Iaszón, a kozmopolita hős

2019. február 25. 07:58 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - Apollóniosz Rhodiosz: Argonautika

Ki ne ismerné Odüsszeusz és Akhilleusz kalandjait? Ha szeretitek ezeket a hősöket, akkor most ismerkedjetek meg a sokkal emberibb és szerethetőbb Iaszónnal!

Herbert James Draper : The Golden Fleece (Az aranygyapjú) c. festménye (1904)

A Corvina Kiadó egy egészen egyedi kötettel jelentkezett, és kb. 2300 éve megírt hőseposszal, ami eddig csak egyetlen egyszer, 1877-ben jelent meg magyarul a jeles Szabó István fordításában, ám azt a munkát már akkor is elég "darabosnak" tartották, mára - a nyelv változásai miatt is - közel olvashatatlanná és élvezhetetlenné vált. Most Tordai Éva új fordításában ismét napvilágot látott nálunk ez a történet, amelyet nagyon sokáig a homéroszi eposzok árnyékából szemléltünk és ítéltünk meg.

Fontos, hogy a homéroszi eposzok kb. 500 évvel korábban keletkeztek, mint ez a mű, érdekesség azonban, hogy már Homérosz (vagy bárki(k), aki(k) ezen a néven megírták a történeteket) is utalt az Argonautikára, tehát ez egy még korábbi hőseposz, amely azonban az évszázadok során elveszett, és Apollóniosz életében is csak említés szintjén volt. Ezt írta meg ismét, a saját korához igazítva, és ezért is különbözik gyökeresen a homéroszi eposzoktól. 500 év az 500 év, ráadásul ebben az esetben a nagy időbeli távolság és a történelem viharai miatt a köztes időszakból, ebből az 500 évből szinte semmilyen hőseposz nem maradt ránk. Nem látjuk a változásokat, a fejlődéseket. Olyan, mintha csak Shakespeare némelyik műve maradt volna meg, majd azt próbálnánk összevetni egy mai drámával. 

"S hogy a fényes Hajnal az ég alját beragyogta, 
akkor a gyors zephürosz feltámadtára a földről 
már evezőpadjukhoz felléptek, s odalentről 
felhúzták ujjongva a horgonyt, s összetekertek 
mindenféle szerelést, ahogy kell, és magasba 
felvonták kifeszítve a rúd szíján a vitorlát. 
S enyhe fuvallat vitte a bárkát, s Anthemoessza 
szép szigetét meglátták: édes dallamaikkal 
megbabonázva arra jövőt romlásba taszítják 
ott a Szirének, a szép hangú Akhelóosz-lányok."

De miben is különbözik Iaszón akár Odüsszeusztól, akár Akhilleusztól? Sokkal emberibb náluk. Hibázik, nem akar vezető lenni feltétlenül, mert látja, hogy az nem csak kiváltságokkal és dicsőséggel jár, hanem felelősséggel és feladatokkal is. Odüsszeusz és Akhilleusz csodálatosak, erősek, leleményesek, minden helyzetben azonnal feltalálják magukat, ez utóbbi leginkább Odüsszeuszra igaz. Egyedüli főhősei szinte az eposzaiknak, a többi karakter mellettük egysíkú. Iaszón ehhez képest sokszor tanácstalan, nem fél segítséget kérni, még egy nőtől sem, egyetlen "szuperképessége" a diplomáciai érzéke és az embersége. Na meg az, hogy vonzó. Számtalan helyzetből vágta ki magát és csapatát a szép külsejével és a mindig kedves, illemtudó, ítéletektől mentes modorával, és ezen a teszten Odüsszeusz és Akhilleusz bizony alulmaradtak volna. Mindketten elég erőszakos és hirtelen haragú emberek voltak a történeteikben.

Charles de La Fosse festménye az argonautákról. A festmény a versailles-i palotában látható.

Ez az eposz abban is más, hogy itt nem egyedül Iaszón a hős. Ott van a csapatban Héraklész és Orfeusz is, hogy csak a két legismertebbet említsük, és a veszélyes helyzetekből mindig egyik vagy másik képessége, tehetsége vagy szerencséje miatt sikerül kievickélniük. Abban az időben, amikor íródott, Apollóniosz Alexandriában élt, az alexandriai könyvtár vezetője is lett később. Ez a város egy kozmopolita nagyváros volt, ahol együtt éltek görögök, rómaiak, zsidók, egyiptomiak és mindenféle nép. Ennek megfelelően az Argonautika hősei is sokszínűek, soknemzetiségűek. Akkoriban a világ kulturált része sokkal színesebb volt, mint lett aztán később.

Maga az eposz egyébként lassan indul be. Az első része az ún. hőskatalógus, amikor felsorol mindenkit, aki elmegy, ki fia-borja, kinek a nagybátyja, és több, mint 50 héroszról beszélünk... szörnyű, főleg, hogy van névegyezés is, és mindegyiküket két- vagy háromféle néven is neveznek, plusz ugye az istenek nevei, akiket szintén többféle módon hívnak, meg ott vannak az epizodikus szereplők, akikkel útjuk során találkoznak... nem számoltam, de ez alsó hangon több lehet, mint 200-300 név. :) Nem állítom, hogy mindig tudtam, pontosan ki és pontosan mit is csinál, de egyébként nagyon tetszett. Onnan kezdve, hogy elindultak végre a nagy kalandjukra, eléggé beindult a történet, és Iaszónt sokkal jobban megkedveltem, mint anno Odüsszeuszt, pedig ő is szimpatikus volt. :)

A kötet kivitelezése gyönyörű, a fordítás elsőrangú, az előszó rengeteg plusz információval szolgál - azokkal, amelyeket feljebb leírtam, és még sok mással is. Az elején két eltérő arányú térképrészlet is látható a hősök útjáról - olvasás közben számtalanszor visszalapoztam ide, mindig is szerettem nyomon követni a hőseimet útvonalát a térképeken. Két hozzávarrt könyvjelző díszíti a könyvet, először csodálkoztam, hogy miért van kettő, de hamar megértettem: a könyv harmadát kb. a jegyzetek és magyarázatok teszik ki a szöveghez, ilyen mennyiségnél pedig nem árt még egy :) Egy kicsit hosszúra sikerültek mondjuk, 5-6 cm-rel lógnak ki a könyvből, de ez legyen a legnagyobb baj. (A macskámnak is nagyon tetszett, amikor épp úgy olvastam, hogy előre hajolva a térdemre támaszkodtam, rögtön megtalálta az ott fityegő könyvjelzőt, és megütögette. Szóval ő is meg volt elégedve a könyvvel.) 

Ha szeretnéd megismerni az Argonautikát, eme érdekes szeletét az ógörög eposzoknak, a borítóra kattintva elérheted a kötetet kedvezményes áron! Bár az Odüsszeiából és az Iliászból magyarórán vannak kötelező részletek, ez a történet szerintem érdekesebb, mint azok. :)

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! 

Róma tündöklése és bukása

Kövess minket Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2814635684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.