A korrupció mindent áthat, fertőz és... öl

2019. július 18. 00:07 - Carbonari

Könyvajánló - Szerencsés Dániel: A 13. emelet

13_7.jpgBrüsszel, Európa Bizottság (EB), bürokraták, korrupció, emberölés - vagy öngyilkosság?
Tóth Tamás, aki a Magyar Honvédségnél különleges tiszt volt, most EB Biztonsági Szolgálat tisztviselője. 
Szerepel még a történetben szerelmi bánattal sújtott leszbikus, 
tehetséges roma gyakornok, prostituált széplélek, 
de még sikertelen fotókat kattintgató művészember is. 

A 21. Század Kiadó belecsapott a noir műfajába Szerencsés Dániel A 13. emelet című kiadványával. A megnevezett stílus kedvelői nem fognak csalódni ebben a könyvben, ahogy fenn felsoroltam, a műfaj kötelező kellékei adottak a sikerhez. Egyrészt annyira a mában játszódnak, hogy óhatatlanul is kíváncsi lesz az olvasó a történtekre (mondjad csak, szerzőkém, ide a fülembe bazseváljad, halljam csak), másrészt pedig a korrupció olyan hívó szó (hátha még öl is!), amelynek kevesen tudnak ellenállni. Itt is hat a törvényszerűség: becsületes munkára senki sem kíváncsi (uuuncsi, pedig nem is), de a botrány... a botrány mindent visz. Már pedig lehetne-e valami égbekiáltóbb, ha a kontinens nagy részét irányító, nagy hatalmú szerveződésről törvénytelen dolgok derülnek ki?europabizottsag.jpgAz Európa Bizottság épülete

A történet egy sötét, esős, november közepi, hétfői napon kezdődik: Brüsszelben, a Rond Point Schumann oldalán álló Berlaymont épülete előtt, ahol egy csoport kínai turista fényképészkedik. A fotó sosem kerül elkattintásra, mert közéjük csapódik egy ember, aki vélhetően az épület valamelyik emeletéről zuhanhatott ki. De csak szerencsétlenül járt vagy kilökte valaki? Az EB Biztonsági Szolgálata hivatott eldönteni a kérdést, és - hacsak nem bukkannak valami perdöntő bizonyítékra, a szolgálat vezetője hajlamos öngyilkosságként lezáratni az ügyet. Az események nyomába Tóth Tamás, a Biztonsági Szolgálat tisztviselője ered. Ahogy egy  tisztességes noirban kell, hősünk is küzd saját árnyaival. Tóthék osztálya alig fél tucat emberből áll, nyomozók és biztonsági szakemberek, akiknek tevékenysége a kiszivárogtatási, belga rendőrséggel való kapcsolattartási és fegyelmi vizsgálatokbanharag.jpg merül ki. Egy szóval: bürokraták. A csoportnak eddig összességében  sem látványos, sem izgalmas ügye nem volt, de most ez, hogy dr. Birtalan András kizuhant a 13. emeletről, felköthetik a gatyájukat, ez bizony igazi szenzáció és igazi ügy. Mit fog kezdeni vele Tóth? Mit kezdhet egyáltalán, lefogják-e a kezét adatgyűjtés közben vagy hasíthat a kiderített információk alapján?

A 13. emelet, ahonnan lezuhant a férfi, köztudomásúan nagykutyák helye a szervezeten belül: itt székelnek a bizottság felső vezetői és alelnökei. Az áldozat jogtudós, AD15 fokozatú különleges tanácsadó, aki Kosztakipulosz alelnök úrnak dolgozott. Tóth Tamásnak a háta közepére sem hiányzik az ügybe való belefolyás, egy hét múlva lejár a szerződése. Azt hitte, a külsős takarítókkal kapcsolatos (végtelenül unalmas) átvilágítással foglalkozó prezentációja lesz az utolsó munkája az épületben (okos ember ezért vesz ki az utolsó hétre szabadságot, jegyzi meg Tóth sirámára kajánul egyik kollégája).

A nyomozás tehát elindul. Tóthot, mint kiderült, csak azért vezényelték az ügyre, mert azonos az állampolgársága az áldozatéval. Ő ennek nem örül, nagyon nem örül. Dacára nyomozói hiányosságainak, főleg azért nem repes a feladatért, mert saját szintjén is folyamatos maszatolással kell foglalkoznia, például, ha a külsős takarítókat világítja át (zömében afrikai muszlimok), eredményeit polkorrekt módon kell a fejesek elé tárni, nehogy megsértse (például) a muszlim vallású alvezetőt. Ha ilyen pitiáner ügyekben is el kell kenni a dolgokat, mit várhat a 13. emelet fejeseitől? Sejtésében nem is csalódik, amikor nagyszabású korrupciót vél felfedezni a kizuhant személy körüli vizsgálódása során.

Mindenki boldogulni igyekszik, de legalábbis túlélni. Nincs ez másképpen a rendszerben kényszerpályára sodródott emberekkel sem, akik járják maguk sajátos táncait, felreppennek, mint pillangók a fényre, néhányan túl közel mennek a fény forrásához és óhatatlanul elpusztulnak. A lázadás csak egy esetben kifizetődő az ilyen vízfejű, nagy hatalmú szervezetekben: ha a lázadó győz. Egyébként kizuhan - akár a jelképes 13. emeletről is. Maga a tizenhármas szám is baljós, az európai kultúrák nagy részében szerencsétlen szám, mintegy előrevetíti a borongós véget. 

Mi lehet egy ilyen bürokratikus képződményben a nyomozás végeredménye? Kiderül-e, hogy öngyilkosság vagy emberölés történt? És ha bűncselekmény, látjuk-e, ki a tettes, aki megbűnhődik cselekményéért? (Ülj le, egyes.) Mindenki formálisnak tekinti az ügyben történő nyomozást, ellentétben Tóthtal, aki lelkiismeretére hallgatva jobban utána vakar a történteknek. Elnyeri-e a jó méltó büntetését?

(Azért a befejezéssel nem kellett volna gyomron vágni.)

13_7.jpg

 

A kötetet a 21. Század Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Az új munkatárs, aki megkapta a munkád, de vajon az életed is akarja?!

A magyar alvilág 40 éve a szervezett bűnözés jegyében

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr1714959340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.