A magyar csata, amit az USA hadtörténészei is oktathatnának?

2019. május 29. 00:14 - Carbonari

Könyvajánló - Benkő László: A pozsonyi csata

pozsonyi.jpgMagyarok számára a 907-es év volt az első, amikor honvédő háborút kellett folytatni. 
Idevágtattunk a nagy keleti sztyeppékről ebbe a keresztény tengerbe, 
és a kor akkori uralkodói kifejezett ellenséget láttak bennünk. 

A Talamon Könyvkiadó (Családi Könyvklub) idén újabb Benkő László könyvet tett az olvasók elé történelmi kalandregény témában Benkő László tollából, A pozsonyi csata címmel, Az első honvédő háború alcímmel.

Benkő László munkásságát a témában érdeklődőknek nem kell bemutatni, jelentős életművet tett eddig le az asztalra. Ha csak a honfoglalás, tatárjárás, egyes Árpád-házi királyok története, vagy Zrínyi sorozatára gondolok, a paletta koránt sem teljes. Minden regényét alapos kutatómunka után tárja az olvasók elé, kellően vegyítve a történelmi tényeket saját fantáziájával, hitelesen kitöltve a rendelkezésére álló mozgásteret.lajos.jpg

A mű 889 május havában kezdődik, amikor egy avar falu feldúlásának leszünk tanúi, miközben egy lányt összekötött kézzel vízbe vetnek. Ez a későbbiekben majd fontos lesz, bár sokáig nem értettem, mi értelme volt a fentieket tudatni az olvasóval. A következő kép már 904. augusztusát tárja elénk, ahol az egyik főhős, akinek szemszögéből nézzük majd a történteket, éppen a Fischa folyónál itatja a lovakat. Gerecse fia Karád avar ín, szolga tulajdonképpen. Anyja, Ilrán, az emberséges Kelád ezrednagy ágyasa vagy több is annál, szerelme, így Karád ügyessége, szorgalma és tettrekészsége nem  maradhat rejtve.

Gyermek Lajos, akit kényük-kedvükre irányíthattak a bajor urak

Erre a jóindulatra szükség is lesz, mert kölcsönös érzelmeket táplál a másik főhőssel, neki szintén fontosak lesznek meglátásai az eseményeket illetően. Neve Gyöngy, Kevefia Bökény száznagy nevelt lánya, és akinek módos emberként esze ágában sincs a nincstelen várkonyhoz (avarhoz) hozzáadni szeme fényét. 

Ott tartunk tehát, hogy Karád itatja a lovakat a Fischánál, amikor Kurszán nagyúr vezetésével tárgyalások folynak a bajorok és a magyarok között, de a bajorok fondorlatos módon elveszejtik a nagyurat. Árpád nagyfejedelem haditanácsot tart, ahol az eljövendő fényében szétszedi a kálizokat (Kurszán népét), és az avarokkal és egyéb néptöredékekkel együtt a délnyugati határra teszi őket, valamint felsejlik a nagy terve is, amin a magyar vezetők elgondolkodnak, mi rejtezik a szavak és tettek mögött: első lenni az egyenlők között vagy egyeduralomra törni?

Az évek múlnak, a bajorok nem nyugodnak, addig-addig ütik a vasat, amíg Európa vezetőiben és az egyszerű népben elültetik az akaratot: "Ugros eliminandos esse!" Az az a magyarok megsemmisítendők, jöjjön hát a mindent elsöprő harc.benko_2.jpg

A szerző, Benkő László

Természetesen a  magyarok is érzik a büdöset, ezért jó előre szervezkednek, kémek épülnek be és ellenkémeket végeznek ki, Európa legkülönbözőbb tájairól magyar útvonalakon vonuló kereskedőket faggatnak, a nemzetségfők pedig tárkányokat csábítanak szálláshelyeikre, hogy a vasból fegyver kovácsolódhasson.

Sok víz lefolyik három év alatt a Dunán, mire Pozsonynál megütközik a két sereg, és a magyarok megvívták az első honvédő háborújukat. A győzelmet mindenesetre nem adták ingyen, ez biztos.

A szerző nagy erőssége, hogy az olvasó látja maga előtt az egész cselekményt: ahogy leír egy-egy mozzanatot, például, amikor költözik a szállás Árpád parancsára, a veremházakból az ínek szedegetik kevéske kis holmijukat, elintézett tény, hogy ki melyik kölcsöntelegára pakolhatja motyóját, a jurták népe kivonszolja a vas háromlábat, amelyen főznek, koporsóládákba pakolnak lóbőröket, fegyvereket, lekerülnek a nemezek a jurta vázáról. Végül csak a kövek között parázsló zsarátnok marad a jurta helyén, amelyet sem vízzel locsolni, sem eltiporni nem szabad, és a ház asszonya óvatos gonddal szed fel egy kis parazsat a lyukacsos no_1.jpgfedelű fazékba. Hallani a ménes poroszkálásának hangját, gyereksírást, átkozódást, ha kiborul / felborul valami ("a rosszbaj gyöjjön rád" - ezt például utoljára bő 20 éve hallottam Nyíregyháza körül), ott vagyunk a csatákban, portyákon, a fordítsd, vissza, támadj, kerítsd be meg szinte a szemünk előtt zajlik.

Akár így is kinézhetett a női főhős, Gyöngy

Benkő László történelmi kalandregényeiben mindig van finoman árnyalt szerelmi szál, gyakran népmesei motívummal: a legény szegény, a lányka gazdag, a lányos szülők hallani sem akarnak az egészről. A fiúnak próbának kell alávetnie magát, ami jelenesetben nem is olyan egyszerű: ínből legalább fegyveres jobbággyá válni szinte elképzelhetetlen, ahhoz ló kell, tisztességes, több rendbeli ruházat kell, fegyverek és fegyver öv kell -  lehetetlenséggel határos.

Mi vezetett el a pozsonyi csatához? Milyen áron nyer a magyarok serege? Hogyan gondolkodik az akkori Európa a magyarokról? És a magyar nagyurak Nyugatról? Mi történik az avar ín Karáddal, lesz-e belőle olyan hatalmú ember, aki ki tudja fizetni Gyöngy kalimját? A fiatal lány képes-e minden és mindenki ellenében kivárni azt az egyáltalán nem biztos tényt, hogy Karád felemelkedik az ő szintjére? Ki Gyöngy tulajdonképpen, és kit vetettek a könyv elején vízbe? És ki Karád?

*Szerk.: A címben tévesen szerepelt az, hogy tanítják ezt a csatát. Ez egy népszerű (a könyvön is szereplő) tévedés, valójában nagyon keveset tudunk erről a csatáról tényszerűen, és azt is az ellenfelek krónikáiból, magyar emlék nem maradt fenn róla. Köszönjük szépen a javítást és a hiba jelzését Kanyó Ferencnek!

pozsonyicsata.jpg

 

A könyvet a Családi Könyvklub bocsátotta rendelkezésemre, amelyért itt is köszönet!
A kiadó elérhetősége: itt található. Ha a Felvidéken élsz, innen egyszerűbben rendelheted meg a kötetet!
Magyarországon pedig a legtöbb könyvesboltban, online könyves webáruházban eléred.

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

Tudni szeretnéd, mit kell tenned a kivételes teljesítményért? Kattints!

63 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr6414820728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a nagy hohoohooo 2019.05.29. 11:01:38

Hát nna,ezen magam alá röhögtem :"A szerző nagy erőssége, hogy ...".A tárgyilagosság a professzióm:

A következŒ levelemben rákérdeztem,
hogy konkrétan mit oktatnak a pozsonyi
csatáról. Erre a középkori történet tanára
adott választ, mely szerint alkalmanként a
csata példaként fordul elŒ a könnyılovasság manŒvereire, de a tankönyvben nem
szerepel, tehát nem része a törzsanyagnak.
A hír tehát részben igaz, az amerikai
tisztképzésben szerepel mint hadtörténelmi példa, ami önmagában is büszkeségre adhat okot, azonban azt is látnunk
kell, hogy csak egy a több száz csata közül,
amely az elŒadásokon vagy a szemináriumokon említésre kerül.
NÉGYESI LAJOS

www.rubicon.hu/ma_files/2016_07_36.pdf
Állítás:

A pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok katonai akadémiáján, a West Point-on

Cáfolat:

A teljesen valószínűtlen állítás csak szóbeszéden alapul

Bővebben:

Egyetlen forrás nem támasztja alá azt az interneten nagyon elterjedt mendemondát, hogy minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik a pozsonyi csatából az összhaderőnemi akadémián. Nem is nagyon lehetne, hiszen annak 15. századi humanista leírását egy az egyben igen nehéz lenne készpénznek venni. Az egykorú forrás pedig mindössze néhány rövid mondatot tartalmaz a csatáról. A kalandozások idejéből sokkal részletesebben ismerjük a brentai magyar győzelmet és a lech mezei magyar vereség részleteit.

Veszprémy László

2013. július 17.
Imresszum
Történelemtanárok Egylete
További tévhitek a témában.
www.urbanlegends.hu/2013/07/tevhitek-a-magyar-kalandozasokrol/
Volt valóban eredménye,az hogy a németek összefogtak és közös erővel léptek fel a rabló,fosztogató csecsemőgyilkos magyarok ellen:
Beletelt pár évtized, de végül a németek megtalálták a nomád harcmodor ellenszerét. 932-ben Madarász Henrik szász herceg erődítmények építésével és egy új típusú lovasság kiképzésével verte vissza a magyarokat,

Következtetésképpen úgy gondolom, hogy a pozsonyi csatát nem „elfelejtették” a magyar krónikások, hanem egyszerűen nem tartották fontosnak. A keresztény királyoknak nem állt érdekükben mítoszt teremteni a csata körül, sokkal inkább a tanulságos vereségeket emelték ki. Az is eléggé világosnak látszik, hogy a 9.-10. század fordulóján a „nyugat” leginkább a védekezéssel volt elfoglalva a magyarokkal szemben, erejüket megismerve nem merült fel komolyan, hogy ki kellene, ki lehetne űzni őket a Kárpát-medencéből. Maximum annyit akartak elérni, hogy maradjanak végre nyugton otthon.

Ha tehát a korabeli csatákat „honvédőnek” neveznénk, be kell látnunk, hogy ezek túlnyomó részében nem a magyarok védték a hazájukat másoktól, hanem fordítva.

A hagyományok tisztelete fontos dolog, a történelmet, érdemes és hasznos tanulmányozni, tanulni belőle. De azzal nagyon nem értek egyet, hogy több mint ezer év után kreáljunk magunknak egy új mítoszt, és bele akarjuk erőszakolni a történelemkönyvekbe, a nemzeti emlékezetbe.
neroblanco.blog.hu/2017/02/25/a_pozsonyi_csata

Hefe 2019.05.29. 16:26:49

"Azt a csatát, amelyet az USA katonai intézményeiben konzultációs jelleggel még mai oktatnak"

ez mindig erdekelt, hogy vajon mit tanithatnak egy csatarol a nagy vizen tul, amikor szinte semmit sem tudunk rola. Nyilvan eppen ezert kellett rola regenyt irni, mert ott szabadon szarnyalhat a kepzelet, es egy minuszos hirbol egesz konyvet lehet krealni.

csentecsa 2019.05.29. 16:26:56

@a nagy hohoohooo: Aha..Arról tudsz ,hogy a magyarok Arnulf kelet-frank uralkodóval szövetségben harcoltak a morvák ellen 896-ban,aki aztán 899-ben a Berengár elleni konfliktusban is támaszkodott a magyar törzsek katonai erejére.Ezt a térséget egymással hadakozó hatalmi centrumok jellemezték,amikor a magyarok a 9. sz. végén megjelentek itt..

John Brennan 2019.05.29. 16:27:03

@a nagy hohoohooo: nyilván örülnél, ha a németek győzte volna, így marad számodra a gyalázkodás

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.29. 17:26:12

A magyarok rokona és elődnépe az avar, a mai Alsó-Ausztriát is birtokolta, amit Nagy Károly rabolt el az avaroktól. Tehát a Pozsony mellett megvívott csatánk páratlan sikerű honvédő csata volt. - (A zsigeri magyar-gyűlölő, elmebeteg, beépített ellenség destruktív propagandájára itt az indexen mindig számítani lehet, ahogy ezt láthatjuk.)

kuszanész 2019.05.29. 17:44:18

Egy csata amelyről szinte semmit nem tudunk ˝csak˝annyit hogy magyarok győzelmével zárult. Erről aztán sokat lehet tanulni a katonai akadémián..
Lassan már kétsége sem lehet vonni dolgokat mert csak a gyűlölet van.
Nem olyan titkos csata volt amit titkolni akartak volna hisz aki érdeklődött a magyar őstörténet íránt az már akár a 1980-as években is találkozott vele. Pl: Kristó Gyula művei.
Ez lassan már inkább lenyúlás jellegű lesz no nem a könyv írója által hisz eddig is írt és van rá kereslet...Most olvastam hogy monográfia jelent meg Árpád vezérről...kb 10 000ft.....egy olyan emberről aki még a magyar őstörténetben is pár sor....

csentecsa 2019.05.29. 17:51:53

@Hefe: Hát túl sokat tényleg nem.A frankok a duna két partján indultak meg,illetve hajókkal a Dunán.A magyarok valszeg az utánpótlásukat nyírták,és rajraütésszerű támadásokkal idegesítették a menetoszlopokat.Ezt egyébként Szent István is eljátszotta,amikor II.Konrád az országra támadt.Kénytelen volt visszafordulni majd Bécsnél bekerítették a magyarok..

kuszanész 2019.05.29. 18:19:46

@csentecsa: Akkoriban ezt többször eljátszották. Lehet hogy ezek a csaták is összemosódtak egy régebbi eseményre emlékezve.
Sok itt a lehet...

kuszanész 2019.05.29. 18:19:51

@John Brennan: Akkor cáfold meg. Mi a gyalázkodás?

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.29. 19:53:04

Bár minden csatánkról lenne annyi forrás, mint a Pozsonyi Csatáról! 1. Német nekrológok 2. Sváb évkönyv 3. Salzburgi évkönyv 4. Aventinus forrás értékű munkája

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.29. 19:53:10

Amiben nagyon mások voltak a nemes magyarok, mint a primitív európai barbárok: - Szerződésekhez ragaszkodtak, azok szerint harcoltak, sarcoltak vagy hagytak békén területeket. Tisztelték a vendégjogot. - A németek mindezekben az ellentéteik voltak.

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.29. 19:53:15

Sem Anonymus, sem Kézai nem említi a Pozsonyi Csatát, ami magyarázatra szorul.

imi60 2019.05.29. 20:23:21

@John Brennan: Tévedében vagy.Nem gyalázkodott hanem a tényeket mondta. Vagyis pusztán egy elterjedt legenda az, hogy oktatják az USA katonai akadémiáján a csatát.Az hogy nem tudtunk róla sokáig az -többek között az,hogy abban a korban a magyarok nem vezettek naplót a csatáikról.A későbbi magyar krónikák nagyrészt nem a valóságot írták le és sok eseményt ki is hagytak vagy megmásítottak.nnek kiváló példája , hogy összehasonlítod a legrégebbi magyat krónikákat még a honfoglaló törzsek nevei ás számai sem egyeznek.

imi60 2019.05.29. 20:37:08

@AZ IGAZI HUNGAROFIL: Ja, aventinus. 600 évvel a csata után élt :)

Hadrian77 2019.05.29. 20:38:08

Akkor én is ajánlok egy könyvet, amit történészek írtak. Amúgy meg spekuláció az egész, mert a korabeli évkönyvekben csak egy-egy elejtett mondat maradt fent a csatáról, aminek inkább gazdasági indítékai voltak.
Azt meg tegyük már tisztába, hogy őseink évente cserélgették a megbízókat, annak dolgoztak, aki többet fizetett, többnyire a hátország dúlása volt a feladatuk, hogy nyomás alá helyezzék a harcoló seregeket.

mek.oszk.hu/14600/14671/14671.pdf

kuszanész 2019.05.29. 20:38:13

@AZ IGAZI HUNGAROFIL: Ezt honnan vetted? Rokon nép....előd nép....jól hangzik. Páratlan sikerű mitől??

imi60 2019.05.29. 21:08:12

@csentecsa: Frankok?

Fülig José 2019.05.29. 21:08:19

@AZ IGAZI HUNGAROFIL: sőt! sem Merseburgnál, sem Augsburgnál nem győzték le nagyszerű és fenséges eleinket, pusztán örök időkre visszavonultak. De Batu kán sem aratott győzelmet, mert a 8 kővárunkból egyet sem(!) tudott elfoglalni, így a hős magyarok szidhatták a mongolok k.va annyát a várból, amit amazok kénytelenek voltak szó nélkül tűrni...mondjuk a terményt elvitték, a jószágot elhajtották a népet meg leölték, de mi nem vesztettünk...szintén fényes győzelmet arattunk 1526.08.29.én, csak azok a szemét német történetírók elferdítették, a főcsuhás meg csak a harangot húzta, igazán nem a magyarok hibája...ahogy pár (?) év múlva a Budai várat is visszafoglalTUK, a törököt (ahogy a labancot, oroszt IS..) elűztÜK (forrás: I. (dugó) Viktor király ünnepi beszéde, 2018.03.15) sőt: 1711 után egy éppennel "életünket és vérünket Mária Terézia királyunkért...." na gondold át még egyszer, amit idokádtál. az álmaidat kevered a tényekkel. a jó magyar szokàshoz híven mindig mindenről MÀS tehet, mi mindent szuperül csináltunk, csak azok a fránya körülmények...
ui: tudod, ki hamisít magának történelmet? a bocskoros. te is az vagy..?

csentecsa 2019.05.29. 21:08:23

@kuszanész: Maga a támadás időben elég jó meghatározott nyugati források alapján.A csata helyével kapcsolatban vannak viták.Van egy időben jelentősen későbbi de hitelesnek tartott forrás Aventimus,aki szerint a magyarok éjjel a Dunán átúszva megölték a bajor sereg legátusát és annak kíséretét a táborban..

csentecsa 2019.05.29. 21:08:28

@imi60: Veszprémy bizonyította a forrás hiteles voltát..

oassasa 2019.05.29. 22:09:35

@a nagy hohoohooo:
Maga a csata pontos leírása sajnálatos módon szinte ismeretlen, bár ismertek a német veszteségek és valóban fontos győzelmet arattunk.

Sokat beszélünk a magyarok "kalandozásairól", ami lükeség, mi hadba álltunk több országgal, szövetségbe segítettünk másokat és minket is számos alkalommal támadtak meg a nyugati szomszédaink. ( Vikingeket ki támadta meg a területükön és mikor ?)

Magyarok szövetsége a németekkel régebbi mint ahogy azt sokan gondolnák.

Valójában a nyugati kereszténységez álló Arpádházi királyok nem vállalták fel a pogány őseik tetteit és mélyen hallgattak szerepükről Bulcsú haláláról.

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://elmenypark.net 2019.05.29. 21:45:10

@AZ IGAZI HUNGAROFIL: "A magyarok rokona és elődnépe az avar, a mai Alsó-Ausztriát is birtokolta, amit Nagy Károly rabolt el az avaroktól."

Sem az avarokról nincs szó a Magyar Krónikában, sem Nagy Károlyról. Illetve a történet egy kicsit másképp néz ki. youtu.be/wgGFqfgqEaU

csentecsa 2019.05.29. 21:45:14

@Fülig José: Most ez,amiket összeírkáltál mennyiben értelmes reakció az ő kommentjére?Senki nem tagadja augsburgi,merseburgi vereségeket,viszont a kora árpád-házi királyok is kétszer vertlk ki innen a német erőket Szent István illetve I.András idején.
A mongolok pedig nemcsak Muhinál győztek,hanem az egyesített német-lengyel-cseh seregeket is elverték Legnicánál.
Mária Terézia pedig a magyarok hűsége nélkül valószínüleg elveszti trónját.Persze ennek a hűségnek is megvoltak a reálpolitikai okai..

Avatar 2019.05.29. 22:51:46

A tárkonyokat legfeljebb a ragulevesbe tették, az a kovácsoláshoz nem kellett. Tárkányokra gondolhat a poszt toló.

csentecsa 2019.05.29. 22:51:50

@imi60: A Nagy Károly halála utáni átalakulások során kialakult a nyugati illetve keleti frank birodalom.Ez utóbbi támadta meg a magyar törzsszövetséget 907-ben.

John Brennan 2019.05.29. 22:51:55

@kuszanész:
ez a gyalázkodás: "rabló,fosztogató csecsemőgyilkos magyarok"

imi60 2019.05.29. 23:07:05

@csentecsa: Azért olvassál utána.Hogy nem a frankok voltak.

imi60 2019.05.29. 23:07:08

@csentecsa: Mit bizonyított Veszprémy?

imi60 2019.05.29. 23:23:17

@oassasa: Sok esetben akkortájt nem is beszélhetünk olyanról , hogy "ország"

csentecsa 2019.05.30. 01:03:16

@imi60: Aventinus beszámolójának hitelességét.

ételizésítő 2019.05.30. 01:03:32

@AZ IGAZI HUNGAROFIL:
Azt azért szeretem, hogy a hozzád hasonló turbómagyarok egytől egyig olyan seggostobák, hogy képtelenek megtanulni helyesen írni az anyanyelvükön. Te is egy vagy közülük.

Egyébként a magyarok kitől is rabolták akkor a Kárpát-medencét?
Más kérdés, hogy a magyaroknak az avarokhoz kb. annyi közük volt, mint a szintén errefelé élő rudapithecushoz.

Szerződésekhez ragaszkodtak - ja, mint most a vezéretek, az O1Gecigány, akinek folyton a seggét nyalod. Ragaszkodik hozzájuk, csak havonta változtatja őket.

ételizésítő 2019.05.30. 01:03:37

Hát ez a Benkő Laci bá is...
Ahelyett, hogy békésen bazseválna az Omegában, ír mindenféle hülyeséget.

acycloren 2019.05.30. 08:32:41

@Tarlós elvtárs patkányos városa: a csata részletes leírására senki nem vállalkozhat, hisz azt se tudjuk, mi történt pontos

Banánt nem ettek a magyarok ősei a fán, amikor a mitológiai alak, Jézus a mítosz szerint igét hirdetett. Ugyanis az emberelődök több százezer éve lejöttek a fákról. Banán nem volt az Ural-hegység déli peremén. Jézusról meg kb. annyi biztosat se tudunk, mint a pozsonyi csatáról. Pozsonyi csata volt, de a részletek kérdésesek. Jézus életéről rengeteg mítosz keletkezett, de még az se biztos, hogy valaha élt. A bibliai Jézus mindenképp a képzelet és Pál propagandájának szülötte. A történelmi Jézus, ha élt, akkor nem valószínű, hogy olyan volt.

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.30. 08:33:07

Mitől páratlan sikerű? Tessék példát mondani arra, hogy egy kisebb létszámú hadsereg Németföld határán teljesen megsemmisíti az egyesült német seregeket!

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.30. 08:33:23

@John Brennan: Ha valaki ezt a zsidókról állítaná - lenne nagy felháborodás...

acycloren 2019.05.30. 08:33:34

@a nagy hohoohooo: mondjuk akkoriban mindenki rabolt, fosztogatott, erőszakolt, csecsemőket gyilkolt
Ez nem magyar sajátosság volt. A német fejedelmek is irtották egymást és egymás országait.

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.30. 08:33:38

Valami elmebeteg, zsigeri magyar gyűlölő troll több álnéven ide telepedett az indexre.

Stenonis 2019.05.30. 08:34:03

@AZ IGAZI HUNGAROFIL:
A csata leírása egyik forrásban sem szerepel. Sőt a források egy részében a végeredmény sem.

Bármi, amit ma csatáról írnak feltételezés, amiről nincsenek írásos bizonyítékaink.
Éppen ezért nem is tanítják katonai akadémiákon.

A magyar történelemből általában ezek a csaták jelennek meg más országok történelem oktatásában: Nándorfehérvár, Mohács és az I. világháború csatái.

éteIízesítő 2019.05.30. 08:34:25

@AZ IGAZI HUNGAROFIL:
A magyaroknak nem rokona az avar, az avarok magyarok voltak. Ezért írják a nyugati krónikák, hogy az avarok, akiket most magyaroknak neveznek, illetve ezért írja a Tarihi Üngürüsz, hogy Árpád vezérék látták, hogy a Kárpát-medencében ugyanazon a nyelven beszélnek, mint ők.

gigabursch 2019.05.30. 08:34:30

Még mindig:
Nem honfoglalás, hanem a Magyarok második bejövetele.
De nehéz a krónikák értő olvasása...

Pierr Kardán 2019.05.30. 08:34:43

"Akár így is kinézhetett a női főhős, Gyöngy"

Hát, elég randák voltunk 1000 évvel ezelőtt :-(

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.30. 10:54:49

@éteIízesítő: www.nature.com/articles/srep33446 - 2. ábra
Csősz Boglárka és társainak cikke. Jól látható a népi összetétel, az avarok egyenesági utódai a mai magyarok, ill. Árpád honfoglalói is igen közeli rokonok.

rrc122 2019.05.30. 10:54:53

@Fülig José:

Ja. Merseburgnál és Augsburgnál önmagunk függesztettük fel részvételünket a kalandozásokban ... :)

a szürkebarát ötven árnyalata 2019.05.30. 10:55:09

@AZ IGAZI HUNGAROFIL: Te nagymagyar, az idegengyűlölőt és az idetelepedettet egybe kell írni. Saját (?) nyelveden teszel erőszakot, barom.

Pierr Kardán 2019.05.30. 10:55:20

@gigabursch: Az utóbbi 100 évben kerültek elő új krónikák?

Mert a krónikák értő olvasása alapján nagyapáink 1896-ban ünnepelték a Milleniumot, a honfoglalás 1000 éves évfordulóját.

Pedig őket aztán nem tudod magyarellenes vádakkal gyanúsítani.

csentecsa 2019.05.30. 11:24:34

@rrc122: Vajon Webert mikor függesztik fel?

csentecsa 2019.05.30. 11:24:42

@Stenonis: Aventinus teljesen hiteles forrás..

Hunyadi zokogna... ha látná......ezt 2019.05.30. 12:10:22

A magyar krónikák kronológiája és a nekünk mások által megírt esemélyek köszönő viszonyban sincsenek. Róma bukásától i.d. 1000-ig totál ellentmondás az egész. Jelenlétünk itt sokkal korábbi amit az "régi" MTA osztrák történelemírói teremtettek számunka. Mi csak horda lehetünk a történelem könyvben, pedig már régen letelepedtünk itt.
Vérlázító amikor valóban azt tanítják, hogy mi csak rabolni fosztogatni jártunk a tiszta és szép keresztény városokba...... gyerekhúst enni..... anyám borogass.....
A igen tisztelt hercegségek akik marakodtak a koncon bizony sokszor a hunokat kérték fel jó pénzért a csatározásokhoz. Az akkori kor legütőképesebb serege voltunk, de ételeinket, szerszámainkat itt a Kárpát -medencében hoztuk létre nem kellett semmit sem elhozni nyugatról.
Ez a videó tökéletesen bemutatja a pozsonyi csata eseményeit, érdemes megnézni:
www.youtube.com/watch?v=v_dHFR9OFYM

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.30. 13:13:01

@a szürkebarát ötven árnyalata: Aki mondja másra, az mondja magára! - Ha akarom külön írom, ha akarom egybe...Ezt saját szabad akaratom dönti el. - Füst Milán hatalmas író volt és egyáltalán nem törődött a kőbe vésett helyesírási szabályokkal. - Maga meg lehet, hogy csak ehhez ért, különben pedig egy örök tehetségtelen senki.

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.30. 13:13:10

A germánok Dánia környékéről hódították meg a kelta területeket, igázták le a népet és később belülről döntötték romba a Római Birodalmat. A gótok már a Volgánál tanyáztak, amikor eleink, a hunok meglepték őket és vagy 2000 km-re, az Alpokig zavarták őket. - Az a tény, hogy ma Európában több tucat nyelvet beszélhetnek, több tucat egyéni kultúrát építhetnek, ápolhatnak az emberek és nem mindenki germánul beszél, - hős eleinknek, a hunoknak, avaroknak, onoguroknak és magyaroknak köszönhető.

John Brennan 2019.05.30. 13:14:16

@Pierr Kardán:
Miért ne ünnepelhették volna meg 1896-ban azt, hogy Árpád vezérék létrehozták az akkori világ legerősebb hatalmát a Kárpát-medencében, amely 500 éven át megmaradt annak, majdnem egyedüli hatalomként még a mongolokat is kudarcra kényszerítve és visszaverve? Egyébként azért 1896-ban 1895 helyett, mert csúsztak az építkezésekkel.

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.05.30. 14:53:05

@John Brennan: Azokkal a nagyszabású építkezésekkel csúsztak 1(!) évet, aminek a mai napig a csodájára jár ide a fél világ...A Városliget mostani átépítése emlékeztet egy kicsit arra a korra...

gigabursch 2019.05.30. 14:53:18

@Pierr Kardán:
A Budenz-Hunsdorfer-Terfort nonal óta Magartalan Tudomyántalan Akadémián csak hazudozás megy - Ha még nem vetted volna észre.
Ezt a "honfoglalás" című frédibénit is pont akkoriban találták ki.
Pontosan azért, hogy a magyar népet gyökértelenítsék.
Édes testvére finnugrizmus.

Egyébiránt a kalandozások kőkemény büntetőhadjáratok voltak és nem zsoldos - "bér"háborúk.

gigabursch 2019.05.30. 14:53:21

@éteIízesítő:
Egyetértek. 100%-ban.
(ez ritka)

gigabursch 2019.05.30. 14:53:26

@rrc122:
Merseburgbál 933-ban kb a sztori ennyi volt:
Két sereg állt egymással szemmben, majd a magyar sereg kitért oldalra és tovább ment nyugat felé.
Az ott marad teuton vitézek még egy napi álltak, majd megállapították, hogy nyertek.

Augsburg meg egy klasszikus tőrbecsalás volt.

Ezt követően még volt bőven É kivételével mindegyik irányban büntető hadjárat.
Adott tehát 44 hadjárat, amiből egy nem lett vesztes, egy meg nem hadjáratnak indult és tőrbecsalás lett a vége.

csentecsa 2019.05.30. 22:37:53

@gigabursch: Ez nem teljesen van így.Augsburg után nyugati irányba nem folytatódtak a hadjáratok,leginkább Bizánc ellen zajlottak.Valamint-bár a hadjáratok zöme győztes volt,de azért Augsburgon kívül is voltak vereségek,pl. az ausztriai Welsnél..

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.06.02. 14:36:47

@gigabursch: Az uráli nyelvrokonság egy több, mint ötszáz éve felismert tény, ezt butaság tagadni. - Mint ahogy azt is butaság állítani, hogy a magyar nyelv minden alapszava csak és kizárólag finnugor eredetű lehet, ill. azt, hogy Árpád honfoglalói az Urál hegyei között tanulták ki és fejlesztették tökélyre a lovasnomád, lovas-íjász életformát. - Vagy azt, hogy a hunok, akik Kínától Rómáig mindent meghódítottak, pont a magyarok elődeit hagyták volna futni...