ezelőtt eltűnt egy két éves kisfiú, és még mindig semmi nyoma. Szülei házassága megromlott, a férfi pragmatikus, amin nincs hatalma segíteni, azt feldolgozni igyekszik és továbblép, elhagyja feleségét. Dóra, az asszony viszont erre képtelen: minden hozzátartozójával megszakítja a kapcsolatot, felad mindent, jó állást, a házát, kocsiját, és csak annak él, hogy a fiát meglelje. Óriási a bűntudata, meggyőződése, hogy valamilyen módon ő idézte elő a traumát, amikor pont tőle vitték el a játszótérről Matyit, a fiát. Egyrészt éppen a munkájával foglalkozott, azért nem figyelt pár percig a fiára, másrészt oknyomozó újságíróként úgy érzi, olyan témába botlott, ami miatt ez a büntetése - még akkor is, ha a cikk soha, sehol nem jelent meg.

Mi lett volna a cikk tárgya? Fülese szerint egy magyar nevelőintézetben nincs rendben valami, gyerekek tűnnek el, az igazgató meg jövedelméhez képest túl nagy lábon él. Úgy tűnik, talál is valami valóságalapot a sztorihoz, de a szálak a magyar államhatalom elitjéhez vezetnek, így megrémülve leáll az egésszel.

Lehet, hogy későn? - Dóra két évvel később ezen töpreng, miközben napi rutin szerint minden egyes nap abban az időben, amikor legutoljára Matyival volt, arra a játszótérre megy, ahonnan elvitték tőle a fiát. Igen ám, de egy nap a rutinja után egy órával eltűnik onnan még egy házaspár gyereke. Igen, pont arról a játszótérről. Dóra megzavarodik: miattam vitték el? - nyögi. Valaki még nem végzett velem? De ki? És miért? Lehet, a fiam még életben van? Bármennyire is kevés az esély erre, vagy arra, hogy miatta történt a másik gyermek elrablása, az asszony nem bír magával. Puskás nyomozóval (aki a fia ügyét vizsgálta) és két fiatal, az informatika világában tehetséges hackerrel nyomába erednek az ügynek.

Kontinenseken keresztül ívelő ügybe botlottak, döbbennek rá végül nyomozóink, és egyszerűen megnémulnak, amikor a szörnyű és váratlan végkifejlethez érnek. Vajon miért tűnik úgy, hogy Dórának már nem is a fia elrablása a legsúlyosabb és legsötétebb megpróbáltatása? És ennek lesz folytatása is... már újabb könyvben.

Tetszik! - dőltem hátra, amikor becsuktam a könyvet. Új kedvencet avattam thriller témában - ahogy fenn írtam, komoly szerzőket kellett kiütnie a nyeregből ahhoz, hogy az ő könyvéhez hozzányúljak. 
Meggyőződésem, hogy komoly ismeretei vannak az elit tagjainak hivatalos és hivataloson túli etikájáról, tetteiknek mozgatórugóiról. Ehhez a képzelet és a fantázia kevés. Valószínűleg maga is látott már mindent és mindennek ellenkezőjét a témában és a szeme sem rebben tőle. Szeretem, amikor valaki a tankönyveken túli világot is látja.

"...tegye magát takarékra, és kezdjen el nekem segíteni! És hagyja abba ezt a >>Nagyképű díva vagyok, mindent tudok a gyerekrablásról<< szarságot, mert beviszem a nyomozás akadályozása miatt."

"Olyan korban élünk, ahol sajtószabadság van. De nem lehet akármit leírni. Nem lehet akárkivel packázni."

"Rágyújtottam egy újabb cigarettára. A bennem kavargó gondolat gyilkos volt: vesztes vagy. Nem voltál ott. Megint nem tudtál vigyázni egy gyerekre. Nem tudtál ott maradni. Miért nem maradtál egy órával tovább? .... Ma is ott voltam. És talán ő is ott volt. Figyelt, várta, hogy elmenjek. És várta, hogy a gyerek egyedül legyen egy percre. Aztán lecsapott. ... Valaki még nem végzett velem."

Nagy gratula az Álomgyár Kiadónak, ismét sikerült kikapnia egy gyöngyszemet a nagy terítésből. Csak olvastam, olvastam az Elveszve című művét, és egyre jobban betekertem magam a történetbe. Mert hogy: most mi van? ... és miért? ... na ne már, tényleg? ... és akkor mi lesz? ... ne, az nem lehet. A szerző a mű írásakor szerintem ott kuncorászott magában, hogy ó, te kis balga, a darab negyedénél tudni véled, mi történt? Hát akkor csak higgyed, és vigyorogva csavart egyet a cselekményen. Sokszor és sokszor egyet.

A több idősíkon játszódó regény folyamatosan fenntartja az olvasót érdeklődését, sehol nem ül le a történet. Kiváló érzékkel megszerkesztett, alapos mű, jó érzéssel ajánlom a thriller kedvelők figyelmébe. (Vajon miért Aranykör a sorozat címe? Hm?)

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezményesen beszerezheted!

elveszve.jpg

 

 

 

Köszönjük, Álomgyár Kiadó!

 

Érdekelnek a könyvújdonságok? Hogy mit olvass és miért? Kövess bennünket  Facebookon!

 

Nincs veszélyesebb egy féltékeny asszonynál. Nem hiszed? Kattints!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr1514370959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.