Drága Adynkkal biztosan megetettem volna Elbocsátó, szép üzenetét. Kirántva.

2019. január 27. 06:22 - Carbonari

Könyvajánló - Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél

dery.pngSzerelmes levelek, amelyek születtek pusztító féltékenységből, 
félénk udvarlásból, pimasz hódításból, szemérmes válaszból, 
durva szakításból, édes harmóniából vagy könnyes búcsúból. 
Megíródtak, mi pedig nagyjából ismerjük is azokat az embereket, 
akik írták vagy akiknek írták. 

A képen balról jobbra Déry Tibor, Törőcsik Mari, Darvas Lili és Makk Károly a Szerelem c. film ünnepi előadásán (Film Színház Muzsika Évkönyv, 1972)
A korabeli újságcikkek, képek az Arcanum adatbázisából, engedélyükkel kerültek illusztrálásra.

Csokonai, Móricz, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Krúdy Gyula és még sokan mások, akik érzései szerepelnek ebben a műben. A Corvina Kiadó gondozásában Nyáry Krisztián tollából új művelődéstörténeti kötet került az olvasók elé, Írjál és szeressél címmel.

125 szerelmes levél és történet található a kötetben, magyar politikusok, színészek, de javarészt híres írók, költők szerelmi életéből, megismerkedéstől a szakításig rendezett tematikában, 14 részre tagolva. 
Van itt minden! Megismerkedés, epekedés, vágyakozás, várakozás, mámoros szenvedély, kiábrándulás, közöny, gőg, pökhendiség, szerelmi háromszögben történő sumákolás, szűzies pironkodás,  dac, kitanult csábítás, öntetszelgő szerepzavar, nárcisztikus sipákolás, nyugodt harmónia, bigámiára felszólítás, időskori szerelem, élethossziglani törődés, hogy 19 címszóban igyekezzek megragadni a lényeget.

Juhász Gyulaanna.png

Aki kicsit is foglalkozik irodalommal, versekkel, megkerülhetetlenek számára Juhász Gyula Anna versei. Emlékszünk még? Milyen volt szőkesége, nem tudom már... Nos, Juhász Gyulánál félénkebb, gátlásosabb férfit nehezen lehet találni abban a korban is, amikor még tartózkodóbbak voltak a férfiak, mint manapság. Úgy rettenetesen nehéz viszontszerelmet várni, ha meg sem merjük mondani szívünk hölgyének, hogy tetszik nekünk és egyáltalán... remélhetünk-e. Miatta meg aztán mellbe lőni magunkat...

És Anna, a híres Juhász Gyula versek Annája ellen  valóságos hadjárat indult a közéletben: lapok, újságírók, vérmes hölgyek keltek ki szívtelensége miatt.

Sárváry Anna színésznő csak kapkodta a fejét. Szerepektől esett el a nagy ellenszenv miatt. Juhász Gyula halála után 2 évvel nyilatkozott az ügyben, ahol kinyilvánította, hogy ő tulajdonképpen nem is ismerte Juhász Gyulát. Egyszer, egy összejövetel volt nála, és valaki felhívta a figyelmét, hogy az a fiatal tanító (Juhász Gyula) kinn ácsorog a fagyban az utca túloldalán. Anna kiment, behívta, párszor rákérdezett erre, arra, társalgást kezdeményezve vele. Körülbelül ennyi volt az összes párbeszédük egész életükben. Később megmutatták neki az Anna verseket, amelyeknek tagadhatatlanul örült, de aztán elolvasva kénytelen volt rádöbbenni, hogy azok nem neki, nem hozzá szóló költemények, hanem Juhász Gyula elképzelt ideáljához.anna1.pngA képek Az Est hármaskönyve 1939-es számából származnak (A szív világtörténete 2000 év szerelmesleveleiben) 

Ahhoz, hogy helyén tudjuk kezelni Nyári Krisztián művét, két nagyon fontos szempontot érdemes szem előtt tartani:

1) társadalmi kontextusban, korrelációban értékelni az olvasottakat, 
2) elfogadni, hogy nagyjaink is gyarló emberek voltak maguk korában, mint szinte mindenki kortól és társadalmi berendezkedéstől függetlenül.

Ha a fenti kettő adott, onnantól nagy csalódás nem érhet minket nagyjainkkal kapcsolatban. Hiszen emberi gyarlóságaik hozzájárultak művészetükhöz. Igaz, hogy a könyvben szereplők egyikével sem szerettem volna soha együtt élni, de az megint más kérdés.

Sok híresség szerepel a könyvben, terjedelmi okokból csak néhányukat említem meg keretes részben a könyvismertetőn belül. Találtam egy érdekességet Juhász Gyuláról. Nem, nem a könyvben citált Eörsi Júlia, hanem az Anna versek alanyára bukkantam rá egy 1939-ben megjelent újságban. Talán jó lett volna, ha Júliánk jobban odafigyel az Anna versek hősére és kicsit kifaggatja szerelmetes Gyuláját arról, hogyan is esett annak idején ez az ügylet. Lehet, ha rájön, hogy a költőnek Sárvári Anna színésznőhöz pár mondaton kívül a föld hátán semmi köze sem volt, komoly tanulságokat tudott volna levonni saját kapcsolatuk dinamikájára is. Mert nem vágott volna akkora elánnal az ügybe, hogy majd én megmutatom, majd én megváltoztatom, majd én adok neki életkedvet.... nagy ég, micsoda hamvába holt ötlet, elpazarolt évek...

Adynál felrúgom a kontextust és jelenlegi társadalmi helyzetemből, koromból és érzéseimből kiindulva elemzem szívbéli tetteit. Nem kell véresen komolyan venni, én sem úgy gondolom. Csak egy kicsit.

Ady Endready.png

Diósy Ödönné Brüll Adél - Léda, a költő leghíresebb szerelme. Tanulmányozva életüket, sorsukat, egymás marcangolását, kicsapongásaikat, hűtlenkedéseiket, arra jutottam, megérdemlik egymást.  S ha most azt mondod, hogy merem sárba húzni ezt a nagy szerelmet, akkor tájékoztatásul közlöm veled, hogy 1) a jó isten mentsen meg az ilyen szerelemtől, 2) ez nem szerelem 3) láttam én már nagy és szép szerelmeket, amelyek tényleg azok voltak, azokban nem szerepelt kölcsönös hűtlenség, egymást maró tiszteletlenség, ostoba gőg, fennhéjázó pökhendiség.
Az nem szerelem, hanem szívás. Abból is a nagyobb fajta. De megérdemlik, mert egyik sem mert (akart?) egyszer s mindenkorra felállni, hogy ezt a méltánytalanságot nem tűröm tovább. Játszottak egymásnak, egymáson. Akárki akármit is mond, a férfiból Léda csinált márkát, azt az Ady Endrét, akinek költészetét iskolákban tanítják. 1903-ban, amikor a 25 éves fiatalember találkozott a széles látókörű, 31 éves, gazdag asszonnyal, Adynak akkoriban semmi felmutatnivalója sem volt. Hótszegényen élt, háta mögött befejezetlen jogi tanulmányok, helyi szinten néhány újságcikk, pár visszhangtalan verseskötet, csapodár csábítások, poros korhelykedésbe fulladt vidéki élet, ahol simán elveszhetett volna, mielőtt egyáltalán valaki felfedezhette volna.  Diósy Ödönné Brüll Adél nevenincs újságíróként emelte fel, adott neki teret és lehetőséget kibontakozásra.

És ha engem kérdezel, és nekem írnak hasonló verset a Nyugatban, mint Lédának az Elbocsátó, szép üzenetet, körberöhögöm az amúgy mélyen tisztelt, általam is elismert Ady Endrénket és megetetem vele a versét. Kirántva. Hogy örüljön. (Oké, tudom: nem engem kérdezel.)

(A kép Az Est hármaskönyve 1939-es számából származik (A szív világtörténete 2000 év szerelmesleveleiben) 

Ahogy silabizáltam a betűket, azon tűnődtem, mi is a tartós, jó kapcsolat sarokköve kortól és társadalmi berendezkedéstől függetlenül. Aki a szerelem mindenhatóságára szavaz, nagyot fog koppanni. A szerelem klassz dolog, lehet rózsaszín szemüvegen keresztül látni mindent, ami a kedvessel kapcsolatos, lehet szenvedélyes, ha viszonozzák, lehet szenvedés, ha nem, ilyenkor aztán lehet epekedni, vágyakozni, sorvadni is akár, de első felindulásból nagy terveket szőni a másik személyével kapcsolatban a legnagyobb butaság. Lehet és kell is a mámorban áthágni társadalmi normákat, hiszen ettől az eufóriaérzéstől szerelem a szerelem, hogy nekünk mindent szabad, azt is szabad, hiszen a szerelem érzése majd felment minden kötelezettségünk alól.
Ja,
Jól hangzik.

"Nem írok többet, míg utánam nem sikolt." (Móricz Zsigmond)

Jön a megismerkedés, de miért állunk itt meg? Miért nem követi a megismerés, az odafigyelés, a megállapítás arra nézve, hogy olyan-e érzelmeim alanya, akivel együtt is tudok lélegezni a hétköznapokban? Tud-e velem változni az évek alatt vagy csak önmagával van elfoglalva? 

"...szeressetek ti is, két áldott asszonyom, és mentsetek meg minden rossztól." (Szabó Lőrinc)

Mi történik, ha házasságban, partneri viszonyban megcsal a másik? Mennyi az ereje a megtartásnak, el kell-e vagy el lehet-e fogadni, hogy a másiknak szabad? Meddig szex a szex és érzelem az érzelem? Egy csókig? Vagy már a gondolat is káros, ami tőlem elviszi? Féltékenynek lenni betegség vagy jogos felháborodás?

"Gondolkozzék, Édes, milyen módon lehetünk együtt itthon." (Kosztolányi Dezső)

Az a sanda gyanúm, hogy legtöbb ember, minden korban csak az elejét szeretné átélni a kapcsolatnak. A lobogást. A lángot. Az izzást. A lebegést. Az olyan csiklandó, gyomrot összerántó édes kínt. A többi, hogy családos vagyok, gyerekeim vannak, össze kell csiszolódnunk, dolgoznunk kell a kapcsolaton, meg kell osztani a terheket, kötelezettségek is léteznek két ember között, nemcsak jogok, miből fizetjük ki az albérletet, mi lesz a vacsora, hogyan hidaljuk át gyengeségeinket, egyáltalán, el tudjuk-e fogadni a másik kétségtelenül létező gyarlóságait: nem számít. Nem kell vele foglalkozni. Csak a felhőtlen rész kell. Amikor a másikért mindent, és azon is túl. Szavakban. De a nő méhen kívüli terhességénél látogatás során utánanézünk a látványosan kerek popsijú nővérnek a frissen műtött feleség szeme láttára. Nem érdekes. Akkor kellett volna fenéken billenteni és elzavarni.

Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész (Kép: Szabad Föld, 2018/2) nyary.png

Nos, azért irodalom az irodalom, hogy mindenből ihletet nyerjen, szenvedésből és szenvedélyből egyaránt. A nyugalom ... unalmas. Vagy hát nem fizet olyan jól. Nem figyelnek rá annyian.
Szabó T. Anna és Dragomán György  évtizedek óta együtt élnek házasságban? Nincs hírértéke.
Tisztelem Nyáry Krisztiánban, hogy a harmóniára is hozott példákat: Hamvas Béla - Kemény Katalin, Kazinczy Ferenc - Török Sophie, Illyés Gyula - Kozmutza Flóra, Godzsu Elek - Weisz Anna. Különösen becsülendő élettörténetek. 
Miért? 
Mert minden harmóniában élő pár pontosan tudja, mennyi munka, lemondás, kölcsönös tisztelet, kíváncsiság, testi-lelki szeretet, görcsösség nélküli egymással akarni maradás pettyezi az ilyen kapcsolatokat. Ehhez a szerelem smafu és nem elég csak szeretni. Bölcsnek is muszáj lenni. Tudni, hol a határ abban, amit kérhetsz a másiktól.

nyari.jpg

 

A könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk

Ha elolvasnád a könyvet, a borítóra kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Békebeli pletykák Kossuthról, Bartókról, Krúdyról

 

Cím: Írjál és szeressél
Oldalszám: 280 oldal
Megjelenés: 2018. október 30.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789631365368
Méret: 275 mm x 187 mm x 17 mm
4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr8314579056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lényeglátó 2019.01.27. 11:21:30

A testvér nagybátyja által nemzett lökött tyúk, a közismerten némi beteg költőre, hírnév vágyból "utazott"! Később más híres embereknél is bepróbálkozott!

yoichi 2019.01.27. 22:04:04

Aki paraszt, az nem ér fel a szép szavakhoz. Egy ekkora bunkó hogyan lehet szakértő?

csulla 2019.01.28. 10:30:07

Ami ADYnál a vers része,az a ma emberének a bunkóság része!Lásd a lofaszkeresztes vitézt és a cöfös röfiket!

lényeglátó 2019.02.15. 10:19:41

@lényeglátó: "Ödönke" fiúkat gyöntölte, ezért neje hobbiját eltűrte"
Annak, hogy a sok szellemi erővel rendelkező zsidóság az irodalom terén csak reklám-silányságokat tudott termelni: nem csak racionaliz¬musa az oka. Racionális volt a római is, irodalma mégis világképletté lett. Legfőbb oka éppen az, hogy a zsidó írók mindenütt hazug alapra: más faj pszichéjébe, vagy egy gyökértelen „nemzetközi” ideológiába, hamis elvonásokra helyezkednek.
Minden egészséges faj magának épít jövőt, és amelyik faj hagyja, hogy egy másik faj életépítésének eszközéül használja fel, megérdemli az elpusztulást. De milyen propagandamunkát végez ezen a téren a magyar intelligencia: a magyar arisztokrácia és a magyar középosztály? Szabó Dezső