Az új Stephen Hawking?

2019. július 29. 07:34 - Tibitron79

Könyvajánló - Carlo Rovelli: Az idő rendje

Mit tudunk valójában az időről? Carlo Rovelli megpróbálja elmagyarázni.spiral-clock.jpg

Úgy 20 évesen kezdtem ismerkedni a kvantummechanikával. Apámnak volt egy 1963-as kiadású tudományos könyve, amiben először olvastam a a kvantumokról, a kvantummechanika alaptörvényeiről (ezt anno bemagoltam: minden atom illetve részecske megfelelő adagokban illetve dózisokban nyel el, illetve sugároz energiát. Ezeket az adagokat hívjuk energiakvantumnak, azaz fotonnak. Ezeknek a fotonoknak töltésüktől függő energiájuk van.) Ott olvastam először Max Planckról, a fotoemulziós kamrákról, az anyag energiává, majd vissza anyaggá alakításáról. Sőt, az urándúsításról is. Bevallom, érdekelt a téma, de annyira nem, hogy ez irányba kezdjek tanulni, de arra jó volt, hogy ezzel kitűnjek a korombeliek közül, és villoghassak a fizikaórán.

Pontosan ezek miatt, ha tévében vagy könyvekben ilyen témával találkozom, mindig érdeklődve fordulok feléjük. 

Sok könyv és tudományos tévésorozat esik abba a hibába, hogy egykettőre elkezd hatalmas (vagy épp nagyon kicsi) számokkal dobálózni, fogalmakkal amiket nem ért senki. Nagyon nagy művészet erről a témáról közérthetően, sőt szórakoztatóan írni. Carlo Rovellinek vajon sikerült-e? Részben igen.pwjul18rev-carlo_hero.jpg

Az idő, és annak mibenléte a egyik legérdekesebb és egyben legelvontabb kérdés, ami a tudományban felbukkant. Rovelli épp ezért szépen felépítve ismerteti meg velünk mindazt, amit az időről tudunk, látunk, csak épp nem gondolunk bele, hogy ez miért is van úgy, ahogy. Finoman csempészi bele a jól érthető példáiba a fizikai tételeket, képleteket, és mindazt, amit untunk a fizikaórákon. Belegondoltunk-e abba, hogy ha pl. felmegyünk egy magas hegyre, a barátunk meg lent marad a völgyben, akkor miután újra találkozunk, kissé nagyobb lesz a "korkülönbség" köztünk, mint előtte. Ugyanis a magasabb helyeken gyorsabban telik az idő. És ez kvázi felfogható időutazásnak is. Persze ez nagyon-nagyon kicsi mértékben van így, és a kimutatásához precíziós órák kellenek, de kimutatható. 

Vagy belegondoltunk-e abba, milyen fontos dolog is volt az órák összehangolása a 19. század környékén? A régi embernek, akinek nem volt zsebórája, egyetlen fix időpont létezett, a dél, amikor a nap a legmagasabban járt. Esetleg egy napóra azért jól jött, és ehhez igazították a templom óráját a főtéren. De nem mindenhol volt ugyanakkor dél, és mivel a technika fejlődött, a távközlés, a vonat egyre jobban teret hódított, szükség volt ezen órák összehangolására. Először az egész világon a londoni delet akarták kikiáltani a DÉL-nek. Persze mindenki ragaszkodott a saját deléhez, így került sor az időzónák szerinti felosztásra. Maga Einstein is fiatalkori éveiben vonatok menetrendjeinek az összehangolásain ügyködött.quantumgravityvchal-970x647.jpg

A könyv, amíg ilyen kis történeteket mesél el, egész érdekes és szórakoztató. Mondhatni laikusok számára is élvezhető, új információkkal teli. Aztán nagyjából a felénél Rovelli átvált a saját kutatási területére, a kvantumgravitációra. Na itt mintha a könyv közönséget váltana, mert olyan szintű szakmázásba megy át, hogy ahhoz minimum fizikatanárnak kellene lenni, hogy követni tudjuk. Persze azért néha bedob pár érthetőbb példát, de érezhetően megnövekednek a mélyebb tartalmak, értelmezések. Ő maga is érzi ezt, meg is jegyzi poénosan, hogy "remélem nem vesztettem még el az olvasóimat".

Érződik a könyvön, hogy egy jó szakember írta, aki sokat agyalt ilyen témákon, miközben  csillagos eget bámulta. Érződik, hogy szeretné ezt átadni nekünk, laikusoknak is. Részben sikerrel járt. Ha másra nem is, gondolatébresztőnek, agyzsibbasztásnak tökéletes a könyv.

A kötet elérhető a könyv magyarországi kiadója, a Park Kiadó honlapján a borítóra kattintva.

A világűr festővásznai

Kövess minket Facebookon!

 

 

 

 

 

 

Park, Budapest, 2018
248 oldal
puhatáblás
ISBN: 9789633554081
Fordította: Balázs István

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr5314968758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BCS911 2019.07.30. 12:24:05

na ebből a posztból se tudtam meg, hogy valójában hogyan telik az idő, gondolom a könyvben sincs benne, csak találgatnak

tüdőrákszirom 2019.07.30. 17:08:27

@BCS911: A könyvben benne van. Főleg úgy, hogy sehogy. Nincs rá szüksége a fizikának. Valójában az entrópiát kivéve egyik alapvető fizikai törvényben sincs benne. Leibniz is az idő elleni tiltakozásul vette ki a "t" betűt a nevéből.
Amúgy, ha érdekel a téma: Roger Penrose: Az idő ciklusai, valamint Lee Smolin: Az idő újjászületése

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2019.07.30. 17:08:28

Versenyfutás az idővel
.
Versenyt fut az idő és én,
Míg ő halad, én csak telek.
Vajként mállok nyarak késén,
S repesztenek hideg telek.
.
Tavasza húz, ősze lassít,
Hajkoronám rég nem bozót,
S miként jeti nem hord vas-sít,
Én sem tejfogszabályozót.
.
Fogam alig, arcom karist,
Száraz szám már rég nem nyál-tó,
S mint japánt, ki nem falt ma rizst,
Szétráz a nagy iramváltó.
.
Célba érés csodás álom,
Iszok halloween-i töklét!
Futó időt úgy sajnálom,
Hajszolja a mindöröklét…
.
illusztrálva:
fradyendre.blogspot.com/2012/04/versenyfutas-az-idovel.html

Gyúrótermi BUNKÓ 2019.07.30. 17:08:29

"Az új Stephen Hawking?"

Ki a franc az Stephen Hawking ?

erkölcsi hulla 2019.07.30. 17:08:31

@BCS911: Hitted volna, hogy egy ilyen kérdést boncolgató könyvben amit laikusoknak készítettek, nincs benne a megoldás?

Igen, csak találgatnak, tudománynak hívják, az egész fizika egy kibaszott nagy találgatás, nagyon okos emberek találgatják hogy hogy működhet az univerzum, de valami okból még nem sikerült mindenre rájönni, és amire rájöttek az sem biztos.

De nyilván te, a Fogyasztó, a pénzedért azonnali instant megoldást vársz az univerzum rejtélyére, természetesen olyan szintre lebutítva, hogy még te is értsd. Kb. mintha egy majomnak kéne atomfizikát magyarázni.

Csabi Alonzó 2019.07.30. 17:08:33

Na meg a dombról lejőve vagy nagyobb lesz a korkülönbség, vagy éppen kisebb... Gondolkozzunk már egy kicsit, ha már egy tudományos könyvről írunk ismertetőt, és fennáll a veszélye, hogy valaki el is olvassa, amit írtunk!

Csabi Alonzó 2019.07.30. 17:08:35

A cikk írójának: a fotonnak nincs töltése soha. Ha valamiről ennyire felületes a tudásom, akkor inkább csöndben maradok.

Mr.Moonlight · http://off-shore.blog.hu 2019.07.30. 17:08:37

Csak szólok hogy a fotonoknak nem a töltésüktől függ az energiájuk (ugyanis nincs töltésük) hanem a frekvenciájuktól.

steery 2019.07.30. 17:08:39

@BCS911: Ha tudni szeretnéd, hogy telik az idő, látogass el az alábbi honlapra és olvasgasd az időfizikai témájú cikkeket. Kezdd mondjuk ezzel:
esemenyhorizont.uw.hu/2010/letfilo/idomozg.html

Tibitron79 2019.07.30. 17:14:26

@Csabi Alonzó: Olvass figyelmesen. Ahogy írtam ez a szöveg egy hatvanas évekbeli könyvben volt benne, így. Egy szóval sem mondtam ,hogy ez most vagy akkor helyes volt, csak azt hogy ott olvastam először, és bemagoltam. Ha már mindenképp kell a kritika akkor legyünk figyelmesebbek.

Tibitron79 2019.07.30. 17:15:47

@Csabi Alonzó: Ezzel mit akartál mondani?A példám a könyvből való, vitatkozz a könyv írójával, aki avatott szakértője a témának, gondolom akkor te is neves kvantumfizikus vagy.

A Mester_ 2019.07.30. 18:40:56

A téma érdekes lenne.

kkn 2019.07.30. 18:41:10

@tüdőrákszirom: Na ja, ez az egyik legjobb fogalom, az idő. Ami nincsen, mégis mérni tudjuk, vagyis azt hisszük.

Tibitron79 2019.07.30. 18:44:17

@A Mester_: Olvasd el a könyvet, és döntsd el hogy csak "lenne" vagy tényleg érdekes.

Tibitron79 2019.07.30. 18:51:20

@kkn: Sokan úgy gondolják hogy az emberek élete akkor borult fel amikor megjelentek a zsebórák, karórák. Utána már nem volt "idő" semmire, már időre kellett odaérni valahová, rohanás lett az élet. Részben osztom ezt.De az tuti ,hogy az időt egzakt módon sose fogjuk tudni megérteni, marad az elvont gondolkodás, és a totál elszállt gondolatmenetek. A legfontosabb kérdés ,hogy az idő függetlenül létezik-e értelmes, azt érzékelő, pl öregedő megfigyelőtől, vagy sem. A napnak van-e szemszöge pl. Lehet-e külső megfigyelőnek nevezni egy meteort? Mert a relativitás elmélet alapja a külső megfigyelő.Ezek azok az agymenések amiken egy laikus is, mint én, és egy "profi" is mint pl -Hawking ugyanúgy agyalhat, de tényleges válasza nincs.

Csabi Alonzó 2019.07.31. 09:19:22

@Tibitron79: Tényleg így volna a könyvben? Akkor vagy az író volt tényleg felületes, vagy a fordítás, vagy rosszul idéztél. Amúgy tényleg fizikus vagyok, bár csak egy névtelen.
Az a 63-as kiadású könyv meg nem tudományos,, ha a foton töltéséről van benne szó, mert ilyen nagy marhaságot komoly ember nem ír le. Vagy nem sikerült jól bemagolni.

Tibitron79 2019.07.31. 09:21:52

@Csabi Alonzó: egész pontosan mi nem stimmel ezzel a hegyes volgyes példával? Nem telik másképpen az idő magasabb helyen mint az alacsonyabban? A behatolás 20 éve volt lehet valóban nem jól idéztem az "osregi" szöveget:)

Csabi Alonzó 2019.07.31. 09:46:51

@Tibitron79: A hegyes példához: ha a hegyen gyorsabban öregszünk, akkor abban az esetben, ha az öregebb ember megy fel, akkor valóban nő a korkülönbség. De ha a fiatalabb megy fel, akkor, kicsit hozzáöregszik a lent maradóhoz, vagyis csökken a korkülönbség közöttük. Ez kukacoskodás részemről, belátom, de a tudomány a kukacoskodásról szól. :)
Mindenesetre inkább köszönet illet téged az ismertetőért, nem pedig kritika, bocsánat!

Tibitron79 2019.07.31. 09:52:19

@Csabi Alonzó: en nem az vagyok aki csak az ajnarozo hsz-eket engedi be:) a korrekt kritika az jöhet főleg ha tanulok en is belőle:) csak sokan lehet felreertik és azt hiszik ez valami tudományos értekezés ahol megjeloltem Rovellit mint forrast:) laikus vagyok aki talán kicsit többet olvasott a témában de ennyi.