Gyilkos és áldozat - ki lesz az ötvenötödik?

2019. november 14. 00:02 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - James Delargy: 55

54 gyilkosság történt. Az 55. áldozat úton van... de vajon ki lesz az?australian-desert-238.jpg

Wilbrook. Egy álmos, poros, kiszáradt, unalmas kisváros valahol Nyugat-Ausztráliában, a semmi közepén, az embertelen sivatagban. Egykor virágzó bányaváros volt, és a bányavállalat százával hozta ide az embereket - a bányászokat, akik maguk után vonzották a különféle olcsó szórakozást, a kocsmákat, bordélyházakat, boltokat. Ám a bánya kimerült, a vállalat elköltözött és levette kezét a városról, ami azóta belefullad a napsütötte porba. Ebben az unalmas kisvárosban végzi unottan rendőrfőnöki teendőit Chandler Jenkins, aki kifejezetten büszke rá, hogy itt ilyen unalmas az élet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy néhány jelentéktelen csetepatén, családi perpatvaron és csendháborításon kívül más bűnügy nem fordul elő. Aztán egy napon besétál - inkább bemenekül - egy rémült, szakadt, koszos, véres ruhákat hordó férfi, aki azt állítja, hogy szerencsésen sikerült elszabadulnia egy sorozatgyilkos markából valahol itt a közelben, a kíméletlen sivatagban. A sorozatgyilkos azt állította, hogy ő lesz az 55. áldozata...

Jenkins és kis csapata életre kel, és szörnyülködéssel vegyes izgalommal hallgatják ki a férfit: ki ő, mi ő, miért van itt, honnan jött, ki rabolta el, merre van a fészer, ahol fogva tartották, mi történt... Talán egy ilyen országos jelentőségű ügy történik itt, a semmi közepén? Talán Wilbrook - és vele a helyi rendőrség - olyan hírnévre tesz szert, amire semmi esély nem volt? Ám alighogy kihallgatják a férfit, megjelenik egy másik - hasonlóan rémült, véres és szakadt, aki szóról szóra ugyanezt mondja. Hogy valaki elkábította, elrabolta, egy fészerben fogva tartotta, láncra verte, és azt mondta neki, ő lesz az 55. áldozat. Még ugyanúgy is szabadultak ki és ugyanúgy menekültek. Ráadásul a két férfi egymást nevezi meg elkövetőnek... vajon hogy bogozza ezt ki a helyi rendőrőrs kis csapata? Ki a gyilkos és ki az áldozat?

james-delargy.jpg

Annak ellenére, hogy ötvennégy gyilkosság már az elkövető mögött van - legyen az bármelyikük is -, ebben a könyvben nem ezen van a hangsúly. Középpontban a gyerekeit egyedül nevelő Jenkins áll, aki nyomoz, bevonja az országos egységeket, ezzel régi riválisát is, és tipródik, hogy vajon melyik férfi mond igazat? Mert az egyikük sorozatgyilkos. A másik pedig az áldozata. Hogy deríthetnék ki, hogy melyik melyik? Mi, olvasók is csak a kötet utolsó részében ismerjük meg a valódi gyilkost, James Delargy, az ír születésű világutazó addig ügyesen terelgeti a gyanút egyikről a másikra. De valahogy ez a könyv, úgy érzem, a kihagyott lehetőségek könyve. Az alapötlet nagyon jó, de az, ahogyan bevezet minket a történetbe, és ahogyan elmeséli azt, személy szerint nem tetszett. Nem érdekelt túlzottan Jenkins tipródása, magánéleti válságai és kissé begyöpösödött gondolatai, szerintem narrátornak és egyik legfőbb nézőpont-karakternek nem volt a legjobb, az elbeszélés módja számomra épp olyan volt, mint Wilbrook: poros, száraz és unalmas. Ezt némiképp menti az egyébként tényleg jó alapötlet, és az a szokatlan felállás, hogy rögtön az elején két elkövetőnk van, és a hatóság feladata kibogozni, melyikük mond igazat és melyikük hazudik. A vége nem volt kiszámítható, viszont a fentebb írt kissé száraz írásmód miatt nem is volt túl izgalmas vagy felvillanyozó. Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam.

A könyvet a Maxim Kiadó adta ki, a borítóra kattintva elérhető az oldalukon.

Érdekel egy valódi sorozatgyilkos?

Kövess minket Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr6415300328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.