Konstantinápoly: "Allah torkán megakadt szálka"

2019. november 05. 06:05 - Carbonari

Könyvajánló - Roger Crowley: 1453 Konstantinápoly utolsó nagy ostroma

konstan.jpgMi történt Konstantinápolyban 1453-ban azonkívül, hogy a törökök bevették a várost? 
Hová lett Isten és Szűz Mária védelme a város felől?
Milyen út vezetett idáig, hogyan tudtak a törökök sikeresek lenni az elkeseredett ostrom során,
amikor a középkor legfélelmetesebb védműve őrizte a települést?
Erre, és sok minden másra ad választ Roger Crowley, brit író,
méghozzá lebilincselő történetmeséléssel.

A Park Kiadó elkötelezett a modern történetmesélés nagy könyveinek kiadása terén, így jelent meg náluk 2016-ban Roger Crowley angol író tollából 1453 címmel Konstantinápoly utolsó nagy ostromáról ismeretterjesztő mű.

Tájékozatlanul vágtam bele a témába, oda sem figyelve választottam ki a kiadó kiajánlási listájáról ajánlóra ezt a művet. Semmit sem tudtam se műfajról, se szerzőről, egyszerűen csak érdekelt Konstantinápoly eleste, eddig még nem olvastam róla semmiféle bővebb ismeretanyagot. Azt hittem, történelmi regény - hát ez nem kifejezetten regény, inkább dokumentumregény. Kicsit szívtam a fogamat, hogy nahát, de amint belelapoztam a kötetbe - ahol azonnal a Kerkoporta (Cirkuszkapu) nyitva maradását kerestem, naná -, fél óra szemelgetés után rá kellett döbbennem, hogy ez a szerző remekül ír! Amellett, hogy ragaszkodik a forrásokból kicsipegetett tényekhez, stílusával fogva tartja az olvasót, olyannyira, hogy következő nap szépen lecsüccsentem, és elejétől megkezdtem a mű abszolválását.

Roger Crowley nem szereti az elvarratlan szálakat, mint ahogy azt sem, ha története légüres térben kerül egy szögre felakasztásra. Itt bizony helyén van alany, állítmány, válaszokat ad a mi, hol, ki, mikor, kivel, miért, hogyan cselekedett a város érdekében vagy annak érdeke ellen. Abban az időben Konstantinápoly védőpajzs volt az iszlám ellen, a szerző nyomon követi, hogyan lett az, milyenek voltak lakói, egyáltalán kik és mikor alapították a várost, hogyan lett a középkor metropolisza, létrejöttében milyen geopolitikai, társadalmi, gazdasági, katonapolitikai és kereskedelmi megfontolások húzódtak.p1120552.JPGXIV. századi térkép az akkori helyzetről. Bizánc régi nagysága a múlté, a hely több, elszigetelt, iszlám tenger ölelésében fekvő szigetecske csupán

Speciel, az 1453-as ostrom előtti 50-100 éves, majd a XV. századi legfrissebb térképekre tekintve azt nem értettem, hogyan lehetett kétséges bárki előtt is, hogy az oszmánok valamikor a közeljövőben beveszik Konstantinápolyt? Szinte teljesen körbe van zárva a szultán birodalmával. Egészen pontosan mi az anyjukra mire vártak addig Európa koronás fői? Hogy megoldódik magától az oszmán kérdés, vagy majd lesz valahogy? Végül is mi, magyarok szívtuk meg és lettünk ütköző zóna a törökök és a földrész többi északi, nyugati országa között. Respekt, Európa, örök hálánk! Amúgy most sincs ez másképp, Európa műveltebb (??) és gazdagabb része simán odadobja (odadobná) Közép-Európát bárkinek, csak szabaduljon, amitől szabadulni szeretne.

"...amikor II. Mehmed szultán 1453. április 6-án megállt a város alatt, a védők okkal reménykedhettek, hogy ezt a támadást is túlélik.
 
Ez a könyv arról szól, hogy mi vezetett idáig és mi történt ezután. A történetet átszövi emberi bátorság, kegyetlenség, mérnöki leleményesség, szerencse, gyávaság, előítélet és titok. Emellett érinti egy változásban lévő világ számtalan más vetületét: a lőfegyverek fejlődését, az ostromtudományt, a tengeri hadviselést, a középkori ember vallásos hiedelmeit, mítoszait és képzeteit. Ám mindenekelőtt egy földrajzi helyről szól - tengeráramokról, dombokról, félszigetekről és változó időről -, ahol a szárazföld kezdődik és végződik; ahol a szoros két földrészt választ el épp csak annyira, hogy >>szinte ölelkeznek<<; ahol a várost erős, sziklás partok védik, és sajátos jellegzetességek teszik sebezhetővé. Az ebben a helyszínben rejlő lehetőségek - mindaz, amit kínált kereskedelem, védelem és élelmezés tekintetében - ítélték Konstantinápolyt birodalmi sorsra, és vonzottak oly sok sereget kapuihoz."

Tehát a szerző alaposan körüljárja az ostromhoz vezető utat. Megállapítja, hogy két nagy istenlét csapott össze a falak előtt és a falak mögött. Amikor az iszlám 717-ben nem tudta bevenni a várost, az számukra fájó sebbé tette ezt az eseményt, ekkoriban született a mondás, hogy Konstantinápoly Allah torkán megakadt szálka. A kozmopolita város lakói viszont innentől szentül meg voltak győződve arról, hogy városuk legyőzhetetlen, maga Szűz Mária vigyáz rá és lakóira.  A hely fennállása óta szinte mindig ostrom alatt állt, "védrendszerei tükrözték a hely mélyen gyökerező jellegét és történelmét, magabiztosság és fatalizmus, isteni sugallat és gyakorlati tudás, hosszú élettartam és maradiság keverékét." Ahogy a város, úgy a falak is mindig álltak, arrafelé akkoriban mindenki teljesen biztos volt abban, hogy ez így is lesz az idők végezetéig. A kereszténység nagy bázisa: hogy is veszhetne el?konstan1.jpg

Roger Crowley ecsetelte a két nagy világvallás jellemzőit, ahol megállapította, hogy az iszlámban Allah istenfélő szolgálatának értelmezése során törvényerőre emelte a rablásvágyat - oké, a konkvisztádorok sem angyalok voltak. A XV. század elejére Konstantinápoly körbe lett kerítve az iszlámmal, a várost sorozatos sorscsapások sújtották, külső és belső támadások, pestis, a pénzhatalom és a hitviták csatái, amelyeknek okozatai mind gyengítették a folyamatosan csökkenő területű birodalmat. Mire 1453-ban II. Mehmed szultán és seregei Konstantinápoly falai alá érkeztek, a város hatalma töredéke volt régi nagy fényének. Ereje szó szerint a falakban és földrajzi fekvésében volt, nem pedig az emberekben - ami pedig megbocsáthatatlan gyengeség. Ha nem marad nyitva a Kerkoporta, talán még pár évre, egy-két évtizedre keresztény marad a város, amely tény megítélésem szerint csak elodázta volna a török fennhatóságot, de ki nem kerülte volna. Ennek az óriási ostromnak állít emléket a szerző műve. Aprólékosan, mindenre kiterjedő gondossággal hordta össze az események okait, következményeit, egyformán idéz keresztény és iszlám forrásokból, mikor melyiknek van helye a bekövetkezett fordulatok során. Szinte órára lebontja az ostrom történeteit, élénken, élvezettel mesélve bármit, amit ki tudott ásni a történelmi forrásokból és fontos lehet a mű egésze szempontjából.

Vajon így történt, így volt minden, ahogy Roger Crowley elénk tárta? Ki tudja ma már az egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondó források alapján, hogy kit vezérelt az események pontos visszaadása, kit jószándék az időközben felfedett pontatlanságokban és kit aljas történelemhamisítás. Mindegy is ma már. Konstantinápoly Isztambul egészen addig, amíg egy újabb történelmi kataklizma meg nem változtatja valami mássá ezt a tényt (hiszen semmi sem örök). Mindenesetre én akkor nagyon nem szeretnék élő ember lenni.roger.jpgA szerző, Roger Crowley

Roger Crowley angol nyelvet és irodalmat tanult a Cambridge-i Egyeteme, majd Isztambulba költözött. Ma az angliai Gloucestershire-ben él, és ismeretterjesztő történeti műveket ír. Fő témája a mediterrán térség története. A hajóscsaládból származó brit író rengeteget utazik: az elmúlt években bejárta a Fekete-tenger partvidékét és körbehajózta Szicíliát. Legújabb könyve magyarul Portugália felemelkedését tárgyalja a tőle megszokott pontosságal és mesélő kedvvel, Hódítók címmel. Előző művei, amelyek magyarul is megjelentek: Tengeri birodalmak (2014), Kalmárköztársaság (2018). 

konstan2.jpgA kötetet a Park Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Az első ember: Neil Armstrong élete

Egy év az űrben

A festői Rolvaling-völgy

 

Budapest, 2016
388 oldal · keménytáblás · 
ISBN: 9789633552117 · 
Fordította: Tábori Zoltán
4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2615208676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Toller Béla 2019.11.05. 19:33:11

Crowley legnagyobb érdeme, hogy az egyetemes történelmet egyetemesen szemléli. Mestere a történelmi párhuzamosságok kibontásának. Szemléletesen, jól ír. Mindazonáltal meglehetősen sok szubjektív hozzátoldást visz bele a személyekbe. Több esetben minden addigi véleménnyek ellentétesen ábrázol történelmi személyeket, jellemez kulcsfigurákat. Kellene egy következő Crowley, aki ezeket megerősíti, vagy elveti ...... Végül is, új tényekre Crowly sem hivatkozik.

bombadil 2019.11.05. 20:56:15

Erről a témáról korábban már írt egy tökéletes könyvet Mika Waltari. A Johannesz Angelosz könyv zseniálisan kifejti, mi vezetett Konstaninápoly bukásához: az (akkori) Nyugat tétovasága, érdektelensége, lustasága és önzősége, az összefogás hiánya - mindezzel szemben egy hihetetlenül energikus, feltörekvő, elszánt vallás és birodalom. Sok szempontból nagyon tanulságos korunk Európájára is, bármilyen politikai felhang nélkül...

Carbonari 2019.11.05. 20:58:04

@bombadil: Köszönöm szépen a másik könyv említését, megkeresem és elolvasom!

apro_marosan_petergabor 2019.11.06. 10:45:32

A könyv biztosan érdekes a Mika Waltari könyvvel együtt meg fogom venni.
Miért?
Mert a történetnek napjainkig nyúló, eleven tanulsága van. Hogyan hagyta a Nyugat hogy egy feltörekvő ázsiai hatalom muzulmán köntösben elfoglalja Európa keresztény végvárát és megkezdje annak meghódítását - azt az kb. 600 éves folyamatot, ami ma is tart és folytatódik - immáron az Európai Törökország részvételével. Is.
Évszázadok kelletek ahhoz, hogy a spanyolok kiverjék az iszlámot az Ibériai félszigetről, a folyamat nagyjából akkor fejeződik be, amikor Európa másik végén a kereszténység veszít. Utána észbe kapott (többé-kevésbé) a megosztott Európa, hiszen Bécs alatt mindig megállt az iszlám hódítás - bár mi 150 évig nyögtük a muzulmán megszállást s a 4 milliós Magyarország lakossága 1 millióra csökkent ez alatt - közvetve ez (is) vezetett Trianonhoz.
Úgy tűnik, ami eddig nem ment fegyverrel, az most nyugati "bambasággal", libero butasággal és szűklátással - no meg iszlám demográfiával új lendületet kap - nos ezért érdekesek ezek a könyvek.