Az erdélyi asszony, aki sosem tanult meg románul

2019. február 05. 06:51 - Carbonari

Könyvajánló - Báró Kemény Jánosné Augusta Paton: Önéletrajzi emlékezések

paton.jpgMagántörténelem - női történelem - szemtanúság: 
ez mind jellemző a széles látókörű, európai műveltségű asszonyra, 
aki Erdélybe jött feleségnek és itt élte át a terület múlt századi hányattatásait. 

Báró Kemény Jánosné Augusta Paton egy görög szigeten született és gyerekkora nagy része is Kis-Ázsiában telt el. Anyja görög, apja angol származású volt. Anyagilag viszonylag jól el voltak engedve, hiszen gyakran megfordultak Angliában és más európai országban is. 

A könyv első része egyes szám harmadik személyben íródott, ahol görög édesanyja, Iréne szokásairól, angol - de inkább skót - apja, Villie (William Paton) régészkedés iránti szenvedélyéről és a kiterjedt család nem mindennapi szokásairól tudunk meg a nagy jelentőségű dolgoktól az apróságokig sok mindent. Mondhatjuk, hogy a család kozmopolita, zökkenőmentesen illeszkednek be különböző nemzetiségű helyekre, legyen az párizsi szűk utca vagy tágas görög sziget, netán tél Dániában. A cseperedő lányka iskolái is sok ezer kilométerre vannak egymástól, de az igazi nevelést Angliában kapja, ahogy dukál. A mediterrán Görögország meleg éghajlata után ez nem kis megrázkódtatás. paton1.jpg

Képet kapunk egy gazdag életről, amely Görögországtól Erdélyig elér, ételek ízét érinteni véli a nyelvünk, apja régészeti feltárásain nyeljük a port, anyja hitet és életrevalóságot csendben hirdető példáját, finom hangsúlyait ámulattal figyeljük.

Nekünk, magyaroknak mégis az Erdélyben partra kissé vetett skót-görög származású Augusta emlékiratainak második része az érdekesebb, ahol báró Kemény Jánossal való élete kezdődik. 1923. október 29-én, Gyekén ment hozzá ehhez az emberhez. Bécsben ismerték meg egymást, bár Augusta egy súlyos csalódás után éppen úgy döntött, hogy inkább élvezi függetlenségét, de János szépségével, intelligenciájával, humorával levette a lábáról, pedig az esküvőhöz le kellett mondani angol állampolgárságáról. Kemény János baloldali érzelmű ember volt, egy marosvécsi várkastély és a körülötte elterülő, kiterjedt erdő kelletlen örököse. Éppen el akarta osztani a földet a parasztok között, amikor a román állam ezt a szívességet megtette neki (1921-es földreform).

Augusta továbbra is éli kozmopolita életét, ha nem ő megy, őhozzá jönnek Amerikából, Angliából, Jeruzsálemből (onnan származik például a víz, a Jordán folyóból, amivel egyik kislányát megkeresztelték). Nem ijed meg tekintélytől, amiről azt érzi, nem válik javára, az az egyik fülén be, a másikon ki. Megtanult alkalmazkodni, hiszen a férjét visszahívták Bécsbe, neki pedig irányítania kellett a kastély életét, de ahhoz előbb magyarul is meg kellett tanulnia. Közben pedig jöttek a gyerekei, szépen, sorban, egy kisfiát négy évesen el is temette. Olvasunk kínlódásairól és felgyorsított magyar tanulásáról, hogy a szolgák ne tudják állandóan átverni őt. 

A férje komoly mecenatúrát finanszíroz Erdélyben, a reá szálló óriási vagyonból kultúrmissziót fejt ki feleségével. Alapítványokat hoznak létre "az elmúlt év legjobb irodalmi alkotásáért (minden évben), 100 000 lejes díj járt egy magyar irodalomtörténet megírásáért (melyet Szerb Antal nyert el a Magyar Irodalomtörténet című művével). Valamint ágyalapítvány létrehozása a marosvásárhelyi Czakó-klinikán, az írók, művészek gyógykezelésére; emlékmű felállítása a két Bólyainak; emléktábla elhelyezése Marosvásárhelyen a Petelei István szülőházon (melyet Kemény János leplezett le 1928 szept. 13-án). A művészetek mellett, a legkülönbözőbb célokra is hajlandó volt nagy pénzösszegeket áldozni, amennyiben úgy ítélte meg, hogy az, az emberiség előrehaladását, és az emberi jólét javítását segíti elő. Ilyenek voltak az iskolák építése, könyvtárak létrehozása, világjárók utazásainak finanszírozása, sőt még az Asbóth Oszkár féle helikopter Rolls Royce motor anyagi fedezetének átvállalása is, mely szerkezet 1928 szeptember 9-én emelkedett a magasba." (idézet a Kemény család honlapjáról)

Amikor 1941-ben Erdély visszatért az anyaországhoz, óriási ünnepség volt a kolozsvári Nemzeti Színházban. A Film Színház Irodalom 1941. november 11-én megjelent száma megemlékezett az eseményről, megemlítve báró Kemény Jánosné aktuális öltözetét is. A férje pedig ugyanekkor a díszelőadásra érkező Hóman Bálint kultuszminisztert várta.
fszi41.pngA képek az Arcanum adatbázisából származnak, engedélyükkel közzétéve.
fszirodalom1941november14.png

Augusta is említést tesz a Helikonról, amely 1926-tól 1944-ig működött. Politikamentes, kulturális jelleget adtak neki, évente egyszer kiutazhattak Budapestre, könyveket jelentettek meg, standjuk volt a könyvfesztiválon. Aztán Erdély egy része visszatért az anyaországhoz, és akkor írta Augusta, hogy mekkora ünnepély volt a Kolozsvári Színházban (lásd: keretes rész).

A Kemény kastély Marosvécsen, napjainkbankastely.jpgA háborút Budapesten, a háború utáni időszakot Erdélyben élték túl és élték át. Kolozsvári házukat eladták, és  életük végéig Marosvásárhelyen maradtak. A szovjet megszállás után utaztak vissza, egyrészt maradt még fél kiló aranyuk, amit előrelátó zsidó ismerősük tanácsa alapján vásárolták még korábban, másrészt a férje egyszerűen képtelen volt nyugatra utazni és magukra hagyni Erdélyben élő szeretteit. Pedig óriási pusztításra mentek haza. A kastélyt kirabolták, teljes könyvtáruk eltűnt (Augusta elborzadva konstatálta: a helyi mészáros az antik köteteik lapjaiba csomagolta a vevőknek a húst...) 1947-től emberek kezdtek eltűnni az országból, János is listára került, de volt annyi befolyása, hogy levetesse magát és barátait róla, hogy aztán később mészégető legyen belőle. Az asszony magyarul megtanult ugyan, otthon kizárólag angolul beszéltek, de hiába élt haláláig (1989-ig) Marosvásárhelyen, románul nem volt hajlandó megtanulni-megszólalni.

A skót-görög származású író komoly kortörténeti dokumentumot hagyott maga után, amely az időszak iránt érdeklődők számára igazi kincsesbánya.

patonka.jpg

 

A kötet a Szépmíves Kiadónál jelent meg - köszönöm a lehetőséget a kiadónak! A képre kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron.

Érdekelnek a könyvújdonságok? Hogy mit olvass és miért? Kövess minket Facebookon!

1916: Andrássy gróf és a Nagy Háború élve boncolása

Érdekel? Kattints!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr814590056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bryan élete 2019.02.05. 10:58:40

" hogy aztán később mészégető legyen belőle"
Megnyugodtam. Lehet a szotyiköpködő törpéből is valami ilyesmi.
Szibériában.
süti beállítások módosítása