Darwinról, illúziók nélkül

2019. május 05. 07:37 - Carbonari

Könyvajánló - Stellan Ottosson: Darwin az óvatos forradalmár

darwin5.jpgKi volt Charles Robert Darwin? Igen, mindenki fújja: A fajok eredete, 
de ezen túl ki volt Darwin, az ember? Szeretett? Elismert valakit? 
Hogyan bánt a gyerekeivel? Minek örült?
Mit gondolt politikáról, hitről, családról, gyarmatokról? 
Íme egy összefoglaló mű Darwinról, illúziók nélkül. 

darwin7.pngA Typotex Kiadó érdekes művet tett le az olvasók elé Stellan Ottosson tollából Charles Robert Darwinról, Darwin az óvatos forradalmár címmel. Az élvezetes stílusban megírt életrajz számos adalékkal gazdagítja Darwin életének jellemző magánéleti, földrajzi, gazdasági, politikai, társadalmi és történelmi vetületét, amelytől az ember szinte ott érzi magát a viktoriánus Angliában. Utazunk hősünkkel korabeli tengerjáró hajókon, angol gyarmatokon szagoljuk a rájuk jellemző illatokat, angol házakban megfordulva kenyérpudingot eszünk, bikaviadalokon Darwinnal együtt felháborodunk, és természetesnek tartjuk az angol felsőbbrendűséget.

Darwin hét éves korában (jobb oldalt)

darwin8.pngMagyarán Stellan Ottosson műve legkevésbé sem pátoszos, még inkább kerüli az idők folyamán Darwin nevéhez fűződő kialakult kliséket. A szerző alapos nyomozással és részletességgel az emberre kíváncsi, az időben visszakövethető, rá jellemző cselekedetek, nyilatkozatok, magánlevelezések fényében minden szépítés nélkül. Ha kicsit bulvárosak lehetünk, akkor akár azt is írhatjuk: lerántja a leplet róla.

Darwin 30 évesen

Darwin ismert és gazdag családból származott, aztán jól is nősült, amely sok mindent előrevetített számára lehetőségekben: például egész életét a tudománynak szentelhette anélkül, hogy valaha is megalázó állásajánlatok után kellett volna rohangálnia. Egyszerre volt hagyománytisztelő és liberális, képes volt elítélni a rabszolgaság intézményét, de stabilan hinni az angol gyarmatrendszerben és felsőbbrendűségben. Gyermekeihez a kor szellemétől elszakadva szeretetteljesen viszonyult, sokat törődött velük, de feleségével kapcsolatbandarwin9.png egyértelművé tette, hogy a tűzhely mellett a helye. Elképzelése asszonya személyéről abszolút ráillett választottjára, Emma Wedgewoodra: legyen kedves, gondos háziasszony, aki lehetőleg hangszeren is játszik. Igen, kb. ennyi elvárása volt vele szemben. A közéletben óvatos forradalmár volt, anyagi helyzetének tökéletes tudatában taktikusan figyelt a körülötte zajló politikára. Fejjel falnak sosem ment, miért is tette volna? Ez a vehemencia nem képezte személyiségének részét. Családjának jellemző gondolkodásmódját vallási szabadgondolkodás és kétkedés jellemezte, amely a vagyoni biztonságon túl jelentős örökségét képezték tudományos munkáiban, életfelfogásában.darwin10.png

Megnyerő modora, kimért közlésmódja, humora ellenállhatatlanná tették meghatározó körökben, sőt, ellenlábasai is kénytelenek voltak tiszteletben tartani személyisége pozitívumait, függetlenül az általuk vitatott nézettől. Darwin amúgy nem fecsérelte idejét szakmai párbajokra, azt szimpatizánsaira, barátaira hagyta, míg ő maga szinte remeteként dolgozva konokul haladt előre a saját maga által kijelölt úton.

Darwin 51 éves korában

Tudtad, hogy Darwin magánügynek tartotta a vallást? Abban az időben, amikor egyház és az állam oly mértékben fonódott össze, ha hivatalosan egyre kevésbé is, hogy kihatással volt a magánember életére, megítélésre? Merész húzás volt, azt meg kell hagyni, de a fentiek tudatában nincs min csodálkozni.

Ettől függetlenül nem hozta azonnal nyilvánosságra A fajok eredete című munkáját. Megvárta, amíg a 18. századi merev társadalmi gondolkodásmód, hagyományok a 19. század közepére annyira fellazultak, hogy a kelleténél nagyobb kockázatot ne jelentsen teljesen szokatlan megközelítésű műve. Természetesen így is megkapta a magáét, főleg az egyháztól (aminek jelentőségét és okait is elemzi a szerző), ami annál is érdekesebb, hogy halálakor ugyanez az egyház szinte szentté magasztalta. És ne feledjük, hogy örök nyugalomra a westminsteri apátságban nyert helyet, Isaac Newton, Hugh Chamberlain, William Buckland, John Herschel, David Livingstone, Charles Lyell társaságában.

Stellan Ottossonstellan.jpgSvéd író, műfordító, volt diplomata. Eszmetörténeti tanulmányok szerzője, gyerekkönyvek és iskolai olvasókönyvek társszerzője.

 darwin11.jpg

 

 

 

Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak, a könyv hazai kiadójának. A borítóra kattintva elérhetitek kedvezményes áron a Typotextől.

Kövess minket Facebookon!

Fennmarad-e a csók az internet korában?
Te hogy látod?

Zsidó alvilág 1937-ben? Nézz rá!

Lúzer lennék? Ez is Typotex könyv!

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr4514782620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Róbert László 2019.05.05. 12:27:52

Darwin lehet hogy benézte azt, hogy a majomtól származunk. Báregyesekre ráillik az evolúciós jegy, ami a harácsolási és hatalom vágyban és a kapzsiságban nyilvánul meg.

nemorino 2019.05.06. 12:07:18

@Róbert László: Sosem állította, hogy a majmoktól származunk, csak annyit, hogy a mai majmok és az ember közös őstől származik.

kvadrillio 2019.05.07. 10:54:40

NEM...NEM....NEM.....NEMTECCIK !!!!! LETT JERUZSÁLEM PARK (SZTEM MAJD BŐVŰŰŰLNI FOG...UGYEHHH ) DE..., NINCS MOSZKVA-----TÉR ?????
HÁT LEGYEN MOSZKVA TÉR IS !
MERRRR TÖBBET KÖSZÖNHETÜNK A RUSZKIKNAK, MINT JERUZSÁLEMNEK !

spinat 2019.05.07. 10:54:45

@TanNé: I have never been an atheist in the sense of denying the existence of a God. – I think that generally ... an agnostic would be the most correct description of my state of mind