Engem éppen most deportálnak

2019. január 21. 06:17 - Carbonari

könyvajánló - Ralph Brewster: Hontalanul Budapesten

budapest_1.jpgTe, aki éppen azon morfondírozol, hogy lefekvés előtt 
olvassál-e még vagy zenét hallgass, 
képzeld el, hogy háború van, minden nap szívességből más ágyon alszol el 
vagy ennek híján egy közparkban, 
és haza.. na oda hatóságilag nem mehetsz. 
Mert  mindig van valaki, be és feljelent,
és már mehetsz is a levesbe. 
Te hogy bírnád? 
(Kép: Fortepan)

Erről és még sok minden másról szól Budapest nagy bolyongójának, Ralph Brewsternek a Hontalanul Budapesten (Wrong passport) című 1940 és 1944 között játszódó regénye, amely a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg, ha jól néztem utána, akkor teljes szövegével először magyarul.

A mű tartalma hivatkozásokban többször is sajtónyilvánosságot kapott, például az 1987/2 Újhold-Évkönyvben ralph.pngLengyel Balázs és és Nemes Nagy Ágnes emlékezik Ralph Brewsterről, mint a második világháború egyik hazánkban kóválygó tanújára. (A kivágás a Magyar Nemzet 1988-03-21 / 68. számból származik.)

És hogy miért kóválygott? Mert nagyon nem akart Mussolini katonája lenni.

Mi is történt egészen pontosan?
Ralph Brewster 1904-ben született Rómában, amerikai születési anyakönyvi kivonattal - ez később fontos lesz! -, amerikai állampolgárként. A család még az I. világháború idején sem hagyja el Olaszországot, ezért elveszítik amerikai állampolgárságukat. A családfő ezzel egyidejűleg elfogadja a felajánlott olasz állampolgárságot, amit a szerző a háborúba forduló Európa miatt rettenetesen sérelmez. Próbálja visszaszerezni amerikai hivatalos identitását, de eredménytelenül. A család viszonylag gazdag, művelt, művészetekhez vonzódó emberekből áll, több nyelven, angolul, franciául, olaszul és németül is folyékonyan beszélnek. 

Ralph Brewster világpolgár, romantikus vándoralkat, asztrológiában jártas, érzékeny, képzeletgazdag, hajlamos kötődni anyjához, barátaihoz, de földrajzi helyhez soha. A határoknak semmi jelentőséget sem tulajdonít, ha egy operát, festményt, régészeti ásatást kell megnéznie, nota bene, egy szép asszony kedvéért bárhová utazni meg egyenesen dicsőségszámba megy: a szépség minden fajtájára szenvedélyesen reagál. A pénz csak mint eszköz, létezik fogalomtárában.carlton.pngAz Illits Hotel Carlton 1932-ben (Színházi Élet - 1932/48. szám)

1939-ben kitör a második világháború. Ralph lelkes antifasiszta, nem akar olasz katona lenni, ezért Görögországba utazik az anyjához. A háború 1940-ben ott is utoléri, tovább menekül előle Magyarországra - és itt kezdődik el az a kortörténeti dokumentum, amely minden magyarnak élvezeti cikket jelent: megismerheti belőle az akkori társadalom sava-borsát, arisztokrata és középosztályi szinten. Ott vagyunk Ralp mellett a budapesti utcákon, korzókon, ebédel a Carltonban (jelenleg Mariott Hotel van a helyén), lubickol a Duna-fürdőben, ismert írók, költők, irodalomtudósok jó barátja (Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes), rajta tartja ujját a főváros kulturális ütőerén.

Ebbe az idillbe csap bele a mennykő második itt töltött nyarán, 1942-ben, amikor óvatlanná válik és se szó, se beszéd, lefogják, kitoloncolják Losoncra (ezzel kezdődik a történet). Útlevelét elveszik, ő maga pedig a legnagyobb kétségek között várja sorsa beteljesedését. Hála a hivatali bürokráciának, személye elvész a hatóságok számára, tulajdonképpen nem létezik onnantól. Visszautazik Budapestre, és ami előny, hogy hivatalosan nem létezik, hátrány is. Hiszen ebben az időben minden házmesternek jelentési kötelezettsége van a lakókkal kapcsolatban: senki (SENKI) nem tartózkodhat az országban bejelentkezés nélkül.

Igen.
Ahhoz viszont jó iratok kellenek.
Amelyekkel Ralph Brewster nem rendelkezik.

Egy szállal sem.

Kezdetét veszi a bolyongás (miközben vissza-visszatekint ideérkezése idejére is), ismerősökhöz, ellenségekhez, szépasszonyokhoz, bárkihez odamegy, ahol egy-két éjszakára, egy hétre reményt kap éjszakai tartózkodásra. A házmesterek kifejezetten kerülendők számára, és amikor egyszerűen képtelen szállást találni, amíg jó az idő, a közpark csalitosa is megteszi.dscf0170.JPGA szerző, Ralph Brewster

Közben igyekszik nem feladni a reményt és megőrizni józan eszét, humorát. Napközben fürdőkben, könyvtárakban dekkol, meg ahol csak képes a biztonság mellett valami szépséget is felfedezni. Amíg bolyong és óráról órára igyekszik kikerülni hatósági személyek látóköréből, apróságokkal szórakoztat minket: értékeli a Dunát, nem ismeri a túrót, egyfajta sajtfélének titulálja, csodálja, hogy javában folyik a háború és ez az 1942-es Budapesten szinte nem is látszik, valamint vízumszerzési igyekezetében rezignáltan megállapítja, hogy itt is csak a protekció számít. Azon is el kell tűnődnie, mi a különbség a kém megvetett és a felderítő tisztességes munkája között, mert arra is igyekszenek különféle tartótisztek beszervezni.
Hosszú hajléktalan hónapok után sikerül vízumot szerez(tet)nie, de addig.. és azért azután is... aztán, amikor az oroszok körülzárják Budapestet, ő már Sopronban, de két nyilas igazoltatja, és... 

Ennek a négy évnek kortörténeti dokumentuma ez a történet, élvezhető regényformában megírva. Egy bohém, a szépség minden válfajára fogékony ember kálváriája, aki tulajdonképpen semmi más nem akar, csak békében élni, asszonyoknak, bornak és művészeteknek hódolni, miközben jókat eszik, iszik (ha teheti), és újabb vállalkozásokat gründolni, amelyekben a főszerep ismételten csak a szépség, legyen az zene, újság, festészet, irodalom, bármi. 

Hogyan sikerül neki? Hogyan éli túl a budapesti rémségeket, milyen módon alkalmazkodik emberekhez, hogyan vészeli át a tőle idegen életfelfogásokat, gondolkodásmódokat, amelyek Hitlert éltetik vagy a humánummal ellentétesek, netán egyszerűen csak a túlélés érdekében felvett manírt, esetleg közönyt?  Miképpen jut vissza Olaszországba, Firenzébe, milyen kalandjai lesznek még? Erről szól a mű és arról, hogy a legnagyobb bajban is létezik valaki, aki valahogy segíteni tud, segíteni fog. Ehhez nem árt jóban lenni a világgal és nagyobb indulatok nélkül szemlélődni benne - hiszen nincs új a nap alatt. A világ általában jó, a világ általában szép, és ha nem vesszük magunkat túl komolyan, akkor mindezt meg is tapasztaljuk. Persze, nem árt, ha ehhez némi pénzmaggal is rendelkezünk. Mert anélkül nem megy ám, ha megfeszülünk, akkor sem.

hontalan.jpg

 

 

 

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron!

Érdekelnek a könyvújdonságok? Hogy mi olvass és miért? Kövess minket Facebookon!

Hofi: "a kutya nem ugathat. Ezen kívül mindenki"

Cím: Hontalanul Budapesten 1940-1944
Szerző: BREWSTER, RALPH
Oldalszám: 344 oldal
Megjelenés: 2018. október 10.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789631365252
Méret: 130 mm x 197
A korabeli újságrészletek az Arcanum adatbázisából származik, engedéllyel közzétéve.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2514562692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.