A csillag órája

2019. október 17. 07:44 - GReni

Könyvajánló - Clarice Lispector: A csillag órája

"Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak:
vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése?"

fokep_57.jpg

A Magvető Kiadó a Brazil Kulturális Minisztérium Nemzeti Könyv Alapjának támogatásával elhozta a magyar olvasóknak Clarice Lispector utolsó írását. Az Ukrajnában született zsidó származású írónak kemény élutat kellett bejárnia: édesanyját megerőszakolták az ukrajnai pogromok során, ami rányomta bélyegét az anyaságra, ráadásul egy szifiliszes katona gyermekeként nem könnyű az élet. Anyját végül rábeszélték, hogy megtartsa, a kislánynak pedig azzal telt a gyerekkora, hogy végig kellett néznie anyja leépülését és halálát. Rokonai Brazíliába menekültek, majd diplomatafeleségként a világ számos pontján élt, de végül válása után visszatért Rio de Janeiróba és itt élte le élete utolsó majdnem két évtizedét 1977-es haláláig.

Forgatókönyveket, novellákat, regényeket írt és újságoknak is dolgozott, valamint műfordítóként is értékes munkát végzett. Bár korábban is elismerték kiváló írásai miatt, az elmúlt tíz évben kerültek előtérbe ismét munkái és jelennek meg egyre több nyelven, egyre több országban.

A csillag órája című regénye még a világhírű irodalomkritikai kötet, az 1001 könyv, amit el kell olvasnod mielőtt meghalsz című műben is helyet kapott. A történet főszereplője, Macabea, aki a dzsungelből a nyüzsgő nagyvárosba, Rio de Janeiróba kerül, hogy gépíróként dolgozzon. A narrátor egy író, aki nem bánt kesztyűs kézzel a fiatal lánnyal. Macabea egy hétköznapi, egyszerű lány, aki elégedett azzal, amit az élettől kapott, de akivel senki nem törődik.

Megismerjük a barátját, a kollégáját és persze ott a narrátor is, aki már-már bosszantóan kegyetlenül ír a lányról, akiről menet közben azért kiderül, hogy megvan a maga józan paraszti esze, de inkább adja a naivát a saját érdekében. Megkedveltem a lányt, főleg az apró örömök miatt, mint a rádióhallgatás. A barátja manipulálja, a világ pedig tökéletesen közömbös a sorsát illetően. Ez egy olyan könyv, ahol a jókkal bizony sok szar megesik és ettől válik nehéz olvasmánnyá. Főleg, hogy közben elég szívszorító képet kapunk a szegénységről.

1969702962.jpgRészlet az eredeti, portugál nyelvű kiadás borítójáról (A Hora da Estrela)

Ez a regény kész káosz. Ugrálunk az események között, sokszor teljesen jelentéktelen helyzetekbe, hogy aztán a kötet végén kapjunk egy tragikus és abszurd lezárást erről a reménytelenül magányos lányról. Mégis valahogy ő jelenti a reményt, a fényt egy sötét világban, amely apránként elhalványul...

Ebben a történetben számos konfliktust találunk és egy erős társadalomkritika is egyben, amely sokakat gondolkodásra késztethet. Nem csupán az anyagi szegénységről kapunk durva leírást, hanem a lelki szegénységről is. Hogy miként felejti el az ember élvezni a szépséget a mindennapokban, aztán, ha a halál váratlanul érkezik, rájövünk, hogy már késő. A regény tele van iróniával, szomorú, de mégis humoros. Mind meghalhatunk bármelyik percben, ez az, amiről a könyv igazán beszél, és ezért érdemes odafigyelni a történet mondanivalójára, és élvezni az élet minden apró örömét.

1733262.jpg

Köszönöm a lehetőséget a Magvető Kiadónak!

A borítóra kattintva elérhetitek a kötetet a kiadótól, kedvezményesen!

Kövess minket Facebookon!

Várady Szabolcs emlékezései versben

Kis magyar abszurd

Földabrosz

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr1215171738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.