Még egyszer, kérlek...

2019. március 14. 07:46 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - Corinne Michaels: Még egyszer, kérlek

Elvált, kétgyerekes anya vagy, akinek az életét ahol csak lehet, megnehezíti a volt férje, és eközben belehabarodsz a "munkádba", egy ismert celebbe... nehezen lehetne ennél bonyolultabb az életed, ugye?02_19_18_pool_love_large.jpg

Idővel igazán jó lettem abban, hogy mikor szálljak ki a játékból. 
Először is: a férjem. Életem legjobb döntése volt, hogy elváltam tőle. De egyedülálló anyaként, miközben épp munkát keresek, nem könnyű kifújnom magam. Így amikor egy hírességekkel foglalkozó oldal blogger pozíciója az ölembe hullik, úgy érzem, megütöttem a főnyereményt. 
Legalábbis az első megbízásig, amikor először találkoztam Noah Frazierrel, aki… gyakorlatilag meztelen volt és nedvesség csöpögött róla. 
A szívem majd kiugrott a helyéről, és képtelen voltam egy épkézláb mondatot kinyögni. A szépen kidolgozott hasizma, az ellenállhatatlan vigyora és a kristálykék szeme túl tökéletes volt ahhoz, hogy igaz legyen. Úgyhogy mit tettem? Jól berúgtam és megaláztam magam, naná. 
Én kész vagyok elfelejteni azt a kínos estét, miközben Noah nem szándékszik hagyni, hogy továbblépjek. Helyette inkább megszervezte, hogy egy jelentős tudósítást írjak róla, ezzel biztosítva, hogy még több időt töltsünk együtt. Egyik zavarba ejtő pillanat a másik után, egyik csók a másik után, és mielőtt megállíthattam volna magam, rájöttem, hogy belezúgtam. 
De amikor bekövetkezik az elképzelhetetlen, vajon hibáztathatom-e őt, ha kiszáll a játékból? 
Mit nem adnék még egy utolsó alkalomért… 

Kristin élete nem egyszerű, és nem sokat tesz azért, hogy megkönnyítse. Az elején megismerünk egy elképesztően rosszul működő házasságot. Kristin feladta a karrierjét a családjáért, mert a férje ezt kérte tőle, de azóta csak az "áldást" kapja a nyakába, a férfi állandóan megalázza. Nem elég szép, nem elég sportos, nem elég csinos, nem főz elég jól, nem takarít elég alaposan, pedig a szegény férfi mindent megtesz érte, és "csak" ezt kapja... hát hogy lehet így élni? Mindenki számára teljesen világos, hogy csak és kizárólag Kristin a hibás mindenben. Végül sikerül megbeszélniük, hogy elválnak, és mindenben meg is egyeznek... hogy aztán a válás hosszadalmas folyamata során a kedves férj mindent felrúgjon majd.

Volt egy pillanat, amikor hihetetlen mértékű düh ébredt bennem, mégpedig akkor, amikor a válás megbeszélése után Kristin majdnem beadja a derekát a férjének, hiszen ő annyira szerette, és még mindig szereti... szerencsére volt annyi önbecsülése, hogy nem tette meg, de ha megtette volna, azt hiszem, ott és akkor be is csukom a könyvet, és búcsút mondunk egymásnak.

Aztán ugrunk az időben, Kristin helyzete még mindig kétséges, de már kezd talpra állni, megismerjük a barátnőit, és persze feltűnik a színen a férfi főszereplő is, Noah. És kezdődnek a bonyodalmak...

Nem volt rossz könyv, bár a kliséhalmozás az én ízlésemnek kissé sok volt, és az is, ahogyan Noah bemutatkozott... a nő csak a látványától majdnem elalélt, és hamar megtudtuk, hogy milyen kemény lett Noah hímtagja az első találkozás első pillanatában... erre semmi szükség nem lett volna. Szeretem a szókimondó, akár részletes erotikus történeteket is, de a felesleges közönségességet nem. És ez szimplán csak unalmas és közönséges volt. Pedig mindkettejük - és a volt férj - karakterében is rengeteg potenciál rejlett, de sajnos Corinne Michaels nem tudta ezeket kiaknázni, inkább egy klisémedencébe fojtotta az egyébként karakteres (és persze vonzó) szereplőket.

Corinne Michaels

Ami jó volt benne, az Kristin kapcsolata a barátaival, az őszinteségük és a természetes viselkedésük, az, hogy kiálltak mellette, segítették. Mindig szerettem, ha róluk olvashattam. A gyerekeket nem nagyon sikerült megismerni, sajnos nem használta ki a szerző az ő jelenlétüket sem megfelelően a történetben, inkább úgy éreztem, hogy csak azért nem egy szingli csaj a főszereplő, hanem egy elvált, kétgyerekes anya, hogy ennyiben különbözzön a többi tizenkettő egy tucat erotikus-romantikus könnyed regénytől. Ennek a körülménynek nem igazán volt funkciója a könyvben. A fülszöveg alapján nem egészen erre számítottam, és csalódások is értek, de alapvetően lehetett volna rosszabb is, egy fárasztó hét után könnyed hétvégi kikapcsolódásnak jó volt.

Ja, és természetesen teljesen máshogy képzeltem a két főszereplőt, mint a borítón látható... :)

Köszönöm a lehetőséget az Álomgyár Kiadónak! A képre kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól.

Egy anya fájdalmas titka...

Kövess minket Facebookon!

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr4914686816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mildi 2019.03.15. 10:46:15

mit vártál egy romana szerű könyvtől, úgy mégis? :D

Arthur Arthurus 2019.03.15. 10:50:02

Őszintén szólva nem vártam sokat, meg is lepődtem, hogy a karakterek alapvetően tetszettek, csak a helyzeteik nem inkább :D

mildi 2019.03.16. 13:55:13

@Arthur Arthurus: tudom, h könyvet így nem ítélünk, de aminek a borítóján egy mesterségesen fülledt szituáció van, a hátulján meg egy vasárnapi misére sminkelt soccer mom, azt messzire elkerüljük.

Arthur Arthurus 2019.03.16. 17:42:29

@mildi: De, így is ítélünk, ez is számít, a borító és a cím az, ami először felkelti egy reménybeli olvasó figyelmét. Hát ez nekem sem keltette fel, de csalóka tud lenni, mert a legnagyobb kedvenceim (legalábbis regények közül) hasonló igénytelen borítókkal rendelkeznek sokszor... :) De tény, hogy volt már olyan könyvem is, amit kizárólag a gyönyörű borítója miatt vettem meg (aztán azóta sem jutottam hozzá, hogy el is olvassam :D)