Európa egyik legrettegettebb népe

2019. január 20. 07:53 - Arthur Arthurus

Mai időszámítás szerint 793. június 8-án Európa északi felén minden megváltozott. Egy északi nép, akik addig csak kereskedni jártak a kontinens felé, megtámadták és kifosztották az egyik észak-angliai kolostort Lindisfarne-ben. Ettől kezdve ők váltak a keresztény világ rémálmaivá. De mi volt ebből igaz?

A viking szó szerint "öbölből jövőt" jelent (vik - öböl), ezt használták ezen északi pogány népek megkülönböztetésére, jelentése pedig: kalóz. 793 után egyre több és több támadás érte Skóciát, Angliát, Írországot, sőt, Franciaországot is. Hogy pontosan milyen indítékok álltak emögött, az vita tárgya. Sokáig azt vallották, hogy kizárólag a pénz, az arany vonzotta a vikingeket, de politikai és egyéb okok is állhattak a támadások mögött. Valószínűleg ezek összessége lehetett inkább a motiváció, semmint egy-egy eleme. A vikingek ekkor még ősi hitüket gyakorolták, a kereszténység természeténél fogva ellenség volt számukra, ahogy egyébként a kereszténység is bánt bármilyen más vallással. Ráadásul ekkortájt Európa leghatalmasabb ura Nagy Károly volt, aki kegyetlen támadásokat intézett és erőszakkal térített északon.

Lindisfarne

De egy biztos: ezek az események megváltoztatták a világ arculatát. Nem sokkal később az vikingek meghódították Anglia nagy részét, elfoglalták Izlandot, majd felfedezték Grönlandot és végül a mai Észak-Amerikát, ahonnan végül hazatértek. Erről eszembe is jutott, nem is olyan régen láttam a DC's Legends of Tomorrow c. sorozat egyik részét, ebben egy kicsit furcsa csapat kergeti az időn és téren át azokat, akik valami kárt akarnak tenni az idővonalban. Persze általában elrontanak mindent, és káoszt okoznak, de a végére rendszerint mindent helyre is hoznak. Az egyik részben a vikingek által elfoglalt Észak-Amerikába látogattak, és sikerült annyira elcseszniük az idővonalat, hogy a jelenbe visszatérve azzal szembesültek, hogy a mai Amerika nagy része a régi viking hagyományokon alapszik. Ugyanis a vikingek a hatásukra úgy döntöttek, mégsem mennek haza. Persze aztán visszamentek, és helyrehozták a dolgokat. Érdekes rész volt, főleg, hogy nem sokkal előtte olvastam el Vörös Eirík történetét (akinek a fia, Szerencsés Leif járt Amerikában), amelyet az eredeti izlandi sagából fordítottak magyarra.

Noha ma karácsonykor nem "Beeboday"-t ünneplünk (hála a legendáknak), a vikingek mégis kitörölhetetlen nyomot hagytak a világ arculatán. A támadásaikat az tette teljesen egyedülállóvá, hogy közvetlenül a hajóikról rohamoztak. A hajók ráadásul rendkívül szépek voltak, a gazdag, díszes orrfaragásukról egész Európa áhítattal és rettegéssel beszélt. Már a 9. századból fennmaradt egy részletes feljegyzés a hajóik kinézetéről, és a támadásaik gyorsasága és összehangoltsága okán ezek a hajók és maguk a vikingek is hamar mitikus színezetet kaptak.

1880-ban a Gokstad tanyán, Norvégiában, a Sandefjordnál, amely a nagyobb Oslofjordból nyílik (ez utóbbinál fekszik a főváros, Oslo) találtak egy régi viking hajót. A hajó ma Oslóban van kiállítva, a Gokstad nevet kapta a tanya után, ahol találták. Ez a hajó a 9. században készült, akkortájt, amikor Európa a vikingektől rettegett. Egy öt méter magas halomsír rejtette több, mint 1000 éven át, és szinte tökéletesen épen maradt meg a kék agyagnak köszönhetően, amellyel bevonták. Egy halomsírban találták mindenféle kincsekkel, lovakkal és kutyákkal együtt, minden olyannal, amire egy nagy hatalmú úrnak a túlvilágon szüksége lehet. A hajóját is vele temették, kék agyaggal bevonva, amely tökéletesen épen megőrözte a fát. Ezt a hajót nyílt tengeri hajózásra építették, többségében tölgyfából készült, ám a hajógerincet egy legalább 25 méteres lucfenyő adta. 

A hajó 23,8 m hosszú, 5,25 m széles, magassága 1,75 m a hajókorláttól a hajógerincig. Az egyetlen darab fából faragott kormánylapát 3,3 m. 16 pár tölgyfaevezővel hajtották, amelyek hossza 5,3 és 5,85 m volt. A vitorlarúd 13 m magas lehetett, pontosan nem tudják, mert a temetéskor a rudat lefűrészelték. Az ásatáskor még a kikötőhíd is előkerült, egy keskeny, 7,4 m hosszú, lucfenyőből készült palánk. A vitorlás könnyedén tudott elszállítani kb. 9 tonnányi terhet, hetvenfős legénységet fegyverzettel, élelemmel. Feladata vegyes lehetett: nem volt kimondottan hadihajó, de hadi célokra is használható volt éppúgy, mint kereskedelmi tevékenységekre, nagy mennyiségű árucikk szállítására.

Érdekesség, hogy a hajóból két másolat készült, az egyik a Viking, amely 1893-ban a norvégiai Bergen városából indult, hogy átszelje az Atlanti-óceánt és eljusson a chicagói világkiállításra. A második másolat a Gaia, amely 1990-ben készült, és szintén átszelte az óceánt. Ma a Sandefjordon található. Magnus Andersen, a Viking kapitánya tapasztalt tengerész, de elámult azon, hogy milyen egyszerű irányítani a hajót, és az mennyire gyorsan képes szelni a hullámokat akár egyetlen vitorlával is. 

Ha le kéne rajzolnod egy viking harcost, hogy rajzolnád le? Nagydarab, szakállas, robusztus emberként, hosszú hajjal, esetleg fonott szakállal, testén bőrpáncél, kezében csatabárd, kalapács esetleg kard, vérszomjas tekintettel, fején a legendás kétszarvú sisakkal, ugye? Nos, a vikingek sajnos nem hordtak kétszarvú sisakot, ez már az áldozataik legendája. Butaság is lenne a harcban, hiszen egy sisaknak pont az a lényege, hogy sima felületű és kemény legyen, elcsússzon rajta a fegyver. A szarv a harcok során életveszélyes lenne, és a vikingek nem voltak buták... Maradtak fent leletek ilyen kétszarvú sisakokról, de ezeket csak vallási és egyéb rituálékon, ünnepségeken hordták, és akkor is csak azok, akiknek rangjuk alapján joguk volt rá.

Ám e kép, amit az őseink hagytak ránk, a mai napig velünk él: a kegyetlen harcos vikingek, akik állat módjára támadnak. Emögött azonban európai mércével mérve is egy rendkívül sokoldalú, színes és gazdag kultúra állt, olyan emberek, akik értettek a famegmunkáláshoz, a hajózáshoz, a háborúhoz, a meleg ruhákhoz, sokkal mélyebben, mint Európa más népei. Egy olyan erőszakos és háborúra, hódításra épült világ volt az övék, amelynek befolyása a Földközi-tengertől Észak-Amerika partjaiig terjedt, és amely idővel megszelídült. 

Érdekel Vörös Eirik és nemzetségének története, Grönland és Amerika felfedezése? Kattints ide!

Kövess minket Facebookon!

 

 

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr8114568546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ezneménvagyok 2019.01.21. 11:02:57

"A viking szó szerint "öbölből jövőt" jelent (vik - öböl), ezt használták ezen északi pogány népek megkülönböztetésére, jelentése pedig: kalóz."

Nem, nem használták. Északinak, azaz normannak nevezték őket, a viking szót nem is ismerték. Vikingnek az északiak nevezték azokat, akik a rendes földműves vagy kereskedő életmód helyett (vagy mellett) kalózkodásból tartották fenn magukat. Egyébként ezek ugyanolyan előszeretettel támadták meg és fosztották ki a sajátjaikat, így azután a helyi jarloknak (kiskirályoknak) legalább akkora fejtörést okoztak, mint az angolszászoknak. Vagy nagyobbat, mert közelebb voltak és többen. Ez a helyzet a nagy, szervezett inváziók korában sem változott, amiket amúgy a skandinávok nem is tartottak "viking" portyáknak.

"Sokáig azt vallották, hogy kizárólag a pénz, az arany vonzotta a vikingeket..."

No, az arany pont nem. Az akkori nyugati gazdaság ezüstalapú volt, aranyat nem is igen láthattak, de ha láttak is (mondjuk templomi kegytárgyként), nem becsülték sokra. Az ezüstöt kedvelték és keresték, ékszerként és fizetőeszközként egyaránt.

Olvasom tovább.

ezneménvagyok 2019.01.21. 11:03:02

(Ajánlom még olvasásra a Kopasz Grim-fia Egill - A felperzselt tanya című könyvet, ami két ismert izlandi saga magyar fordítása, gazdag magyarázó anyaggal.)

Fredddy 2019.01.21. 18:05:53

A vikingek azért nem 793-ban kezdték az ipart, már a római légiókban is harcoltak segédcsapatként. Igaz, oda még gyalog mentek.

Szelid sunmalac 2019.01.21. 18:05:55

Sajnalom, de nem igaz az sem, hogy kalozok lettek volna. Mitobb, egeszen Romaig eljutottak es azt el is foglaltak, akik arannyal valtottak meg a szbadsagukat. Ezekutna komplett kereskedellmi halozatot epitettek ki Gorogorszagig, illetvea foldkozi-temngerig. Peldaul a Rjan menten a vikingek hoztak letra leganagyobb kereskedelmi kozpontokat es olyan eroditmenyket emeletek, amik a legkorszerubbek voltak akkoriban.

Kelly és a szexi dög 2019.01.21. 18:05:58

@ezneménvagyok: a mútkó meg arról volt írás, hogy először az aranyat használták, aztán jött az ezüst pénz...
Történelem, mi!?
Hiszi a piszi, aki elhiszi!

DL Sándor 2019.01.21. 18:06:01

Érdekes lenne tudni, segítette-e a magyar honfoglalást is, hogy Európa jó része a vikingekkel volt elfoglalva??

kewcheg 2019.01.21. 18:06:03

Szerintem az orosz nők szépségének kimondottan jót tettek így utólag ezek a viking kalandozások: ....összehasonlítva mondjuk a kutyafejű tatárok által megerőszakolt délebbi ázsiai szerencsétlennekkel...

vg123 2019.01.22. 12:00:39

A viking-normann hatás miatt hasonlít annyira az angol és a svéd nyelv. A normannok vikingek voltak, a normannok (franciák része) pedig angol királyok is voltak. Angol királyként nem is tudtak angolul, csak franciául. Vagy normannul?

Fredddy 2019.01.22. 19:21:22

@DL Sándor: a honfoglalást nem hiszem, erre nem nagyon jártak fosztogatni. A kalandozásokat viszont már inkább, de arra is inkább azt mondanám, hogy az akkori Európa száz bajából csak kettő volt a magyarok és a vikingek. Viszont a korszakban mind a magyarok, mind az ellenfeleik szívesen alkalmaztak vikingeket testőrként.

ezneménvagyok 2019.01.22. 19:21:43

@vg123: Frászkarikát, az Angliát megszálló normannok már franciául beszéltek. Ha van nyelvi hasonlóság (én nem tudom), az inkább amiatt lehet, mert az angol (szász, jüt, stb.) törzsek részben a mai Dániából származnak. A dánoktól is vettek át egyes szavakat és kifejezéseket, de az az angol nyelven nem sokat változtatott.

Ellenben a "sötét" kor alatti kapcsolat tényleg érdekes. Mostanában a Sutton Hoo-törzsfő és a Beowulf-eposz kapcsán is pedzegetik a svéd hatást. De ez még jóval a viking-normann korszak előtt volt.

ezneménvagyok 2019.01.22. 19:21:46

@Kelly és a szexi dög: Azért nem mindegy, hogy az az "először" egy-, két- vagy háromezer éve vót-e... :-)