Tudott-e beszélni a neandervölgyi?

2019. február 07. 07:53 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - Adam Rutherford: Minden ember [rövid] története

 A neandervölgyi emberről az a kép terjedt el a köztudatban, hogy buta, korlátolt, erőszakos, csúnya, aki morogva és hőbörögve, zagyván kommunikál. Vajon mennyire állja meg ez a kép a helyét?

A neandervölgyiek egykor benépesítették egész Európát, találtak neandervölgyi maradványokat Dél-Spanyolországtól kezdve Walesen át egészen a közel-keleti térségekig. A legrégebbi bizonyosan neandervölgyi embertől származó maradvány 300 ezer éves, és mindezidáig nem találtak 30 ezer évesnél fiatalabbat. Ez az időtartam egyébként teljesen normális egy emberfaj esetén. De még ezek a DNS-töredékek is az eltelt 30-300 ezer év alatt annyit sérültek, hogy képtelenség lenne valóban létrehozni belőle egy ma élő neandervölgyit. Ezért is kissé  a valóságtól elrugaszkodott mese a Jurassic Park, ahol ugye az életre keltett dinoszauroszok néhány tíz-százezer év helyett már 65 millió éve eltűntek a Föld felszínéről. Egyébként szinte az összes lény, akik felbukkannak a filmben, a krétakor alatt élt, de hát a Jurassic eggyel jobban hangzik, mint a Cretaceous. De térjünk is vissza őseinkre.

Erre nincs pontos adat, de egyelőre semmilyen lelet nem került elő, ami cáfolná, szóval közmegegyezés szerint az egyik ősi emberféle, a Homo erectus 1,9 millió éve hagyhatta el Afrikát, és benépesítette a szárazföldet. Az ő leszármazottjuk lehet a neandervölgyi. Az anatómiailag modern ember körülbelül 200 ezer éve fejlődött ki Afrika keleti részén, és nagyjából 100 ezer éve kezdhettük meg az elvándorlást. Bár ezt a vándorlást ne a történelmi népvándorlásokkal vessük össze: 1000 év alatt megtett 1000 km nem tekinthető valódi vándorlásnak, inkább csak lassú szóródásnak. Végül néhány tízezer évvel korábban belebotlottunk a neandervölgyiekbe. 

A 19. század során, amikor az addig fellelt maradványokat elkezdték osztályozni (és amikor megtalálták a német területen lévő Neander-völgyben az első ilyen maradványt), Ernst Haeckel, egy neves német biológus felvetette, hogy Homo stupidusnak kéne elnevezni. Szegény neandervölgyieknek a mai napig nincs jó hírük: a buta, nagydarab, lassú, idióta barlanglakó ősemberrel azonosítjuk, akinek nincs kialakult kultúrája, szokásai, nem tud beszélni, csak nyökög és makog meg morog. Ez azonban szöges ellentétben áll a valósággal. A neandervölgyiek használtak tüzet, főztek, készítettek fegyvereket, eszközöket, csapdákat, sőt, ruhákat varrtak és ékszereket is készítettek - és tőlünk függetlenül, korábban tették ezt, tehát az a vád sem állja meg a helyét, hogy tőlünk lesték el. Egy Dél-Franciaországi barlangban talált barlangfestményt jelenleg is vizsgálnak, ugyanis lehetséges, hogy nem az anatómiailag modern ember, hanem a neandervölgyiek készítették, továbbá találtak rituális temetési szertartásra utaló jeleket is.

Hogy tudott-e beszélni egy neandervölgyi, az összetett kérdés, amelyet az antropológia és a genetika együttesen sem tud biztosan megmondani, de nagy valószínűséggel igen. A torkuk felépítése csak apróságokban különbözött a miénktől, és a nyolcvanas években Izraelben nyelvcsontot is találtak, ami egyértelmű jele annak, hogy fizikailag mindenük megvolt, ami a beszédhez kell. A nyelvcsont az ember esetében teljesen különbözik egy állatétól. A neurológia ebben a kérdésben sajnos nem segít: a beszéd képessége egy elég nagy helyet foglal el az agyban, és igen összetett jelenség, ám az ún. Broca-agy területe a legfontosabb. Ilyen agyterülete pedig a nagyobb emlősöknek is van - mégsem tudnak beszélni. Minden bizonnyal a neandervölgyieknek is volt. A genetika azonban közelebb visz a megoldáshoz: van egy gén, ami a FOXP2 nevet viseli (a sajtó előszeretettel hívja nyelvtani vagy nyelvgénnek), aminek nagy szerepe van a beszédképességben és a kézügyességben is. Nem tudjuk pontosan, mit csinál, de azt igen, hogy ha megsérül vagy hiányzik, az alany nem képes szóban kommunikálni. Ez a gén minden hangot kiadni képes állatban megtalálható, és fontos szerepet tölt be: enélkül nem tudnak énekelni a madarak, figyelmeztetni a veszélyre a gazellák, stb. Persze egy állat esetében ez a gén egy kicsit más, mint nálunk.

Egy 2006-os vizsgálat pedig minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a neandervölgyieknek pontosan ugyanolyan FOXP2 génje volt, mint nekünk, ám különbözött a csimpánzokétól pl. Mindezek alapján, noha sosem hallottuk és nem is fogjuk hallani, azért elég magabiztosan kijelenthetjük, hogy minden bizonnyal tudott beszélni a neandervölgyi ember is. 

 Erről, és még számtalan más, a genetika világát érintő érdekességről olvashattok Adam Rutherford könyvében. Köszönöm a lehetőséget az Akkord Kiadónak! A képre kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól. 

A legősibb "könyv" története.

Kövess minket Facebookon!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2514611414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.02.07. 13:59:05

Az első kép a neandervölgyi embert, a második pedig a Homo erectus-t ábrázolja?