Nem tudod, ki, mikor és hogyan változtatja meg az életedet

2019. március 28. 07:23 - Heuka

Könyvajánló - Mary Adkins: Amikor ezt olvasod

Mit csinálsz, ha elveszíted a húgod és tudomásodra jut, hogy volt egy álma, amiről neked nem mesélt? Hogyan viszed tovább a vállakozásod, ha annak mozgatórugója már nem tud segíteni? Mi történik, ha találkoznak ketten, akik ugyanazt a személyt gyászolják?

bigstock-you-ve-got-mail-15279893-1.jpg

Mary Adkins debütáló könyve jelenleg nyolc nyelven olvasható, ebből egyik a magyar kiadás, mely az Álomgyár Kiadónál jelent meg nemrégiben. A történet nem egy hagyományos regény formájában tárul elénk, hanem a szereplők egymás közötti e-mail-jei és SMS-ei, valamint Iris blogja vezet minket át a 420 oldalon. A fülszöveg is rendkívül beszédes, ami egyrészt jó, hiszen ha nem kapunk egy kis segítséget, sokáig tartana összetenni az apró mozaikokat, hogy mi is a kiindulópont, másrészt a történet nagy részét el is kotyogja.

Nézzük is meg, honnan indulunk. Smith saját, márkamenedzsmenttel foglalkozó cégénél új gyakornokot alkalmaz, aki elődje holmijait rendezgetve szembesül azzal, hogy Iris miért nem töltheti már be a pozíciót. Nem bánik túl nagy tisztelettel a fiókban talált dolgokkal, az utolsó üzenetet tartalmazó jegyzetlapot is épp csak sikerül megmentenie, és továbbadni annak tartalmát a főnökének. Ez ugyanis nem csak egy sima, lefirkantott mondat, hanem egy engedély az egykori munkaadónak és barátnak: Iris utolsó hónapjaiban blogot vezetett és felhatalmazza Smith-t, hogy ha arra érdemesnek találja, nyomtatásban is megjelentethesse.

Azonban a szerzői jogi kérdések nem ilyen egyszerűek, a kiadáshoz a nővér, Jade beleegyezése is szükséges. Ez azonban nem érkezik meg azonnal, ekkor még nem tudjuk, miért. Azonban ahogy halad a történet, illetve Iris blogjának újabb és újabb részleteit olvashatjuk, fény derül az okra: Jade közel sem volt az a tökéletes testvér, aki húga halála után próbál lenni.

wordpress-265132_960_720.jpg

Miközben próbálják feldolgozni a szeretett személy elvesztését, saját problémáikkal is szembe kell nézniük. A nőnek testvére elvesztésén kívül még édesanyját is támogatnia kell gyászában. Erre éppen jut is ideje, hiszen nem sokkal korábban hagyta ott séf állását a város egyik legfelkapottabb éttermében. Mindemellett nem tudja könnyen elengedni húgát sem, meggyőződése, hogy a nem megfelelő gyógyszerezés okozta korai halálát. Ennek bizonyítékait keresve lép be először Iris e-mail fiókjába, ahol megtalálja a férfi elektronikus leveleit, amelyeket húga már nem olvashatott. Smith ugyanis közeli barát híján továbbra is megosztja volt asszisztensével (vagy legalábbis annak postafiókjával) gondolatait, problémáit, még ha tudja is, hogy választ nem fog kapni.

Ha már problémáknál tartunk: Smith is szenvedélybetegség áldozata, játékfüggősége már munkájára is kihat. Azon kívül, hogy legjobb barátjától kér folyamatosan kölcsön, egyik ügyfele pénzügyeit sem kezeli megfelelően. Minden lében kanál asszisztensének köszönhetően erre fény is derül, így búcsút mondhat a menedzselt zenésznek. Emellett még mozgásképtelen anyjáról is gondoskodnia kell - bár a nő egy otthon lakója, azonban az ellátás anyagi fedezetét sem egyszerű előteremteni.

shop-949964_960_720.png

A blog kapcsán indult levelezésük közben mindketten felfedik egymás előtt múltjuk részleteit és jelenlegi gondjaikat, és lassanként a nő ráébred, hogyan állíthat méltó emléket elvesztett húgának - annak legnagyobb, de csak nemrég tudomására jutott álmát beteljesítve.

“JADE: Megvan! Megnyitom helyette a cukraszdat. Mit gondolsz?

SMITH: Hogy utalod a desszerteket.”

Azonban ez sem egyszerű feladat, főleg, hogy még mindig édesanyja lakhelye és saját lakása között ingázik. Smith próbálja támogatni a terv megvalósításában, és bár személyes találkozásaikról nincs információnk, az üzenetekből arra következtethetünk, hogy kapcsolatuk kezd a barátságnál többé válni. Egészen addig, míg újra elő nem kerül a blog témája…

Sajnos a fülszöveg elolvasása után egyetlen igazi fordulat maradt számomra a könyvben (ezt nem árulom el :) ), és az utolsó pár oldalt kicsit elhamarkodottnak éreztem, még egy 50-60 oldal szükséges lett volna a tökéletes lezáráshoz.

Viszont dicséret illeti a fordítót és szerkesztőt, nem lehetett egyszerű YOPLAY szövegeit magyarra átültetni, valamint én biztosan kikapcsoltam volna a caps lock-ot és nehezen álltam volna meg, hogy ne ékezettel írjam az SMS-eket (az idézetet is harmadjára sikerült csak betűhelyesen begépelnem).

1584693.jpgSzeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel be is szerezheted!

Köszönjük, Álomgyár Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok? Kövess bennünket Facebookon!

Egy tehetséges író, egy botrányhős filmcsillag és egy alibiházasság...érdekel? Kattints!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7614706408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.