Királyi játék - Kempelen Farkas világraszóló átverése

2019. november 03. 06:20 - Carbonari

Könyvajánló - Gárdos Péter: Királyi Játék

sakkozo.jpgKempelen Farkas világraszóló átverése és sakkgépe törpéje -
hol kezdődik a becsvágy, mi táplálja és hol a vége?

A Libri Kiadó új Gárdos Péter kötetet tett le a szerzőt jól ismerők (meg mindenki más) számára: a Királyi Játék című regényt, amelyben az írótól egészen szokatlan időbe utazunk vissza, Mária Terézia és fia, II. József uralta birodalomba. A szerző valamennyi megjelent alkotását olvastam eddig, amelyek a közelmúlt eseményeit dolgozták fel, ez most különlegesség. Ha csak egyetlen egy kérdést tehetnék fel Gárdos Péternek, egészen biztos, hogy annyit kérdeznék meg: miért pont Wolfgang von Kempelen (Kempelen Farkas)?

De most tényleg? Miért Kempelen Farkas? Semmi rosszindulat nem rejtőzik a kérdésemben, esküszöm. Sőt! Élénken emlékszem egy tinikorombeli olvasmányra, ifjúsági regény volt, előttem a kötet fedlapja, ahogyan egy sakkgép törökje virít rajta. Vagy becsap emlékezetem, és azért emlékszem törökre? De nem, török volt az. Persze, a cselekményből már semmire sem emlékszem.

Határozott érdeklődéssel ütöttem fel a művet, mindjárt megérkezésének napján. Olvastam Dragóner Arnoldról, a 84 centiméteres törpéről, aki lelencgyerekként kerül korcsolyázás közben jég alá, és egy Borókai Poldi nevű földesúr menti meg, hogy magához véve különféle gyötrésekkel kínozza. Arnold 16 éves korában meglép tőle, és hasznosítja a nagy úrnál szerzett ismereteit: remekül sakkozik, ösztönös matematikai tehetség. Persze, élete törpeként nem az kifejezett leányálom, a másságot a XVIII. században sem tolerálták.

Wolfgang von Kempelen polihisztor udvari tanácsos, mellesleg a bécsi udvar kegyeltje, de hogy ezt a státuszt megőrizze, komoly munkálatait sorozatosan meg kell szakítania a császárnő (Mária Terézia) szórakoztatása érdekében. Folyamatosan érdekes újdonságokkal kell előrukkolnia: így találja fel a levélírógépet, majd a könyv központi témáját képező sakkozóautomatát, amelybe különös találkozás után a fenti törpét ülteti be, kihasználva Arnold kis termetét, és hogy verhetetlen a sakkban. A bemutató után kifizeti a közreműködőt, majd útjára engedi, mondván, ebben a sakkgépben ennyi volt, többé nem szabad használnia semmire, hiszen előbb-utóbb rájöhetne valaki a szerkezet turpisságára. Igen ám, de a bemutató után sok évvel meghal Mária Terézia, és az utána következő uralkodónak, II. Józsefnek tervei vannak vele és sakkautomatájával. Nincs mit tenni, fel kell kutattatnia a törpét, különben oda minden megbecsülése, megszokott egzisztenciája: a bécsi udvar kiközösíti, és ezt életének ezen pontján elviselhetetlennek érzi. Vajon tudja, mekkora árat fog fizetni ezért a döntéséért?

Az igazi kalandok itt kezdődnek el, minden, ami eddig történt, csak bemelegítés volt. A két férfi megindul, hogy a birodalom érdekeit szolgálva, kényszerű munkakapcsolatban egyesítsék erejüket. Eleinte nagy a harag közöttük, munkál a lenézés, düh, zsarolás: Kempelen Farkas művelt, magas beosztású hivatalnoki és tudós élete magasságából foghegyről beszél a kisemberrel, a törpe pedig gyűlöli benne, hogy alsóbbrendű állampolgárként bánik vele az alkalmazója. Sok viszontagságot kell átvészelniük, amíg az udvari tanácsos észreveszi saját becsvágyát Arnoldban is pislákolni, és kölcsönösen képesek egymásban felfedezni a jót is.jozsef.jpgII. József

II. József, a kalapos király nagy tervekkel és álmokkal lépett a trónra, ahol meg sem volt hajlandó koronáztatni magát. Tudtad amúgy, hogy egy fiatal, magyar költő, Ányos Pál (Fajszi Ányos Pál István pálos szerzetes, tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének alakja, 1756-1784) ragasztotta rá a később rajta ragadt kalapos király jelzőt? Nos, szóval, ez a fiatal király úgy dönt, megreformálja birodalmát (járványok megfékezése miatt elrendelte, hogy a halottakat meztelenül kell eltemetni, mésszel leöntve, zarándoklatokat függesztetett fel, földmérést rendelt el, cseh jobbágyfelszabadítás, stb., amely intézkedések mai szemmel szigorúan véve jók és szükségesek voltak), a nép, az istenadta nép pedig tudatlanságból fellázad uralkodója ellen és sorra öldösi a rendeletek végrehajtását ellenőrző birodalmi személyzetet. Ennek nemzetközi visszhangjáról kívánja a figyelmet eltereltetni Kempelen Farkas találmányával. Mert mégiscsak jobban fest a híradások első oldalain, hogy az osztrák birodalmi sakkgép királyok és hercegek által legyőzhetetlen, mint az, hogy a morva nagyurak szája habzik a cseh jobbágyfelszabadítás miatt, vagy a járványok megfékezése miatt hozott rendelet nyomán a köznép széttépi a birodalmi végrehajtást felügyelő embereket.

A sakkgép pedig halad előre megtervezett útján, megfordul többek között Párizsban, Lisszabonban, Wüttembergben, Berlinben, Weimarban, Amszterdamban, Zürichben, a Vatikánban, sorozatos győzelmeket arat, egészen addig, amíg a birodalmi érdek azt nem kívánja, hogy minden oroszok cárja nyerjen a gép ellen. Igen ám, de Dragóner Arnold nem akar veszíteni.

Kempelen Farkas itt befejezné Európa átverését, de egy uralkodó szolgálatából - pláne, titkos megbizatásból - nem lehet csak úgy kilépni. "Vannak magasabb érdekek, amelyeket neked, a tudósnak nem kell látnod" - figyelmezteti renitens alkalmazottját II. József nevében az udvari titkosszolgálatokat felügyelő báró. "Ez politika, Wolfgang, diplomácia, cselezés, dögvész. Mi bepiszkítjuk magunkat, miközben te álmodozol."kempelen.jpg

Wolfgang von Kempelen (Kempelen Farkas)

Mi a mű századokon át mába ívelő tanulsága? A politikában nincs barátság, nem angolkisasszonyok sportja - érzi meg saját bőrén Kempelen, de fennhéjázó erkölcsössége megalázza az uralkodó döntését végrehajtó személyt, aki ezért azt teszi, amit tehet: megtöri, engedelmességre szorítja az udvari tanácsost. De vajon tényleg megtörte? Minden mehet tovább, mint eddig? Kempelen beletörődött a kudarcba?

A politika mocskos munka, a hatalom céljai szentesítik az eszközt. Amikor Lord Palmerston, brit miniszterelnök 1848-ban kijelentette, hogy "We have no eternal allies, and we have no perpetual enemies. Our interests are eternal and perpetual, and those interests it is our duty to follow"  (Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak.), akkor pontosan erre mutatott rá. A nagyobb jó érdekében nem bűn elkövetni szinte semmi törvénybe, erkölcsbe ütköző tevékenységet. És ez így működik akkor is, ha országok jólétéről vagy egy kicsi szemétdombon élők érdekeiről legyen is szó.

gardos.jpgGárdos Péter Balázs Béla-díjas filmrendező, író 1948-ban született Budapesten. A Metropolitan Egyetemen forgatókönyvírást, filmrendezést tanít. Legemlékezetesebb filmjei az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire és a Porcelánbaba. Alkotásai számos díjat nyertek a világ jelentős filmfesztiváljain.

Szülei szerelmének igaz történetét Hajnali láz című első regényében írta meg. A kötetből, amelyet harminchat nyelvre fordítottak le, maga az író készített filmet. 2018-ban jelent Hét mocskos nap címmel második könyve. A három család és egy viharos évszázad történetét felölelő regényben Gárdos az élet apró esetlegességeiről és brutális szörnyűségeiről mesél.

Szóval, nehéz mű. Annyira egyértelmű (lenne), hogy mi a helyes, mi a jó, mi a szélhámosság és  mi nem az. Kellenek a csodák (hazugságok, szelíd és erős átverések) ahhoz, hogy mindenki képes legyen elviselni a létet? Legalábbis Dragóner Arnold szerint, míg a tudós Kempelen borítana mindent az erkölcs nevében. Kinek van igaza? De igaza kell-e legyen bármelyiknek? Aztán éjfél után fél órával elindul a vezérhangya (akkora olvastam el a művet), hogy biztosan jól gondolom, amit gondolok?
És ha nincs igazam?
Miért kellemetlenebb mégis, ha igazam van?
Mert én bizony megértem II. Józsefet is.... sőt. Szánom Arnoldot, kicsit fújok Farkasra és értem a titkosszolgákat is. Nekem egyértelmű, hogy sosem akartam tartósan a hatalom közvetlen közelében lenni (észrevétlenül torzít jellemet, hitet és tartást). Nagyon vágytam rá, meg is kaptam a magam kis szemétdombját, aztán volt erőm arra (és lehetőségem, mert ez fontos, hogy lehetőség is nyíljon rá), hogy a csúcson fejezzem be és úgy menjek el, hogy jelentős emberáldozatok ne maradjanak működésem után. Mert aki vezető, annak a nagy egész javát kell néznie, amibe aztán bőven beleférnek nyertesek és vesztesek is.

(És akkor megint csak ott járok, kedves Gárdos Péter: miért éppen Kempelen Farkas? Van-e történeti áthallás napjaink eseményeire, vagy csak belemagyarázom?)

A szerző olyan művet alkotott, amely - ha vájtfülű az ember - több síkon is elgondolkodtatja az olvasót. Először a régen történtek sémája birizgálja az agyat, később mocorogni kezdenek saját, majd országa jelenével kapcsolatos gondolatok, és nem, egyáltalán nem hagyják el az embert ezek a sejtések, áthallások. Még 2 héttel a mű abszolválása után is meg-megálltam, hogy akkor hogyan is? És most tényleg?

jazek.jpg

2019. november 6-án, a Nyugati téren a szerző dedikál! Nézd meg az eseményt!

A kötet elérhető kedvezményes áron a borítóra kattintva, közvetlenül a Libri Kiadó oldaláról.

Apád előtt ne vetkőzz!

Álmaim őrzője

Néha az okozza a legtöbb fájdalmat, aki szeret

Drága kis szívem

Ha tetszett, vagy érdekelnek a könyvek és sok más érdekes téma, kövess minket Facebookon is, hogy ne maradj le a frissekről!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr8615215220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ne várd a csordát!! 2019.11.05. 10:35:49

""We have no eternal allies, and we have no perpetual enemies. Our interests are eternal and perpetual, and those interests it is our duty to follow" (Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak.)"

Hát az angol fordításra még gyúrjál egy kicsit, ennél a Google Translate is nagyságrendekkel jobb minőségben fordít. Ez még körülírásnak is igen gyenge.

A vájtfülű jelzőnek meg csak zene esetében van értelme.