„Meghódíthatod a világot karddal,
de a csók rabságba dönt.” (Daniel Heinsius)
Hamarosan itt van Valentin nap,
amely csók nélkül elképzelhetetlen az ünneplők számára.
Tekintsünk egy kicsit mélyére a dolgoknak...
...avagy hogy született meg a populáris kultúra.
A Typotex Kiadó új kiadvánnyal rukkolt elő a csók témájában, Marcel Danesi: A csók története című művével. Mi a csók értelme, mitől emelődik a csók az érintések királyává (vagy királynőjévé)? Miért nem ugyanaz, ha két térd súrolja egymást? Vagy két kéz? Az udvarlásnak vajon mindig is ösztönösen elválaszthatatlan része volt? Mit fejez ki maga a csók? Korszakonként mást vagy egyetemlegesnek ítéltetett meg az idők folyamán?
Ezekre és még sok más kérdésre keres választ Marcel Danesi a kötet címéhez méltóan: A csók történetében.
Nnnna.. hogy tetszik Brezsnyev csókja?
Akkor gyürkőzzünk neki a témának!
Honnan ered a csók és mit jelent koronként?
Aki úgy gondolja, hogy a csók világéletében a romantikus szerelem mindent elsöprő jelképe volt, az nagyon téved. A csók e jelentését csak a középkorban érte el. Volt történelmi, sőt történelem előtti idő is, amikor az üdvözlés egy formájának számított csak (Mezopotámiában például az istenek kegyét elnyerni kívánt aktus volt), ahogy napjainkban is lehet az, de teljességgel különbözik a szerelmes csóktól. Perzsiában az egyenrangú férfiak is ajakcsókkal üdvözölték egymást, de nem kell messze menni, a szocializmus idején Brezsnyev is adott és kapott politikus társaitól szájra csókot.
Elfújta a szél c. film (1939) azóta meghatározóvá vált csókja
"Az embertudományokban uralkodó nézet a csók eredetét biológiai okokra vezeti vissza, én viszont azt állítom, hogy a romantikus csók először a középkorban bukkant fel az árulás és a testi vágy aktusaként – szemben a hűséget és a spirituális vágyakozást kifejező, házastársak közötti lélegzetcserével. A romantikus csók ebben az időszakban jelenik meg először az elbeszélésekben, a költészetben, a legendás hősök tetteit és szerelmi kalandjait ünneplő vitézi énekekben. A szerelem fogalma ezzel egyszer s mindenkorra megváltozott, ahogy az udvarlás rítusa is. A csók az eltelt évszázadokban a korlátokat nem ismerő szerelem jelképévé vált a populáris képzeletben, olyan aktussá, amely mindenkit arra ösztökél, hogy teljesítse be saját romantikus végzetét, szembeszállva a család akaratával és a hagyományokkal. A romantikus csók megjelenése jelzi a populáris kultúra születését, vagy legalábbis annak kezdetleges változatáét, és a női egyenjogúsághoz vezető út kezdetét."
Az ókeresztényeknél békecsók dívott, aztán szerepet kapott a liturgiákban a csóktábla, míg a reformáció - a hitvesi csók kivételével - ki nem tiltotta az istentiszteletekről a csók minden formáját, mondván hogy az undorító, testi vágyat kifejező cselekedet. Vallási szempontból a csóknak ősi jelentősége van: a szent könyvet megcsókoló azt jelzi így, hogy imádja és tiszteli az abban foglaltakat: Mózes megcsókolja a kőtáblákat, a pápa lábát megcsókolják, a zsidók a Siratófalat és a Tórát illetik ajakkal, a görögkeleti ortodoxok a pap kezét és az ikonokat érintik csókkal, a hinduk pedig templomaik padlóját. Kivétel itt Júdás csókja, ami viszont a hamisságot jelképezi.
A Siratófalra adott rituális csók
Mi a Valentin nap története?
Az egyik római eredettörténet szerint köze van a farkasokhoz és a termékenységhez. Egy másik szerint Szent Bálint (Valentinius) római keresztény pap tilalom ellenére titokban párokat adott össze, amiért börtönbe vetették ugyanis a császár akkoriban a katonáskodó férfiaknak megtiltotta, hogy megházasodjanak, mert a család csökkentette volna odaadásukat a szolgálat iránt. A börtönben a pap beleszeretett egy vak lánykába, akinek az imádkozás és a szerelem erejével visszaadta a látását. Nevét ettől kezdve mindig együtt emlegették a szerelemmel.
Létezik egy harmadik változat is: régi angol hiedelem szerint a madarak ilyenkor választanak párt, ezért került a köztudatba a lovebirds kifejezés is a szerelmespárokkal kapcsolatban.
Neked melyik tetszik a legjobban?
A szerző, Marcel Danesi (Torontói Egyetem világhírű professzora)
Több mint 100 könyv szerzője. Munkáiban elemzi az emojik, a popkultúra, rejtélyek, krimik, ifjúság (fiatalok) és számos más téma jeltani és antropológiai vonatkozásait.
Ugyanakkor vannak helyek, ahol az európai befolyás előtt ismeretlen volt a csók, egyszerűen nem ismerték (Afrika, Óceánia, Amerika nagy részén). Ott az őslakosok mostanában már eltűrik a csókot, de nyilvánosan, utcán csókolódzni a legnagyobb illetlenség. Veszélyesnek, egészségtelennek, undorítónak tartják. Az ősi időkből származó egyes források ismerik az egymás szájjal való érintését, de csak mint a szeretkezés alapvető eszközeként (Kámaszutra, Mahábhárata, Arisztophanész vígjátékai). Sokféle csók csattant el történelem előtti időkben a Bibliában is, a rómaiaknál is ismerték, de azoknak a mai viszonyok szerint való értelmezése nagy tévedésekhez vezethet, fejtegeti a könyv szerzője.Rómeó és Júlia: csók hollywoodi módra egy 1996-os filmben
A középkorban kap romantikus jelentőséget a csók, mintegy ellenszegülése mindannak, amit egy fiatal életében a szülők és az egyház nyomása jelent. Kijelentődik: „Az, hogy házasságban él valaki, nem elegendő ok a szerelem megtagadására” (Andreas Capellanus De amore - A szerelemről - című értekezése, 1185). Szerinted...? Mindenesetre Shakespeare Rómeó és Júliája a középkor "valóságos irodalmi kiáltványa azért, hogy az emberek a szerelem dolgaiban szabadon választhassanak".
"A 11. század végén, a 12. század elején az ajakcsók váratlanul felbukkan a történetekben, legendákban és más népszerű írásokban. Amikor az oszkuláció megjelenik a kultúra színpadán, egyszerre felforgató cselekedet és a korlátot nem ismerő (nem elrendezett) szerelem jelképe. A családilag jóváhagyott frigyen kívüli házasságot a korban erkölcsileg helytelennek tartották. A korai populáris szövegekben az ajakcsók mindig szembeszegülés az erkölcsi korlátozásokkal, az igaz szerelem szimbóluma, ellentétes a kikényszerített (eltervezett) házassággal. Titkos szeretők csókolóznak és ölelkeznek szenvedélyesen a korszak költészetében és prózájában. Tettük üzenete egyértelmű: „Szeretem ezt a férfit vagy nőt, és nem érdekel, mit gondol erről a család vagy a társadalom!” Innen már csak egy apró ugrás, hogy a csókolózás sui generis (nem hivatalos) romantikus udvarlási aktus legyen. Új költői hagyomány született, az „udvari szerelem” tradíciója; elképesztően népszerű lett, és centrumában a csók ereje állt, amelynek hatására a férfiak és nők egymásba szeretnek. Nem mellékes, hogy e költemények a köznép nyelvén íródtak (a kialakulóban lévő újlatin nyelveken) az irodalmi-tudományos latin helyett. Ez a populáris kultúra keletkezésének történelmi pillanata."
Hogyan lett az egyértelmű lázadás és ellenszegülés kifejezésmódjából a mai szexuális töltetű, romantikus csók a szerelem jelképe? "A csók történetének sokkal több köze van a kulturális változásokhoz, mint a biológiai adaptációhoz." Bár, ma egy csók házasságon kívüli elcsattanása ugyanúgy felforgató lehet: egy új utat jelölhet ki a megunt kapcsolatból. Ez az ikonikus fotó bejárta a világot és a második világháború lezárásának jelképe lett (Alfred Eisenstaedt képe, 1945)
Hogyan lettek a rózsa és a csokoládé a csók kísérő tárgyai? Miért a vörös rózsa a legautentikusabb ebben a vonatkozásban? Honnan származik a mézeshetek és az édes kötelék szinonimája? Mi köze a Holdnak a csókhoz és a szerelemhez? Milyen rítusok köthetők e fogalomkörhöz? Ne mondd, hogy kamaszként nem üvegeztél vagy fagyöngy alatt még sosem hallottál a csók kötelezettségéről - de honnan erednek ezek? Miért plátói csók a plátói csók, és mi az a nyakcsók? Mi a célja az eladott csóknak? Miért adják ki százezredszerre is az Üvöltő szelek-et? Miért sok a hasonlóság a romantikus történetekben és a tündérmesékben? Az ember szerelmi végzete meg van írva a csillagokban és egy csók pecsételi meg? Fennmarad-e a csók az internet korában? (Mindenesetre a romantika köszöni szépen az érdeklődést, továbbra is jól van.)Gondolom, ezt a csókot sem kell bemutatni senkinek (Titanic, 1997)
Híres és hírhedt mítoszok, szerelmespárok, elátkozott szerelmek, szerelmi kalandok földön, vízen, levegőben - helyett irodalomban, festészetben, szobrászatban, zenében, filmben, és minden (minden), amit a csókról és köré épített járulékokról tudni lehet, tudni illik: ez Marcel Danesi A csók című műve. Nehéz téma, amely könnyen kisiklik avatatlan szerző kezéből - itt azonban könnyed, laikusnak is élvezhető stílusban összeszedett tartalom. Kortalan és időt álló, tudományos és hiteles, szexi és izgalmas, csiklandós és meghökkentő. Szóval hölgyeim és uraim: csókra fel!
Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak, a könyv hazai kiadójának. A borítóra kattintva elérhetitek kedvezményes áron a Typotextől.
Erőszak a Bibliában
Kövess minket Facebookon!